Az elővárosaival együtt több mint 30 millió lakosú, korábban Bombay néven ismert metropolisz hatóságai részletes tervvel mutatták be, hogyan kívánnak 2050-re a régió első szén-dioxid semleges nagyvárosává válni.
A megaváros számára létfontosságú a klímaváltozás elleni harc, ugyanis földrajzi adottságai miatt a világ legfenyegetettebb települései közé tartozik. Lakosainak többsége egy alacsonyan fekvő, keskeny és sűrűn lakott szigeten él, miközben területének nagy része kevesebb mint tíz méterrel van a tengerszint felett.
Ahogy a The Telegraph helyszíni riportjában beszámol róla, az Indiai Meteorológiai Társaság tanulmánya szerint Mumbai közel 40%-a víz alá kerülhet a következő 100 évben, ha a tengerszint a jelenlegi ütemben emelkedik tovább. Ezzel pedig a város lakói is tisztában vannak, de legtöbbjük ragaszkodik otthonához és nem szívesen hagyná el.
A tengerszint emelkedése mellett, az indiai pénzügyi élet központjának számító városban a hőmérséklet emelkedése is komoly aggodalomra ad okot. Az elmúlt 15 évben 13 hőhullám érte el Mumbai-t, és ugyanebben az időszakban a város átlaghőmérséklete 1°C-kal emelkedett.
Bár a város tehetősebb lakói megengedhetik maguknak a légkondicionálók használatát, a lakosság mintegy 42%-a olyan bádogvárosokban él, melyek nyáron szinte lakhatatlanná válnak, az embereknek pedig nincs pénzük a klímára.
Mumbai télen egyre hidegebb, nyáron egyre melegebb. Ha a tengervíz tovább emelkedik, az a város egyes területeinek víz alá kerüléséhez is vezethet. A baljós előjelek tehát már itt vannak, ezért úgy döntöttünk, hogy elindítunk egy éghajlatvédelmi tervet.
– mondta Iqbal Chahal, a Brihanmumbai Municipal Corporation (BMC), a várost irányító polgári testület önkormányzati biztosa
Bár egy ekkora város átalakítása szinte lehetetlennek tűnhet, a BMC az ország leggazdagabb önkormányzati testülete, így az erőforrások részben rendelkezésre állnak a terv végrehajtására. Ráadásul, ahogy egy helyi illetékes fogalmazott, nem is igen van más választásuk.
A „Mumbai-i Éghajlatvédelmi Akcióterv” hét nagyobb területre összpontosít. A hatóságok az energiaszektor és az épületek átalakítását, a fenntartható mobilitás megteremtését, a fenntartható hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítását, a városi zöldfelületek kialakítását és a biológiai sokféleség ösztönzését, a levegőminőség javítását valamint a városi áradások csökkentését tervezik.
Néhány látványosabb projekt máris folyamatban van. A város levegőjét például jelentősen javítja majd, amikor 2027-re az elöregedett dízel-hajtású buszflottát 4000 elektromos járműre cserélik. A tömegközlekedési hálózat fejlesztésében egyébként Londonnal működnek együtt, számos ott bevált innovációt terveznek átvenni. Máris bevezették például a londoni Oyster Card mintájára a helyi érintésmentes fizetési megoldást, a Chalo-t.
Felnőttként azt gondoljuk, hogy az éghajlatváltozás lesz a gyermekeink fő problémája, de azt valójában a mi generációnknak kell megoldania. Nincs kétségem afelől, hogy elérjük célunkat, hogy 2050-re szén-dioxid-semlegessé váljunk.
–tette hozzá Chahal