A holnap kezdődő glasgow-i klímacsúcs (COP26) előtt számos ország jelentett be új klímasemlegességi céldátumot. Így tett például Izrael is, ahol Naftali Bennett miniszterelnök és Karine Elharrar energiaügyi miniszter abban állapodott meg, hogy előbbre hozzák a káros anyagok kibocsátásának megszüntetését. Mindeközben India arról számolt be, hogy nem kíván céldátumot rendelni a nettó zéró kibocsátás eléréséhez.
Izrael eredetileg 2050-re csak 85%-os kibocsátáscsökkentést tervezett, azonban az új tervek szerint addigra teljesen megszüntetik azt. A csökkentést azért szigorították tovább, mert az állami számvevőszék súlyosan bírálta az előző kormányt elégtelen környezetvédelmi politikájáért, ezen belül azért, mert nem tűzte ki célul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának teljes megszüntetését a 21. század közepére.
Ezzel Izrael csatlakozott az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország, Ausztrália, Németország, Írország és a világ legtöbb fejlett országa mellé, melyek már bejelentette, hogy 2050-re nulla nettó kibocsátást céloztak meg.
Az új klímacéllal Izrael csatlakozik a világ azon fejlett országaihoz, amelyek már dolgoznak a nulla kibocsátás megvalósításán, és megerősíti elkötelezettségét a párizsi klímamegállapodás és a hozzá kapcsolódó nemzetközi egyezmények mellett.
–jelentette ki a kormányfő
Egy másik jelentős i-betűs ország, a világ harmadik legnagyobb kibocsátójának számító India viszont nem hajlandó céldátumot meghatározni, noha számos felszólítást kaptak erre a klímacsúcsot megelőzően.
Az ország környezetvédelmi minisztere, Rameshwar Prasad Gupta szerint a nettó zéró kibocsátás tervének bejelentése nem megoldása a klímaválságnak. A miniszter úgy fogalmazott az újságíróknak, hogy előbbinél sokkal fontosabb, hogy amíg az országok elérnék a nettó zéró szintet, addig mennyi károsanyagot engednek a légkörbe.
Ezzel együtt az ázsiai ország elkötelezett a klímaváltozás elleni harc mellett, amit az is mutat, hogy a holnap kezdődő csúcson valószínűleg Narendra Modi miniszterelnök is képviseli majd az országot. India egyébként többször hangoztatta az elmúlt időszakban, hogy elsősorban a zöld átmenet pénzügyi-finanszírozási kérdéseinek tisztázása segítheti a fejlődő országokat kibocsátásuk csökkentésében. (MTI,444)