Génmódosított csecsemők születtek Kínában?
Génmódosított csecsemők születtek Kínában?

Megszülettek a világ első génmódosított csecsemői. A lombikprogramban fogant két kislányt valószínűleg immunissá tette a HIV-vírus ellen a kísérletet végrehajtó kínai kutató, Ho Csien-kuj. A tudományos közösség elhatárolódik a tettől, és emberkísérletnek minősítette a beavatkozást.

A CRISPR-eljárás lényege, hogy van benne egy olyan fehérje, amely képes arra, hogy a nukleinsavakat elvágja. Ez a nukleáz, amely lehetővé teszi a hozzáillesztését a DNS-hez, egy adott szekvenciához. Ez a pontos illesztés a zseniális ebben a módszerben, mert van egy fehérje, amely vág, és egy RNS, amely irányít, de ezt az RNS-t kicserélhetjük bármilyen olyan RNS-re, amilyen szekvenciának megfelelő DNS-ben akarjuk a vágást megejteni – magyarázta a hír tudományos hátterét az InfoRádióban Vértessy Beáta biokémikus.

A BME egyetemi tanára ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy

még nem egy igazolt állításról van szó: a kínai kutató csak felbérelt egy amerikai PR-szakértőt, és megszervezte a hír világgá kürtölését azelőtt, hogy egy folyóiratban publikálta volna az eredményeit.

A tudományos világban a publikálás jelenti azt, hogy független szakértők megvizsgálták az adott tanulmányt, hogy megfelelők-e a következtetések.

„A kínai kutató csak videókat mutatott be a YouTube-on, de ez nem a tudományos közlés bevett módja. Ugyanakkor bizonyos kísérleti bizonyítékokat is a sajtó rendelkezésére bocsátott, és ezek alapján

a tudósok szerint történt genetikai módosítás, de még távol vagyunk attól, hogy tudjuk pontosan, mi is történt”

– mondta a biokémikus.

A kínai kutató azt állítja, hogy az ikrek lombikprogramban születtek, az eljárást egy kínai kórházban hajtották végre, és arra etikai engedélyt is benyújtott. A kórházban, ahol a beavatkozás történt, azt mondták, semmi közük ezekhez a kísérletekhez.

A hírek szerint HIV-vírus elleni immunitást alakítottak ki a kislányoknál. A tudomány mai állása szerint megvalósítható ez az eljárás.

„A most módosított fehérje valóban nagyon fontos abban, hogy a HIV-vírus meg tudja fertőzni a fehérvérsejteket. Ha egy részén változtatunk, akkor megakadályozható a fertőzés. Ezt most kutatják, próbálják alkalmazni” – mondta Vértessy Beáta. Ez a védettség természetes módon is előfordul, vannak olyan emberek, akik ilyen módosított fehérjével élnek, és védve vannak a HIV-fertőzés ellen.

Az Egyesült Államokban már hajtottak végre hasonló génmódosítást, de idős, végstádiumú betegeknél, csecsemőkön azonban még nem.

„A tudományos világ elítéli az ilyen, csecsemőkön, különösen egészséges csecsemőkön végrehajtott kísérleteket, mert

egyelőre ez az eljárás bármennyire pontos, továbbra sem állíthatjuk, hogy száz százalékban mentes az olyan mellékhatástól, hogy a DNS-t nemcsak a kívánt helyen, hanem máshol is módosítja.

Ez nem is feltétlenül derül ki azonnal, lehet, hogy néhány évnek kell eltelnie, hogy megjelenjen valamilyen betegség, amelyet ez a módosítás okozott az embriókban” – mondta a szakértő, és kiemelte: egészséges csecsemőkben örökletes mutációkat végrehajtani nagyon nem etikus.

A kínai kutató ráadásul nagyon korai embrionális stádiumban hajtotta végre a módosítást, amely így a csecsemők minden sejtjében végbement, s mint Vértessy Beáta elmondta,

ezért a most megszületett gyerekek valamennyi sejtje tartalmazza ezt a mutációt, az állatkísérletekben pedig voltak nemkívánatos mellékhatások.

A biokémikus szerint a kínai kutató úttörő szerepbe akarja magát állítani, de

nincs tapasztalata abban, hogy orvosilag hogy kell viszonyulni ezekhez az esetekhez.

Kínai tudósok is petícióban határolódtak el az emberkísérlettől, és az az egyetem is, ahol dolgozik. Nem szeretnék azt a bélyeget, hogy Kínában ilyet meg lehet csinálni. Az Egyesült Államokban erre nem lett volna lehetősége a kutatónak.

„Ez azért szomorú, mert egyébként a CRISPR -technológiának óriási lehetőségei vannak, ám most elkerülhetetlenül negatív fény fog rá vetődni. Nagyon meggondolatlan cselekedet volt” – mondta Vértessy Beáta.

Forrás: https://infostart.hu/tudomany/2018/11/27/genmodositott-csecsemok-tudomanyos-szenzacio-vagy-botrany

search icon