A 20. században megszülető fogyasztói kultúra felfutásának eredményeképp olyan közel kerültünk a világ pusztulásához, mint még soha korábban. A sosem látott jólét viszont nem feltétlenül azonos a jólléttel és egyre többen érzik, hogy valami nem jó irányba megy. Bár nem volt még anyagi- és létbiztonság tekintetében jobb a nyugati civilizáció emberének mint manapság, mégis egyre többet és többet akarunk.
Erre az ellentmondásra éreztek rá a Minimalizmus: Egy dokumentumfilm az igazán fontos dolgokról című, 2015-ös film alkotói, Joshua Fields Millburn és Ryan Nicodemus. Ők gyökeresen változtatták meg az életüket, amikor rájöttek, hogy korábban rossz helyen keresték a boldogságot, és nem lesz teljesebb, vagy ahogy ők mondják, jelentőségteljesebb az életük, ha így folytatják.
A két harmincas éveiben járó amerikai srác élete átlagosnak mondható: az egyetem után elmentek egy multihoz, a ranglétrán egyre feljebb emelkedve a fizetésük is folyamatosan nőtt, a szabadidejük csökkenéséből és a lélektelen munkából fakadó frusztrációból pedig a fogyasztásba menekültek.
Az életükben tátongó ürességet tárgyakkal próbálták kitölteni – rengeteg tárggyal. Egyikük a magas fizetése ellenére is csekkbefizetéstől, csekkbefizetésig élt, sőt lényegében magáért a csekkbefizetésért, mert a fogyasztás bűvöletében jóval többet költött, mint amennyi a bevétele volt.
Végül az egyik főszereplőt egy személyes tragédia vezette oda, hogy megkérdőjelezze az életvitelét és azt a fajta boldogságeszményt, amiben addig hitt. A többi pedig —ahogy mondani szokták—, már történelem.
Mit jelent a minimalizmus?
Az önkéntes egyszerűséget, vagy ahogy manapság egyre többen ismerik, minimalizmust persze nem ők találták fel. Az életstílus az 1970-es évek Amerikájából indult, de csak az utóbbi néhány évben vált széleskörben ismertté, valószínűleg nem teljesen függetlenül a 2008-as gazdasági, és a kibontakozó környezeti válságtól.
Kevesebb élet helyett élet kevesebbel.
A film szereplői szerint a minimalizmus nem másról szól, mint a szabadságról, amihez nem a konzumerizmus visszautasításán, hanem az észszerű keretek közé szorításán keresztül vezet az út. A filmben megszólaló pszichológus szerint a tárgyak felhalmozásának, a vásárlás során átélt érzéseknek a kiindulópontja vadászó-gyűjtögető őseink ösztönvilágában gyökerezik. Ezek az ösztönök az ősidőkben a túlélést jelenthették, ma viszont már nincs rájuk szükségünk.
Az önkéntes egyszerűség az életvitelünk megváltoztatása napjaink fogyasztói kultúrájának újragondolásával. Így a boldogságot, melyet tárgyakba szerveztük ki, és egy gyors kocsitól, vagy a legújabb okostelefontól várjuk, más utakon próbálhatjuk megtalálni.
Hány bögréből tudsz inni egyszerre?
A filmben megszólaló emberek élete gyökeresen megváltozott, amikor felismerték, hogy változásra van szükségük. Bemutatnak például egy bloggert, aki a Project 333 nevű programjával ezreket inspirált arra, hogy a ruhatárukat észszerű keretek közé szorítsák, amivel nem csak több helyet nyernek az otthonukban, de a ruhák kezelésével, tisztításával töltött idő is radikálisan lecsökken, nem beszélve az ökológiai lábnyom csökkenéséről.
Az elgondolás bármilyen minket körülvevő tárggyal működik, és ami az egészben a legjobb, hogy a kevesebb több elvének továbbgyűrűző hatásai az életünk más részeit is megváltoztatják. Mivel kevesebbet költünk, rájöhetünk arra is, hogy kevesebb pénzre van szükségünk, innen pedig már csak egy lépés a rövidebb munkaidő felé való elmozdulás. Annak megtapasztalása, hogy kevesebb pénzből is meg tudunk élni, nagyobb biztonságérzetet, következésképp nagyobb önbizalmat is ad.
A minimalizmus erősíti a tudatos jelenlétet, amit jóval könnyebben tudunk megtapasztalni, ha nem vesznek körül minket felesleges dolgok. Fontos, hogy az elv nem korlátozódik a fizikai környezetre, a virtuális térre hasonlóképp alkalmazható.
Azt a főszereplők sem állítják, hogy könnyű dolog megszabadulni a minket körülvevő felesleges tárgyaktól, vagy azt, hogy egyszerű dolog egyik napról a másikra megváltozni, de ez talán nem is szükséges. Lényegesebb, hogy elinduljunk egy olyan úton, aminek a célja az egyensúly megtalálása, amely nem csak nekünk, de a szeretteinknek és a minket körülvevő természetnek is jó.
Szeresd az embereket, és használd a tárgyakat, mert az ellenkezője nem működik.
A film elérhető a Netflixen, angol nyelven.
Update: 2021-ben megjelent a film folytatásának tekinthető The Minimalists: Less is Now című film, ám ez nem keverendő össze a fent tárgyalt első résszel. Az új film nem feltétlenül ad olyan átfogó képet a minimalizmus elveiről, mint a korábbi, így megnézését érdemes az eredeti film megnézése utánra időzíteni. A The Minimalists: Less is Now szintén a Netflixen elérhető, előzetese alább tekinthető meg.
Fotók: minimalistroad.com, pixbay.com