Súlyos traumaként élik meg a sziget lakói a klímaválságot, miközben megpróbálják annak hatásait összebékíteni hagyományos életmódjukkal – derült ki a „Grönlandi perspektívák” című felmérésből, amelyet a koppenhágai egyetem társadalomtudományi központja, a Grönlandi Egyetem, valamint a városgazdálkodást kutató Kraks Fond Intézet készített. A sziget lakóinak életéről ritkán készülnek széles körű felmérések, pedig világviszonylatban is magas az alkoholisták és az öngyilkosok aránya.
Első ízben készült olyan országos felmérés, amely a klímaválság emberi hatásait vizsgálta, és éppen Grönlandon, ahol a globális felmelegedés nyomai a leginkább szembetűnőek. A The Guardian által ismertetett felmérés szerint
a megkérdezettek 90%-a úgy vélekedett: a klímaválság máris bekövetkezett.
További 76% pedig arról számolt be, hogy a mindennapi életében is tapasztalta a globális felmelegedés hatását, kezdve a leszakadt jéghegyek miatt egyre veszélyesebbé váló tengeri utazásoktól egészen a szánhúzó kutyák gazdasági kényszerből való elaltatásáig, miután rövidebbé váltak a telek, és kevésbé van rájuk szükség.
Az adatgyűjtés a keskeny tengerparti sáv 17 kisvárosában és közel 60 falujában folyt, és a lakosságnak mintegy 2%-a jelentette a mintát. A felmérés vezetője, Kelton Minor úgy fogalmazott:
„Paradox helyzet, hogy miközben a műholdak és szenzorok Grönland jégtakarójának felszínét, a tengeri jeget naponta figyelik és jéghegyekre vadásznak, viszonylag keveset tudunk arról, hogy a grönlandiak mit gondolnak változó környezetükről”
– mondta a szakértő. A klímaválság okozta negatív érzések csak súlyosbíthatják a grönlandiak amúgy is aggasztó mentális állapotát, akárcsak a sarkkör vidékén élő kanadai inuitok esetében.
Az amerikai hó- és jégadatközpont júliusi felmérése szerint Grönland már több mint 250 milliárd tonnányi havat és jeget veszített a felgyorsult olvadás és a kevés hóesés miatt. Courtney Howard, a környezeti hatásokkal foglalkozó kanadai orvosok szövetségének elnöke szerint
az Északi-sarkkör népeinél megerősödtek a szorongási tünetek, az „ökológiai gyász” érzése, sőt, terjedőben van a klímaváltozás hatásához kötődő poszttraumatikus stressz is.
„Szeretnénk ráébreszteni az orvosi szakmát arra, hogy milyen világot öröklünk. Az egyetemek nem foglalkoznak azzal, hogy a klímaváltozás miként érinti az embereket orvosi vagy pszichológiai szempontból, és nem képezzük az orvosoknak olyan új generációját, amely segít az embereknek a gyorsan változó bolygón létezni. Tűrhetetlen ez a lassúság” – figyelmeztetett Howard doktor.