A napenergia-piacon eddig mellékes szerepet betöltő réspiacoknak is lendületet adna az Európai Unió orosz energiafüggőségtől való szabadulást szolgáló terve. Így például az épületekbe integrált fotovoltaikus technológiáknak.
A ma még különleges napenergia-hasznosítási módok is kulcsszerepet szánnak a napenergiának az EU energiafüggetlenségének elérésében az Európai Bizottság májusban ismertetett tervei, a REPowerEU, illetve az ehhez szervesen kapcsolódó uniós napenergia-stratégia szerint. A bizottság azonban nem csupán a már jól ismert naperőművek telepítéseit gyorsítaná fel, hanem az épületekbe és a járművekbe integrált napelemek ma még embrió állapotú európai piacának növekedését is magasabb fokozatra kapcsolná. Nemcsak új ingatlanok építése, hanem használt ingatlanok felújítása során is. Az energiafüggetlenség és a fenntarthatóság eléréséhez ugyanis minden alkalmas helyszínen jelentősen növelni kell a napelemek számát, például az ingatlanok és a járművek felületein is.
Kapcsolódó bejegyzések
Technológiai forradalom küszöbén a napelempiac – jönnek az átlátszó panelek
A napenergia előretörőben van, de még mindig kisebbik részét teszi ki az energiamixnek. Nézzük, milyen technológiai újítások jönnek!
Az épületbe integrált napelemes rendszerek (BIPV, Building-integrated PV) ma még a napenergia-hasznosítás újszerű, innovatív formáinak számítanak. Fejlesztésük azon a megfontoláson alapul, hogy – amint ezt az Európai Bizottság is megjegyzi – az épületek jóval több lehetőséget és felületet kínálnak a napenergia-termelésre, mint csupán a tetők és a parkolók. Bár a fotovoltaikus technológia elmúlt évtizedben végbement meredek költségcsökkenése ellenére a BIPV-ben rejlő potenciál kiaknázása még a kezdeteknél tart, az építőipar bevonásával és a méretgazdaságosság – vagyis a telepítések tömegessé válásával várható költségcsökkenés – révén e potenciál jelentős része felszabadítható.
Forrás: spiritenergy.co.uk
Napelemes ablaküveg és tetőcserép
Az 1970-es évek végén megalkotott első, épületbe integrált napelemek a fotovoltaikus (PV) technológia egyik ágát képviselik. E megoldások lényege az, hogy egyidejűleg van építészeti és energiatermelési funkciójuk. A napelemek, illetve a tartószerkezetek nem különülnek el, hanem integrálódnak az épület burkolatába. Főként utóbbi vonásuk különbözteti meg a BIPV-ket a hagyományos, épületre alkalmazható fotovoltaikus technológiáktól (BAPV), melyek jellemzően az építkezés befejezése után kerülnek az elkészült felületekre. A BIPV-rendszerek előnye a BAPV-rendszerekkel szemben a könnyebb súly, az esztétikusabb kinézet és a kiváló szélállóság. Hatásfokukat tekintve ugyanakkor jellemzően alulmaradnak a hagyományos napelemmodulokkal szemben.
Az épületbe integrált napelemeknek számos típusuk van a külső falburkolatoktól és az árnyékolóktól a kisebb-nagyobb mértékben fényáteresztő ablaküvegeken át a napelemes tetőcserepekig. A BIPV-szegmens egyik részhalmaza a BIPVT, amely az épületbe integrálható azon „napelemeket” jelöli, amelyek egyidőben képesek elektromosság és hő termelésére az épület ugyanazon felületrészén. A BIPVT-megoldások egységnyi felületen nagyobb mennyiségű energiát tudnak termelni. Mivel a hőtermelő funkcióból következően maga a fotovoltaikus cella kevésbé melegszik fel, mint egy BIPV-alkalmazás esetében, a modul hatékonyabb.
Kapcsolódó bejegyzések
Terrán – 2021-ben még több napelem
A Terrán éves gazdasági bemutatója rámutatott, hogyan fejlődik a hazai építőipar, különösképpen a napelemek piaca.
A szegmens marginalitásból való kitörését mindeddig nemcsak „interdiszciplináris” jellege – vagyis a hagyományos napelemes rendszerekhez képest az építészettel való sokkal szorosabb viszonya –, hanem ezzel összefüggően egy egységes, sztenderd kategóriarendszer hiánya is hátráltathatta. (Ennek pótlására tesz kísérletet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a speciális programja keretében 2021 augusztusában kiadott jelentésében. Az extra szempontok miatt pedig a BIPV-rendszerek megtervezése is körültekintőbb megközelítést igényel, mint a hagyományos rendszereké.
