Az orosz energiaimport lehetĹ‘ leggyorsabb kiváltásához az EU-nak az összes alternatĂvában, Ăgy a biogázokban rejlĹ‘ lehetĹ‘sĂ©get is ki kell aknáznia. JĂł hĂr, Magyarország biometán-termelĹ‘ potenciálja az EU-n belĂĽl a nagyobbak közĂ© tartozik.
A témába vágó elemzések, valamint az EU kormányaként is emlegetett Európai Bizottság terve szerint az egyik nagy lehetőséget a megújulók közé sorolt biogázok termelésének és felhasználásának növelése jelenti. Ennek a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint globális szinten is növekvő szerepet kellene játszania az energiaellátásban.
A szerves anyagok oxigĂ©nszegĂ©ny körĂĽlmĂ©nyek közötti bomlásábĂłl a termĂ©szetben is lĂ©trejövĹ‘ biogázok mestersĂ©gesen is termelhetĹ‘k kukoricábĂłl, bĂşzábĂłl, az agrárium Ă©s az Ă©lelmiszeripar szerves hulladĂ©kaibĂłl, szennyvĂzbĹ‘l vagy kommunális hulladĂ©kbĂłl (ez a depĂłniagáz). Ezek egyik legjelentĹ‘sebb fajtája a biometán, amelybĹ‘l aztán akár zöldhidrogĂ©n is gyárthatĂł, ezĂ©rt bizonyos kontextusokban egymás szinonimáikĂ©nt is elĹ‘fordulnak. Az „étel vagy ĂĽzemanyag” dilemmára tekintettel az EU irányelve a hulladĂ©k alapĂş fejlett bioĂĽzemanyagok, illetve biogázok használatát helyezi elĹ‘tĂ©rbe a mezĹ‘gazdasági termĹ‘terĂĽleteket jelentĹ‘sen igĂ©nybe vevĹ‘ elsĹ‘ generáciĂłs bioĂĽzemanyagokkal szemben.
A földgáz alternatĂvája lehet
A biogáz a villamosenergia-termelĂ©sben kĂnál alternatĂvát a földgázzal szemben. MegtisztĂtva közvetlenĂĽl is a földgázhálĂłzatba táplálhatĂł, vagyis a lakossági gázkazánok Ă©s -tűzhelyek is működtethetĹ‘k vele, vagy felhasználhatĂł a közlekedĂ©sben is. A biogázerĹ‘művek kĂ©pesek a folyamatos zsinĂłráram-termelĂ©sre, Ă©s rugalmasan le- vagy felszabályozhatĂłk. Tekintettel az egyre növekvĹ‘ idĹ‘járásfĂĽggĹ‘ kapacitásokra, villamosenergiarendszer-szabályozási szempontbĂłl rendkĂvĂĽl Ă©rtĂ©kesek. A biometán mellett szĂłl, hogy termelĂ©sĂ©nek Ă©s felhasználásának növelĂ©sĂ©vel mĂ©rsĂ©kelhetĹ‘k a földgázimporthoz kapcsolĂłdĂł költsĂ©gek, Ă©s az import kilátásainak bizonytalanságaival szemben a belföldi termelĂ©sű biometán az ellátás biztonságát is erĹ‘sĂtheti, miközben csillapĂthatja a magas energiaáraktĂłl szintĂ©n szenvedĹ‘ agrárszektor terheit is.
A klĂmaĂĽgy szempontjábĂłl jĂł hĂr, hogy a felhasznált alapanyagtĂłl fĂĽggĹ‘en a biometán teljes Ă©letciklusra számolt karbonlábnyoma akár negatĂv is lehet. Ez Ăşgy lehetsĂ©ges, hogy a lĂ©gkörbe kerĂĽlĹ‘ metán a szĂ©n-dioxidnál sokszorosan erĹ‘sebb melegĂtĹ‘ hatást gyakorol a klĂmára (bár jĂłval rövidebb ideig stabil). Vagyis ha megfelelĹ‘ körĂĽlmĂ©nyek között nem engedjĂĽk a lĂ©gkörbe távozni az emlĂtett szerves hulladĂ©kokbĂłl amĂşgy is felszabadulĂł gázt, ezzel akkor is csökkentjĂĽk az emissziĂłt, ha utána a biometánt a szĂ©n-dioxid-leválasztási Ă©s -tárolási (CCS) technolĂłgia alkalmazása nĂ©lkĂĽl Ă©getjĂĽk el.
Az ördög azonban ebben az esetben is a rĂ©szletekben rejlik. Ha ugyanis az ellátási láncok nincsenek kellĹ‘ mĂ©rtĂ©kben szivárgásmentesĂtve, a biometán már korántsem ilyen zöld. A kutatások szerint napjainkban a biogáz-, illetve a biometán-ellátási láncokban a szivárgás mĂ©rtĂ©ke kĂ©tszerese az eddig vĂ©ltnek, ezĂ©rt a szakĂ©rtĹ‘k szerint a biometán fenntarthatĂł besorolásának megtartásához elengedhetetlen a szivárgások felderĂtĂ©sĂ©nek tökĂ©letesĂtĂ©se Ă©s felszámolásuk. Ezt egyĂ©bkĂ©nt a földgáziparban is erĹ‘teljesen sĂĽrgetik.
Rövid távon nem segĂt
Ami a biometánnak az eurĂłpai energiafĂĽggetlensĂ©g elĂ©rĂ©sĂ©ben betölthetĹ‘ szerepĂ©t illeti, az Ăşj projektek átfutási ideje miatt rövid távon korlátozott a lehetĹ‘sĂ©g a biogáz- Ă©s biometán-ellátás bĹ‘vĂtĂ©sĂ©re. KözĂ©ptávon azonban már biztatĂł a helyzet. Az EurĂłpai Bizottság emlĂtett energiafĂĽggetlenedĂ©si terve (REPowerEU) szerint az EU biometán-termelĂ©se a 2020-as 3 milliárd köbmĂ©terrĹ‘l 2035-ig 35 milliárd köbmĂ©terre növekedhet. 2022-ben viszont mindössze 0,5 milliárd köbmĂ©teres bĹ‘vĂĽlĂ©st tartanak reálisnak. MĂg az iparág egy rĂ©sze szerint a 2030-as cĂ©lszám elĂ©rhetĹ‘, sĹ‘t, akár 41 milliárd köbmĂ©terre is emelhetĹ‘, 2050-ig pedig akár az Ă©vi több mint 150 milliárd köbmĂ©teres termelĂ©s is megvalĂłsĂthatĂł, mások kĂ©tsĂ©gbe vonják ezt.
Összevetésül: az EU éves földgázfelhasználása 400 milliárd köbméter körül alakult 2021-ben. Ehhez Oroszország 155 milliárd köbméterrel járult hozzá, ami az uniós gázimportnak mintegy 45, a teljes EU-s fogyasztásnak pedig csaknem 40 százalékának felel meg. Vagyis 2030-ban az addig várhatóan nagyjából szinten maradó uniós gázigénynek mintegy 10, 2050-ben viszont már akár 30–40 százalékát is a biometán fedezheti.
Miután az egekbe szökött földgázárak már egyĂ©rtelműen ösztönzik a biogázos projektek fejlesztĂ©sĂ©t, a tervek valĂłra váltásának Ă©s a beruházások Ă©lĂ©nkĂtĂ©sĂ©nek egyik fĹ‘ akadálya az, hogy a zöld-, illetve alacsony karbonlábnyomĂş gázok kĂĽlönbözĹ‘ tĂpusainak meghatározása Ă©s megkĂĽlönböztetĂ©se nem elĂ©g egyĂ©rtelmű Ă©s következetes. A biogáz kilátásait nem javĂtják a biomassza-ellátási láncok fenntarthatĂłságának biztosĂthatĂłságával kapcsolatos általános aggályok sem, amelyek miatt környezet- Ă©s klĂmavĂ©dĹ‘ szervezetek a bioenergia-projektek zöld jellegĂ©t is megkĂ©rdĹ‘jelezik.
Magyarország: alacsony felhasználás, magas potenciál
Magyarország biometán-termelő potenciálja az EU-n belül a nagyobbak közé tartozik. Különösen a 10 milliárd köbméter körüli éves magyar földgázfelhasználást figyelembe véve. A Gas for Climate tanulmánya szerint 2030-ra az ország akár 1 milliárd köbméter körüli szintig is emelhetné a termelést. Ez a 27 EU-tagot figyelembe véve a 9. legmagasabb érték.
EttĹ‘l egyelĹ‘re messze elmaradunk. A biogáz rĂ©szaránya ugyan jelentĹ‘sen nĹ‘tt a villamosenergia-termelĂ©s forrásai között az elmĂşlt Ă©vekben, de Ăgy is viszonylag szerĂ©ny. MĂg 2008-ban a bruttĂł hazai termelĂ©snek 0,15 százalĂ©kát adták a biogázerĹ‘művek, 2022 eddigi rĂ©szĂ©ben sĂşlyuk 0,85 százalĂ©kra nĹ‘tt. A biogáz szerepe Magyarországon egyelĹ‘re a háztartási mĂ©retű kiserĹ‘művi hasznosĂtást tekintve is marginális. 2022 elsĹ‘ negyedĂ©vĂ©nek vĂ©gĂ©n mindössze 1-1 biogázos, depĂłniagázos, illetve szennyvĂziszap-gázos HMKE működött itthon, összesen 0,105 MW beĂ©pĂtett teljesĂtĹ‘kĂ©pessĂ©ggel.
A biogáz, a biometán Ă©s a nem földgáz alapĂş hidrogĂ©n felhasználásának ösztönzĂ©se az aktuális magyar 2030-as Nemzeti EnergiastratĂ©gia cĂ©ljai között is szerepel a földgázfogyasztás, valamint az energiaimport-fĂĽggĹ‘sĂ©g mĂ©rsĂ©klĂ©se Ă©rdekĂ©ben. A 2020 elejĂ©n megjelent dokumentum azonban a fentinĂ©l jĂłval kisebb potenciállal számol. Eszerint a hazai biogáz-potenciál 2030-ra földgázfogyasztásunk 1 százalĂ©kának kiváltására ad reális lehetĹ‘sĂ©get, ami Ă©vi 85 milliĂł köbmĂ©tert jelent. Ez 2040-re is csak 100 milliĂł köbmĂ©terre emelkedhet. A kormány stratĂ©giai tervei között szerepel a mezĹ‘gazdasági hulladĂ©k alapĂş biogázzal működĹ‘ ĂĽzemek lĂ©trehozásának ösztönzĂ©se is. Ezt a 2021–27-es idĹ‘szakban visszatĂ©rĂtendĹ‘ támogatásokkal cĂ©lszerű megvalĂłsĂtani egy, a kvĂłtabevĂ©telek vissza nem tĂ©rĂtendĹ‘ támogatásával megvalĂłsĂtott pilot projekt után. A biogázerĹ‘művek termelĂ©sĂ©t pedig kötelezĹ‘ átvĂ©tel keretĂ©ben támogatnák.
Az orosz-ukrán háborĂş kitörĂ©se után az eurĂłpai uniĂłs energiapolitikának átmenetileg a klĂmavĂ©delmet is megelĹ‘zĹ‘ elsĹ‘ számĂş prioritása az orosz energiaimporttĂłl valĂł megszabadulás lett. A feladat Ăłriási, hiszen Oroszország az elmĂşlt Ă©vtizedekben fokozatosan az EU legnagyobb energiaellátĂłjává vált. Az uniĂłs gáz- Ă©s szĂ©nimportnak 45, az olajimportnak pedig mintegy 25 százalĂ©kát biztosĂtotta eddig. Az EurĂłpai Bizottság terve szerint a közössĂ©g jĂłval 2030 elĹ‘tt, körĂĽlbelĂĽl 2027-ig fĂĽggetlennĂ© válhat az orosz fosszilis energiahordozĂłktĂłl, azonban az elemzĹ‘k szerint egyre nagyobb az esĂ©ly arra, hogy a Kreml akár már az elĹ‘ttĂĽnk állĂł tĂ©l elĹ‘tt teljesen elzárja a gázcsapot, mĂg a szĂ©n- Ă©s olajimport felfĂĽggesztĂ©sĂ©rĹ‘l maga az EU döntött.
A biogázgazdaság megerĹ‘södĂ©sĂ©t az sem segĂti elĹ‘, hogy ezáltal csökkenhet az Ă©lelmiszernövĂ©nyek, agrár mellĂ©ktermĂ©kek Ă©s földterĂĽletek Ă©lelmezĂ©si cĂ©lĂş felhasználása. Ez a szempont az orosz-ukrán háborĂş kitörĂ©se után mĂ©g fontosabbá vált, tekintettel a globális Ă©lelmiszer-ellátásban – a konfliktus következtĂ©ben – várhatĂł hiányra. A zöld szervezetek mellett pĂ©ldául a nĂ©met kormány is Ă©szben tarthatta e megfontolást a megĂşjulĂł energiárĂłl szĂłlĂł törvĂ©ny jĂşliusi mĂłdosĂtása során, kiváltva ezzel a helyi földművesek Ă©s agrárszervezetek kritikáját. A farmereknek emellett az sem tetszett, hogy miközben a berlini kabinet nem igazán szán jelentĹ‘s támogatást Ă©s szerepet a biogáznak, addig a napelemes rendszerek termĹ‘földre törtĂ©nĹ‘ telepĂtĂ©sĂ©nek bĹ‘vĂĽlĂ©sĂ©t vetĂti elĹ‘re.