Egy új nemzetközi kutatás a disznók közötti kommunikációt vizsgálta, melynek megértéséhez nagy segítséget jelenthet a mesterséges intelligencia használata. A kutatókat elsősorban állatjóléti megfontolások motiválták, céljuk az lenne, hogy eredményeikkel idővel képesek legyenek nyomon követni a házisertések jóllétét.
A Qubit beszámolója szerint a kutatócsoport egy olyan neurális hálózati alkalmazást fejlesztett, amely az újszülött malacoktól a az idősebb állatokig 400 házisertés közel 8 ezer különféle hangjelzése alapján kategorizálta az állatok vokalizációját.
Kapcsolódó bejegyzések
Házisertésekkel keveredett vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén
A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat, egy genetikai kutatás szerint pedig a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel is keveredtek.
A felvételeket különféle szituációkban vették fel, a szoptatástól, a testvérek közötti játékon és a kocák közötti torzsalkodáson át a vágóhídra terelésig. A különféle élethelyzetekben mutatott viselkedés alapján az algoritmus pozitív és negatív érzelmi töltésük szerint szortírozta az állatok vokalizációját.
A jelenlegi eredmények alapján a kutatóknak azt sikerült megállapítaniuk, hogy a negatív érzelmi töltetű helyzetekben a magas és hosszú visítások dominálnak, míg a rövid nyögések általában a disznók elégedettségének jelei.
Kapcsolódó bejegyzések
Úgy tűnik, a kutyaagy képes különbséget tenni a nyelvek között
A kutyák agya érzékeli, ha emberi beszédet hall, és képes különbséget tenni a nyelvek között – derítették ki az ELTE TTK kutatói.
A kutatás következő fázisaiban a tudósok szeretnék továbbfejleszteni az algoritmust, hogy az képes legyen az érzelmek szélesebb repertoárjának megkülönböztetésére. A további eredményektől pedig azt is várják, hogy általuk képesek legyenek más haszonállatfajok jóllétének megállapítására is.