Az űrben játszĂłdĂł sci-fi-filmek alapmomentuma, hogy csinos ĂĽvegházban zöldellĹ‘ növĂ©nykolĂłnia virágzik, amely biztosĂtja az oxigĂ©nt, Ă©s Ă©lelem-utánpĂłtláskĂ©nt is szolgál. EmlĂ©kezzĂĽnk csak vissza a szakĂ©rtĹ‘k szerint is meglepĹ‘en reálisnak tartott 2015-ös MentĹ‘expedĂciĂł cĂmű filmre, amelyben Matt Damon kertet telepĂtett a Marson.
AzĂ©rt ennyire nem egyszerű a törtĂ©net, de az igaz, hogy a Nemzetközi Ĺ°rállomáson sikerrel zajlanak a növĂ©nytermesztĂ©sek. Olyannyira, hogy az űrhajĂłsok saját termesztĂ©sű chilis tacĂłt kĂ©szĂtettek. AzĂ©rt sok buktatĂłval meg kell kĂĽzdeniĂĽk az űrbĂ©li mezĹ‘gazdászoknak.
Növényasztronauták
Lehet, hogy azt gondolod, Lajka kutya volt az elsĹ‘ Ă©lĹ‘lĂ©ny az űrben. Pedig a növĂ©nyek, pontosabban a magok jĂłval megelĹ‘ztĂ©k Ĺ‘t. ElsĹ‘kĂ©nt 1946. jĂşlius 9-Ă©n lĹ‘ttek fel 134 km magasra magokat. A kĂsĂ©rletben azt vizsgálták, hogy az Ă©lĹ‘ szövet mikĂ©nt reagál a nagy magasságban lĂ©vĹ‘ sugárzásra. Az elsĹ‘ magokat mĂ©g nem tudták visszahozni, de a 3 hĂ©ttel kĂ©sĹ‘bb fellĹ‘tt kukoricaszemek már sikeresen visszatĂ©rtek a bolygĂłnkra.
1966-ban 2 kutyával egyĂĽtt nedvesĂtett magokat is fellĹ‘ttek, melyek közĂĽl több kicsĂrázott, Ă©s itt a földön egĂ©szsĂ©ges saláta-, káposzta- Ă©s babtermĂ©st hozott. Lehet, hogy a vĂ©letlennek köszönhetĹ‘, de a termĂ©sek mĂ©rete nagyobb volt a kontrollcsoportĂ©nál. 1977-ben az Apollo 14 ötszáz famagot vitt magával Hold körĂĽli Ăştjára. Ezeket szintĂ©n elĂĽltettĂ©k, Ă©s egĂ©szsĂ©ges csemetĂ©k cseperedtek belĹ‘lĂĽk.
Súlytalanságban merre nőnek a gyökerek?
Már 1990-ben megprĂłbáltak az űrállomáson LED-es fĂ©nnyel magokat nevelni, akkor mĂ©g sikertelenĂĽl. Az áttörĂ©st 1997 hozta, amikor a káposztafĂ©lĂ©khez tartozĂł lĂşdfű magjait sikeresen kicsĂráztatták. ĂŤgy megdĹ‘lt az a feltevĂ©s, amely szerint gravitáciĂł nĂ©lkĂĽl összevissza nĹ‘nek a gyökerek. A csĂráztatást aztán megannyi kultĂşrnövĂ©nnyel sikeresen megismĂ©teltĂ©k.
A gyökerek csĂrázáskor egy irányba fejlĹ‘dnek, de a növĂ©ny további növekedĂ©sĂ©t LED-izzĂłkkal kell szabályozni. A magenta szĂnben tĂĽndöklĹ‘ fĂ©nyforrások vörös Ă©s kĂ©k hullámhosszĂş fĂ©nyt állĂtanak elĹ‘, ami elengedhetetlen a növĂ©nyek fejlĹ‘dĂ©sĂ©hez.
Molekuláris szinten problémák keletkeznek
A Nemzetközi Ĺ°rállomáson kĂ©t növĂ©nytermesztĹ‘ rendszer lĂ©tezik. A Veggie egy kisebb tálca vagy bĹ‘rönd mĂ©retű fĂ©lautomata ĂĽvegház. Ebben 6 növĂ©nyi telep kap helyet, melyek tápanyag- Ă©s fĂ©nyellátása biztosĂtva van. Ez emberi munkát is igĂ©nyel, amit az asztronauták kifejezetten kedvelnek. A kĂsĂ©rletek keretĂ©ben nemcsak haszonnövĂ©nyeket, hanem saját szĂłrakozásukra virágokat is ĂĽltetnek.
Az APH (Advanced Plant Habitat) a Veggie-hez hasonlóan egy növénytermesztő kamra, ám nagyobb, teljesen zárt és automatizált. 180 érzékelő figyeli a folyamatokat, a nedvesség- és a tápanyag-utánpótlás is mechanikusan vezérelt.
A világűrben gondot jelent, hogy a vĂzrĂ©szecskĂ©k aprĂł sĂşlytalan cseppekkĂ© válnak, Ăgy porĂłzus, agyagos táptalajba kell ĂĽltetni a növĂ©nyeket, hogy fel tudják venni a vizet, Ă©s ne száradjanak ki.
2018-ban az APH-rendszerben a lúdfű mellett törpebúzát is sikeresen termesztettek. A kutatások célkeresztjében a súlytalanságból következő genetikai változások állnak. Ahogyan az űrhajósok csontjai és izmai is sorvadni kezdenek a gravitáció hiányában, ugyanez lejátszódik a növények lignintartalmú vázrendszerében. Folyamatosan vizsgálják, hogy a gravitáció tartós hiánya mennyire befolyásolja a növényeket, tudnak-e normális, hosszú távú vegetációt végezni súlytalanság állapotában.
Az űrben legyengülnek a növények
SzintĂ©n mikrobiolĂłgiai problĂ©ma, de a szĂł szerint Földön tĂşli környezet rontja a palánták vĂ©dekezĹ‘kĂ©pessĂ©gĂ©t. Bár fotoszintetizálĂł barátaink csendesek, Ĺ‘k is vĂ©dekeznek a káros baktĂ©riumaikkal szemben. A tudĂłsok mĂ©gis arra lettek figyelmesek, hogy sĂşlytalan állapotban vĂ©dekezĹ‘mechanizmusuk nem indul be, mert nem Ă©szlelik a baktĂ©riumok bizonyos aminosavjait. A kĂsĂ©rlet során erre az jelentett megoldást, hogy mestersĂ©gesen, aminosavkoktĂ©llal beindĂtották a növĂ©nyi immunrendszert. Ez azt bizonyĂtja, hogy távol vagyunk mĂ©g attĂłl, hogy az űrt bezöldĂtsĂĽk.
Mi a cél a növényekkel?
ElĹ‘zĹ‘ cikkĂĽnkbĹ‘l kiderĂĽlt, hogy ennyi növĂ©ny koránt sem kĂ©pes fedezni egy állomás levegĹ‘szĂĽksĂ©gletĂ©t. Akkor mĂ©gis miĂ©rt van szĂĽksĂ©g a kĂsĂ©rletekre?
Az űrkutatás kacsingat a hosszabb kĂĽldetĂ©sek irányába. Gondoljunk csak Elon Musk Mars-expedĂciĂłjára vagy a második HoldsĂ©tát cĂ©lzĂł, 2024-es cĂ©ldátumĂş Artemis programra. Mivel az utánpĂłtlás mindig a FöldrĹ‘l Ă©rkezik – de ez rettentĹ‘en nagy logisztikai terhet jelent, Ă©s szállĂtáskor a tápĂ©rtĂ©k is romlik –, reális elkĂ©pzelĂ©s, hogy Föld körĂĽli pályán keringĹ‘ zöldsĂ©gtermesztĹ‘ telepeket lĂ©tesĂtsenek.
Házi csĂpĹ‘s chili az űrben
2015 Ăłta az asztronauták 11 kĂĽlönbözĹ‘ növĂ©nyt termesztenek Ă©s fogyasztanak is a Nemzetközi Ĺ°rállomáson. 2021 vĂ©gĂ©n nagy sikert Ă©rtek el az űrhajĂłsok, ugyanis hosszĂş tenyĂ©szidejű chili paprikát termesztettek Ă©s szĂĽreteltek. A paprika összetettebb növĂ©ny, mint a lĂşdfű vagy a bĂşza. Hosszasan csĂrázik, sok nedvessĂ©gre van szĂĽksĂ©ge, nem mellesleg a virágok beporzását is meg kell oldani. A gabona esetĂ©ben lĂ©gkeringetĂ©st használnak, de itt nincs mit tenni, kĂ©zzel kell porozni.
12, majd 7 paprikát szĂĽreteltek, melyek közĂĽl párat visszakĂĽldtek a Földre. A maradĂ©kkal a chilis tacĂłjukat ĂzesĂtettĂ©k. EgyĂ©bkĂ©nt ebbĹ‘l a tesztbĹ‘l is látszott, hogy a baktĂ©riumok ellen a kĂĽlönös környezetben nincsenek kellĹ‘en felvĂ©rtezve a növĂ©nyek. Van tehát hova fejlĹ‘dnie az űrbĂ©li mezĹ‘gazdaságnak, de az biztos, hogy nagy örömöt okozott a friss Ă©tel a tudĂłsoknak.
Forrás:
www.nasa.gov/content/growing-plants-in-space
www.nasa.gov/content/plant-habitat-04
www.nasa.gov/image-feature/it-looks-like-spring-aboard-the-space-station
www.nasa.gov/feature/nasa-s-second-pepper-harvest-sets-record-on-space-station
FotĂłk: nasa.gov