David Attenborough hangja az elmúlt évtizedek során emberek millióiban ültette el a természet működését kutató kíváncsiságot, a természet szépségére való fogékonyságot – de vajon sikerül felébresztenie a természet törékenységével szemben érzett felelősséget is?

David Attenborough beszéde, amelyet a Londoni Természettudományi Múzeumban „A mi bolygónk” című sorozat premierje kapcsán mondott el, fontosabb és pontosabb volt annál, hogy csak egy filmbemutató múló pillanatait, egy válogatott, de szűk közönség felcsigázását szolgálja. A természettudós szavai valamennyiünkhöz szóltak, és sajnos okkal feltételezhetjük, hogy még hosszú évekig nem veszítenek aktualitásukból. Érdemes hát megismernünk őket:

„Királyi Felségek, Hölgyeim és Uraim! Nehéz lenne ennél alkalmasabb helyszínt elképzelni a Mi Bolygónk sorozat premierje számára. Mögöttem, e mögött a hatalmas képernyő mögött Charles Darwin szobra áll, aki a természetes világ átütő erejű megértésével eljutott a természetes kiválasztódás által irányított evolúció elméletéhez, amelyet a mai napig a történelem legnagyobb jelentőségű gondolataként tartunk számon. Darwin felismerte, hogy az idők során minden faj úgy fejlődött, hogy a lehető legjobban használhassa ki az élőhelyén uralkodó feltételeket. Továbbá azt is felismerte, hogy ezek a feltételek nem merülnek ki a földrajzi vagy a klimatikus viszonyokban, a körülöttük élő többi élőlénnyel kialakított kapcsolatok is beleértendők.

„Az orchideák és méhek közötti finom kölcsönhatástól a gepárd és a gazella drámai kapcsolatáig a Földön minden létező egyszerre terméke és formálója a térben és időben számára kijelölt helynek.”

Az életnek ez a bonyolult hálózata, amelynek mi is részesei vagyunk, hosszú évezredek alatt jött létre, s bár Darwin megértette kialakulásának folyamatát, 200 évvel később még mindig csak a kezdetén vagyunk annak, hogy feltárjuk valamennyi bonyolult összefüggését, és felismerjük, melyek közülük a legfontosabbak. Egy dolgot azonban biztosan tudunk: ezek a kapcsolatok törékenyek.

„A jobbomon látható dinoszaurusztól a balomon kiállított látványos fosszíliákig ma este rég letűnt ökoszisztémák megrázó maradványai vesznek körül minket, karnyújtásnyi távolságra.”

Legjobb tudásunk szerint a Földön eddig 5 nagy kihalási hullámra került sor – ezeket az eseményeket akkora horderejű változások idézték elő, amelyekhez sok faj egyszerűen képtelen volt alkalmazkodni, és így kihalt. Napjainkban a Földön zajló 6. kihalási hullám közepén járunk, amely minden elemében éppen olyan intenzív és messzire ható, mint amely a dinoszauruszokat eltörölte a föld színéről.

„Szinte felfoghatatlan, hogy miközben mi éljük az életünket, a bolygó többi élőlénye olyan mértékű pusztítást él át, amekkorát egykor egy kolosszális méretű aszteroida felrobbanása volt képes okozni.”

De vegyük csak szemügyre a következő tényeket: Jelenleg a Földön élő összes emlős 96%-át mi, és az általunk tenyésztett haszonállatok teszik ki. Mindössze a fennmaradó négy százalékon osztozik az összes többi faj az elefántoktól a borzokig, a tigrisektől a denevérekig. Ugyanígy ma a Földön élő összes madár 70 százaléka háziasított baromfi, többnyire csirke.

„Egykor a természettől függött a túlélésünk – most a természet túlélése függ tőlünk.”

Az egyik dolog, amit Darwin munkásságából megtanultunk, az, hogy a természetes kölcsönhatásokat csak a saját kárunkra tehetjük tönkre. Mégis megtesszük. Meg, egyre gyorsuló ütemben, növekvő népességünk és fogyasztásunk közvetlenül fenyegeti a saját jövőnket.

Az a különleges teremtmény ott fenn, amelynek a csontváza a fejünk felett lebeg, a kék bálna, fontos inspirációforrás lehet számunka. Mindössze 30 évvel ezelőtt a legtöbb cetfaj, így a kék bálna is, a kihalás szélén állt, amikor az össznépi felzúdulás és a közös fellépés hatására létrejött egy nemzetközi egyezmény a megóvásukra, és mára a populációik többsége helyreállt. Eközben megértettük, milyen különös jelentősége van a bálnáknak a teljes óceáni ökoszisztéma, így az általunk fogyasztott halak fennmaradása szempontjából is. Ezeknek a fenséges lényeknek a megmentésével a magunk számára is jó szolgálatot tettünk.

Amit megtettünk a bálnákért, azt most a természet egészéért is meg kell tennünk. És ez legalább annyira kommunikációs, amennyire tudományos kihívást jelent. A Mi Bolygónk sorozat 8 része egymilliárd embert fog elérni világszerte – azokat a fajokat és élőhelyeket ünnepelve, amelyek fennmaradtak, és rámutatva azokra, amelyek a védelmünkre szorulnak – azért, hogy a természet és az emberiség egyaránt boldogulni tudjon.

„Mindig biztos voltam abban, hogy az emberek nem tudják megvédeni a természetet, amíg nem ismerik meg, és nem szeretik meg.”

A Mi Bolygónk sorozat sok darabja a természet legfenségesebb, legizgalmasabb arcát mutatja, máskor megbizonyosodhatunk belőle, hogy a türelemmel várakozó igenis elnyeri méltó jutalmát, igaz, sokszor bizony igen hosszú idő után, ahogy arról csak az a sok tehetséges operatőr tudna igazán vallani, aki ezt a számtalan csodát megörökítette számunkra. De ami igazán kiemelkedővé teszi a Mi Bolygónkat, az az egyértelmű vezérgondolat, ami átszövi a teljes sorozatot, minden egyes részét, ahogy a széles értelemben vett kommunikációs kampányt is.

„A természet nem egyszerűen jó, hogy van nekünk – a létezése minden egyes ember szempontjából életbevágóan fontos.”

Ez a gondolat volt a szívügye azoknak a filmkészítőknek, operatőröknek, természetvédőknek, vágóknak, zenészeknek, produkciós irodáknak és alkotói csoportoknak, akik, amelyek valamennyien a legjobbjukat adták, hogy elmondhassák ezt az üzenetet, amely nem lehetne egyetemesebb és időszerűbb. Az, hogy ez az üzenet a Netflixnek hála szinte egy időben juthat el a Föld valamennyi országába, példátlan lehetőséget kínál arra, hogy világszerte mindannyian eljussunk annak a helynek a megértésére, amelyet valamennyien otthonunknak hívunk.