Két éve működik hazánk területén az úgynevezett talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer. Szobonya Nikoletta meteorológus segít nekünk áttekinteni, mik az előnyei, káros-e a kibocsájtott anyag, hogyan működik, és kik profitálhatnak belőle.
Miért volt szükség a jégkármérséklő rendszer elindítására?
Napjainkban az időjárás hazánkban is egyre szélsőségesebbé, még aszályosabbá, zivatarosabbá vált. Ennek következtében, az időjárás szükségessé tette a jégkármérséklő rendszer kiépítését, a gazdák termőföldjeinek, illetve az egyéb vagyontárgyak megóvása érdekében. Az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer megvalósítása a gazdálkodókon kívül Magyarország teljes lakossága és ipara számára is kézzelfogható előnyöket hoz! A védekezés ugyanis nem célzottan a mezőgazdasági területeket érinti. A generátorok által kibocsátott hatóanyag valamennyi, az adott országrész felé áramló felhőbe kerül, így az adott régióba tartozó összes ingóságot és ingatlant képes megóvni. Ennek köszönhetően megóvja a jégeső okozta jelentősebb fizikai és anyagi károktól az ipari üzemeket, létesítményeket, az önkormányzati és a lakóingatlanokat, a gépkocsikat és a házi kiskertek növényeit, terményeit is.
A világon néhány helyen alkalmaztak már rakétás, repülőgépes, valamint talajgenerátoros jégkármérséklő eljárást. A repülőgépes és a rakétás módszer használata pontos meteorológiai információkat igényel, csak kis területen alkalmazva hatékony, továbbá korlátozottan alkalmazható. A talajgenerátoros védekezés egy fajtája a világon használt jégkármérséklő rendszereknek, amely nagy területen alkalmazva hatékony, átfogó meteorológiai információkkal működtethető.
Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 (219 automata és 767 manuális) darab talajgenerátorból álló talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer 2018-ban kezdte meg a működését. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által működtetett rendszer finanszírozása az Agrárminisztérium közreműködésével, az „agrárkár-enyhítési rendszer” alapjából történik.
Hogyan működik a rendszer?
A jégkármérséklő rendszer működtetése az Országos Meteorológia Szolgálattal (OMSZ) szorosan együttműködve történik. Az OMSZ által megküldött riasztás alapján kapcsolnak be az automata generátorok, illetve kapcsolják be a manuális talajgenerátorokat a generátorkezelők. A zivatarfelhő a talajközeli 1-2 km-es rétegből feláramló párás-meleg levegőből alakul ki. Amikor ez a levegőréteg feláramlik, viszi magával a talajgenerátorokból kikerülő ezüst-jodidot, amely aztán mesterséges jégmagként szolgál a felhőben, ezáltal a légkörben kialakuló jégszemcsék nagyságának méretét csökkenteni tudjuk, ezáltal az esetleges kárérték is kisebb lehet. Természetesen azt hangsúlyozni kell, hogy nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben megszüntethető lenne a jégeső.
A rendszer átfogó meteorológiai információkkal, modellezés alapján működtethető. Az OMSZ által használt előrejelzési modellek eredményei nap mint nap felhasználásra kerülnek a médiában megjelenő, illetve az egyéb felhasználók számára kiadott előrejelzések elkészítésekor. A meteorológusok több modell eredményeire támaszkodva döntik el, hogy az adott területre milyen prognózis kerül kiadásra. Nagyobb pontossággal csak néhány napra lehet előre jelezni az egyes meteorológiai paramétereket (csapadék, hőmérséklet, szélsebesség, szélirány), viszont a zivatarok előrejelzése esetében nagyobb a bizonytalanság, hiszen sok esetben 1-3 órára előre is rendkívül nehéz lehatárolni, pontosan hol alakulnak ki.
Mi a technológia lényege, hogy tudjuk csökkenteni a jégszemek méretét?
A talajgenerátor ezüst-jodid acetonos oldatot (hatóanyagot) éget el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak. Ott ugyan a kialakult jégszemeket már nem tudják megszüntetni, de csökkentik a kialakuló jégszemcsék méretét és részben megakadályozzák továbbiak létrejöttét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. Az úgynevezett riasztási időszak április 15-től szeptember 30-ig tart.
Jelenleg nincs olyan alkalmazott technológia, amely teljesen megszüntetné a jégesőt. A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz, ezáltal a keletkező jégkárok is kisebbek lehetnek. Ezért is kapta a megoldás a jégkármérséklő rendszer elnevezést.
A korábbi évek eredményei hogyan alakultak (kárbejelentések)?
A rendszer második üzemelési évében, 2019-ben a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének. 2017-ről 2018-ra pedig egymilliárd forinttal csökkentek a kárenyhítési alap jégkárok után fizetett kiadásai. Nagyjából öt működési év után lehet majd teljes képet kapni a rendszer hatékonyságáról.
Mi ellen nem lehet a jégkármérséklő rendszerrel védekezni?
Az egyik ilyen az úgynevezett széle hatás. Azaz, amikor a védett területre (Magyarország területére) oldalról, kívülről (határon túlról) érkező, „nem kezelt” zivatarcella a már „legyártott” jégszemeket a védett területre fogja zúdítani. A hatékony védekezés a környező országokkal karöltve kialakított talajgenerátoros hálózat lehet.
A másik ilyen a szupercella. Azaz amikor egy forró, meleg periódust egy markáns hidegfront szakít meg, a zivatarok szabályosan rendezett zivatarláncokba rendeződhetnek. Ebben kialakulhatnak fejlett zivatarfelhők is, amelyeket szupercellának nevezünk. Ezek több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés. A szupercella sokkal hevesebb, mint egy átlagos cella vagy zivatarfelhő, ezeknél nincs esélyünk a jégszemcsék méretének csökkentésére. Hidegfronttal érkező, többnyire hosszú életű, és gyakran jelentős károkat (jégeső, szélvihar, felhőszakadás, tornádó) okozó zivatartípus. A legerősebb tornádók többsége szupercellákhoz köthető. A szupercella mozgása során akár 250-300 km-t is megtehet, emellett hatalmas energia halmozódhat fel, ami kimagasló elektromos tevékenységet okoz. A szupercellákban a szélsebesség akár 120 km/h is lehet, mely fákat csavarhat ki és tetőket rongálhat meg.
A határainkon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők, illetve a szupercellák ellen nem tudtunk és nem tudunk a jövőben sem védekezni. Azt azonban garantálni tudjuk, hogy a NAK által választott legmodernebb és leghatékonyabb, talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz.
A talajgenerátoros jégkármérséklés milyen hatással van az időjárásra? Egyéb módon befolyásolhatja az időjárást?
Alaptalan az a félelem, hogy a rendszer miatt nincs eső, és miatta van aszály; az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszernek nincs befolyása a csapadék mennyiségére.
Milyen hatással van a rendszer a környezetünkre és az emberi egészségre?
A védekezéshez használt ezüst-jodidot a gyógyászatban és az ivóvíztisztítás során is alkalmazzák. Nincsen semmilyen ismert káros hatása az emberre és a környezetre nézve. A jégkármérséklő rendszereket működtető országokban (pl. Franciaországban és Horvátországban, illetve 25 éve a Dél-Dunántúlon) is ezt a hatóanyagot alkalmazzák, sehol sem jelentkeztek negatív hatások.
A jelenlegi Nemzeti Népegészségügyi Központ elődszervezetével vizsgáltatta be még az ezüst-jodid hatóanyagot a – regionális védekezést 1991-ben elkezdő – NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés, és az alapján kapta meg a működési engedélyt a három dél-dunántúli megyére, majd az országos jégkármérséklő rendszer üzembe állása előtt ezt az engedélyt kiterjesztették az ország teljes területére.
A NAK az akkreditált HL-LAB Környezetvédelmi és Talajvizsgáló Laboratóriummal együttműködve 2019-ben átfogó hatásvizsgálatba kezdett az alkalmazott hatóanyag környezeti hatásairól. A két éven keresztül tartó felmérés első évében a NEFELA által is lefedett dél-magyarországi területek (Somogy, Baranya, Tolna megyék) vizsgálata történt meg.
A vizsgálati eredmények szerint a rendszer működése nem okozott a talajban, illetve a talajvízben káros nátrium- és ezüst-felhalmozódást. A jogszabályban meghatározott, megengedett határértéket a talajban megtalálható ezüst-jodid mennyisége meg sem közelíti, így az emberi egészségre és a környezetre nincs káros hatása. A NAK tovább folytatja a vizsgálatot az ország több területén is, a jégkármérséklő-rendszer hatásainak teljes körű felmérése érdekében. Mivel a hatóanyag-felhasználás célzott és csak a várható időjárástól függ a kijuttatandó mennyiség, jóval alacsonyabb a környezeti terhelése más jégkármérséklő módszerekhez – például a repülőgépes, rakétás jégkármérsékléshez – képest.
Továbbá a rendszer megújuló energiaforrást is használ azzal, hogy az automata generátorok áramellátása napkollektorokkal történik.
Az idei évben elindult a rendszer internetes felülete. Milyen információkat találhatunk meg a honlapon?
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a jégkármérséklő rendszer társadalmi ismertségét is kívánja növelni a rendszer a 2020 tavaszán elindított weboldalával, amely a mezőgazdaságban dolgozók és más érdeklődők számára egyaránt hasznos működési és valós idejű riasztási információkat is tartalmaz. Utólagos heti elemzéseket is készítünk, amelyek a honlapon megtalálhatók, közérthetővé téve ezzel is az időjárás és a jégeső összefüggéseit. Ezek a részletes elemzések nagy segítséget nyújthatnak a gazdák számára. Az elemzéseknek köszönhetően meg tudjuk állapítani, hogy melyik nap, pontosan hol és mikor okozott az időjárás nagyobb károkat a mezőgazdaságban, így könnyebb lehet beazonosítani a biztosítók számára az esetleg keletkezett károkat. Az online felület számos információt tartalmaz a működésről, a jégeső kialakulásáról, az acetonos ezüst-jodid hatóanyagról, tovább egy meteorológiai kisokos is segíti a jobb tájékozódást.
