Mi áll a folyamatosan növekvő fogyasztás hátterében, miért költjük a csapvíz árának sokszorosát a boltok polcain sorakozó termékekre? John Jewell újságíró pár évvel ezelőtt az évszázad marketingtrükkjének nevezte a többtonnányi műanyaghulladékot termelő iparágat.
Magyarországon a palackozott víz iránti kereslet 1993-ban kezdett el lendületesen felfelé ívelni, innentől kezdve évente 20-30 százalékkal nőtt, és 2017-ben elérte az évi, fejenkénti 125 litert.
Az eladás napjainkban is dinamikusan nő: a Nielsen felmérése szerint 2018. április végéig Magyarországon 332 millió liter ásványvizet, azaz 222 millió palackot adtak el 208,5 milliárd forint értékben.
Mi van a palackban?
Ásványvíznek nevezhetünk minden olyan terméket, amelynek összetételében az összes oldott ásványianyag-tartalom eléri a legalább 500 mg/l-es értéket. Valójában azonban a meghatározott érték, sőt 50 mg/l ásványianyag-tartalom alatti értéknél is használhatják az elnevezést. Az adatok szerint azonban hazánkban a legtöbb helyen az ivóvízminőség megfelelősége 95 százalék feletti.
A nagy trükk
A feljegyzések szerint az első palackozott vizet 1767-ben adták el egy bostoni gyógyfürdőben. Az igazi üzlet azonban a 19. században kezdődött, amikor az üvegkészítési technológia lehetővé tette a tömeggyártást, ennek köszönhetően
1856-ra már 7 millió üveg ásványvizet adtak el évente.
A városban élők számára ekkor még ez volt a legbiztonságosabb folyadékbeviteli opció. Ám az 1920-as évekre a legtöbb USA-beli városban elérhető lett az ingyenes, szűrt, klórozott víz.
Ám az 1960-70-es években jött csak az igazi fordulópont: megjelent a PET-palack, amely tovább egyszerűsítette és költséghatékonyabbá tette a kis palackok tömegek számára történő előállítását. Ekkor indult a Perrier nevű francia gyár dollármilliós kampánya, amelyben a palackozott víz tisztaságát, frissességét hangsúlyozták. A cél és a háttérben meghúzódó asszociáció mindenhol egy volt: a palackozott víz fiatalságot és egészséget ígér. Az említett marketingtrükk pedig azt takarja, hogy számos kampány a palackozott vizet a cukros üdítők egészséges és ajánlott alternatívájaként prezentálta, miközben
a palackozott víz valójában a csapvíz alternatívája – legalább tízszeres áron.
Apró szépséghiba és a jövő
A döntéshozók már dolgoznak rajta, hogy a közművek, így a csapvíz iránt is növekedjen a fogyasztói bizalom: október 23-án az Európai Parlament elfogadta az ivóvíz minőségének és hozzáférhetőségének javítását célzó szabályokat. A tervek célja, hogy erősítsék a fogyasztói bizalmat a vízszolgáltatási hálózatban, terjesszék a csapvíz fogyasztását és csökkentsék a műanyagszemetet – a 2018-ban elfogadott műanyag-stratégia fontos eleme ugyanis, hogy 17 százalékkal csökkenjen a palackozott vizek fogyasztása. Igyunk erre – egy pohár csapvizet!