Korábban már írtunk a körkörös gazdaságról, illetve arról, hogy a hagyományos modellt miért kell lecserélni. Az EU-ban a körkörös gazdaság előmozdítását segítő pénzügyi támogatások mind olyan célokat szolgálnak, amelyekkel könnyebben át tudunk térni a körkörös gazdasági modellre. Van egy lépés a körkörös gazdaság keretein belül, amely nélkül a megvalósítás lehetetlen lenne: ez az ipari szimbiózis.
Az ipari szimbiózis vállalatok közötti együttműködésként definiálható, amelynek célja, hogy az anyagok, az energia és a melléktermékek cseréjének köszönhetően minél kevesebb hulladék keletkezzen, illetve a csere révén a vállalatok is gazdaságosabban működjenek, ezáltal versenyelőnyhöz jutva.
Mikor beszélhetünk ipari szimbiózisról?
Az ipari szimbiózis az ipari ökológiai szakirodalom egyik központi fogalma, amely földrajzilag egymáshoz közel fekvő vállalatok – hulladékanyagok, víz és energia cseréjével járó – kapcsolatát írja le. Annak ellenére, hogy a jelenség fontos a regionális tudományok, a gazdaságföldrajz és a városi gazdaságtan számára, ezek a diszciplínák csak mostanában kezdenek foglalkozni a kérdéssel a körkörös gazdaság kapcsán. Ez a helyzet kissé paradox, mivel mind a hasznosítási kapcsolatokat, mind magát az ipari szimbiózis fogalmát számos közgazdász és földrajztudós már évtizedekkel ezelőtt alaposan megvitatta. A legkorábbi meghatározás 1947-re vezethető vissza.
Az ipari szimbiózis tehát alternatívát nyújt a lineáris gazdasággal szemben, és második életet biztosít a hulladékgyűjtésre szánt anyagoknak. Az Európai Bizottság szerint az ipari szimbiózis az első célok között szerepel, hiszen az erőforrások és az anyagok körforgásának növelése érdekében elengedhetetlen az elsődleges anyag- és energiafelhasználás hatékonyságának növelése.
Az EU a CircLean projekttel ösztönzi az ipari szimbiózist
Az EU-ban a csomagolóanyagok újrahasznosításának 2030 végére el kell érnie a 80%-ot, a települések hulladék-újrahasznosításának pedig a 70%-ot. Az európai Green Deal és az EU ipari stratégiája hangsúlyozza az ipari szimbiózisban mint innovatív üzleti modellben rejlő lehetőségeket. Az EU 180 millió eurót szán az ipari szimbiózis kezdeményezéseinek támogatására.
A vállalatok együttműködése valójában két fő okból rendkívül fontos. Először is biztosíthatják a hulladékanyagok és melléktermékek újrafelhasználását és újrahasznosítását, ugyanakkor a vállalatok együttműködése csökkentheti az erőforrásokra nehezedő nyomást. A CircLean projekt az ipari szimbiózisra vonatkozó, az ipar által vezetett európai nyomon követés és jelentéstétel rendszerének fejlesztését mozdítja elő.
Az EU ipari stratégiájának egyébként igen kiemelkedő célja és érdeke is, hogy az EU stratégiailag önállóvá váljon, miközben csökkenti a kibocsátást. A világjárványt követő időkben – különösen a jelenlegi orosz-ukrán háború fényében – hatékonyabban kell kiaknáznunk és felhasználnunk az energiát és a nyersanyagokat.
Win-win helyzet – a Földnek és a gazdaságnak is jó
Az ipari szimbiózis előnyökkel jár a környezetvédelem és az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából is. Kevesebb primer anyagot kell felhasználni, ami ugye az EU-ban kiemelten fontos (erről itt olvashattok többet). Kevesebb hulladék keletkezik, amelynek kezeléséről gondoskodni kellene. Jelenlegi módszereink nem hatékonyak és nem is környezetkímélőek, ezért a hulladék keletkezésénél kellene megoldani a problémát, illetve csökkenteni a termelést. Csökkenne az üvegházhatású gázok kibocsátása, és a vállalatok innovációra és valós fenntartható működésre törekednének.
Az EU által finanszírozott CircLean kezdeményezés tulajdonképpen olyan platform, ahol vállalkozások és kkv-k számára nyílik lehetőség az ipari szimbiózis üzleti lehetőségeinek megragadására. A CircLean különösen alkalmas az ipari szereplők, az üzleti szövetségek, a hatóságok és a K+I érdekeltek számára. A CircLean az egész EU-ra kiterjed, önkéntes és igényalapú. A vállalatok feltölthetik az általuk termelt hulladékok vagy melléktermékek adatait, amelyekre más vállalatok lecsaphatnak. Bár a vállalatok együttműködését ösztönző platform még nem tökéletes – hiányoznak belőle mesterséges intelligenciával automatizálható funkciók, illetve nem ad választ olyan jogi problémákra, amelyek felmerülnek a hulladék besorolásával és kezelésével kapcsolatban –, mindenképp mérföldkő abban, ahogyan a vállalkozások összefoghatnak a körkörös gazdaság érdekében.
