A nyár egyik korai gyümölcsét világszerte nagy népszerűség övezi. Édeskés íze, roppanós húsa és jótékony hatásai miatt méltán vált a természet adta élelmiszerek közül az egyik legkeresettebbé. Íme, az egészséges és ízletes cseresznye.
A cseresznye a rózsafélék közé tartozó Prunus nemzetség alnemzetsége. Cseresznye néven leggyakrabban a vadcseresznyefát, illetve ennek valamely termesztett változatát vagy csonthéjas gyümölcsét említik. Az angol cherry, a francia cerise, a spanyol cereza, a dél-olasz cerasa is az ógörög κέρασος (‘cseresznye’) szóból ered, amelyet a Cerasus-szal azonosítottak. A cseresznye szót olyan fajokra is használják, amelyek hasonló méretű és alakú gyümölcsöket hoznak, noha ezek nem ugyanabba a Prunus nemzetségbe tartoznak. E fajok közé tartozik a jamaikai cseresznye és a spanyol cseresznye.
Az édes cseresznye Európában őshonos, de Nyugat-Ázsia és Észak-Afrika egyes részein is elterjedt. A feljegyzések szerint a termesztett cseresznyét még Kr. e. 72-ben Lucius Licinius Lucullus olasz hadvezér hozta Rómába Északkelet-Anatóliából. A cseresznyét az angliai Teynhamben honosították meg VIII. Henrik parancsára, aki Flandriában kóstolta meg a gyümölcsöt.
Napjainkban a cseresznye igen kedvelt gyümölcs, ezért a világ számos országában termesztik. Törökország számít a világ legnagyobb cseresznyetermelőjének, az Amerikai Egyesült Államok és Chile követi a sorban. A cseresznye Magyarországon is a legnépszerűbb kora nyári gyümölcsök közé tartozik. Fogyasztható nyersen is, de a süteményeknek, a leveseknek is különleges ízt adhat, és – mint szinte minden cukros gyümölcsből – bort és pálinkát is gyakran készítenek belőle.
A cseresznye hatásai a szervezetünkre
1 csésze (138 g) magozatlan cseresznye 87 kalóriát, 17,7 g cukrot és 22 g szénhidrátot tartalmaz. A cseresznyének számos jótékony hatása van, így kiváló gyümölcs az egészségünk megőrzése szempontjából. Jó forrása a C-vitaminnak, a kalciumnak, a vasnak, a magnéziumnak és a káliumnak is. A gyümölcs segít lelassítani a sejtszintű öregedést és csökkenteni az olyan krónikus betegségek kialakulásának esélyét, mint a cukorbetegség, a rák vagy az Alzheimer-kór.
A cseresznye színe antocianinokból, erős antioxidánsokból ered, amelyek segítenek a szervezetnek enyhíteni a rákot okozó oxidatív károsodásokat. C-vitamin-tartalmának köszönhetően a fogyasztása révén a dohányzó emberek esetében csökken a tüdőrák kialakulásának a kockázata. Ezenkívül a cseresznye rostjáról ismert, hogy védelmet nyújt a vastagbélrák ellen. A cukorbetegek is fogyaszthatják, hiszen a benne található gyulladásgátló összetevőknek köszönhetően az egész szervezetre jótékonyan hat. Mivel a többi gyümölcshöz képest alacsony a glikémiás indexe, fogyasztása nem okoz nagy ingadozást a vércukorszintben.
Kapcsolódó bejegyzések
Tudod, melyik gyümölcsből kaphatod meg a legtöbb természetes C-vitamint?
A legtöbb C-vitamint tartalmazó gyümölcsök és zöldségek felsorolásakor általában ezek jutnak eszünkbe: csipkebogyó, fekete ribizli, eper, kivi, narancs, citrom, paprika, petrezselyem, brokkoli. A listát azonban nem ők vezetik, még csak nem is az ezüstérmes homoktövis, de akkor melyik növény az első?
A friss és a konzervcseresznyét az 1950-es évek óta tanulmányozzák az ízületi gyulladás kezelésére és a köszvény megelőzésére nézve. A cseresznyének azt a képességét, hogy helyreállítja a normál húgysavszintet, évtizedek óta több tanulmány is bizonyította már. Egy 2018-as tanulmány kimutatta, hogy a friss cseresznye vagy a cseresznyekivonat fogyasztása két nap alatt 35 százalékkal csökkentette a köszvényes rohamokat.
A cseresznye további jótékony hatásai közé tartozik, hogy a benne található melatoninnak köszönhetően segíti az alvást. Alvászavarokkal küzdőknek ezért javasolják, hogy lefekvés előtt igyanak cseresznyelevelet. A cseresznyelé fogyasztása ezenfelül a koleszterinszintet is képes csökkenteni, jót tesz a szívnek, és csökkenti a szívroham kialakulásának az esélyét. A sportolóknak remek roboráló, mivel serkenti és gyorsítja az izmok regenerálódását. A cseresznye nemcsak frissen, de fagyasztva is nagyon egészséges, éppen ezért a téli hónapokra érdemes eltenni belőle a mélyhűtőbe is.
Cseresznyeallergia
A cseresznye ritkán vált ki allergiás tüneteket, de ha valaki érzékeny a gyümölcsre, akkor csalánkiütés, duzzanat, hányás, mellkas- és torokszorító érzés, illetve légszomj is kialakulhat. Ilyen esetekben mindenképpen célszerű felkeresni egy kezelőorvost vagy dietetikust átfogó kivizsgálásra és személyre szabott értékelésre.
Cseresznyefajták
Az alábbiakban következzen néhány a legnépszerűbb cseresznyefajtákból. A felsorolást pedig egy igazi kakukktojás zárja.
Bigarreau Burlat cseresznye
A franciaországi tájfajta június első felében érik. Ez a cseresznye főként friss fogyasztásra és exportra való, de feldolgozásra is alkalmas. Gyümölcse közepesen nagy, 5–6 grammos, színe bordóspiros, kemény húsú, kissé ropogós és bőven terem. Elsősorban kézi betakarítása javasolt, de ipari célra gépi rázással is szüretelhető. Kevés metszést igényel. A hazai és a külföldi piacok áruival is versenyképes.
Carmen cseresznye
A Carmen cseresznye középkorai érésű, hatalmas, nagy gyümölcsöket termő cseresznyefajta. Bőtermő fája gyenge, középerős növekedésű. A Bigarreau Burlat fajta után egy héttel érik. Gyümölcse nagy, 8–11 gramm tömegű, gömb alakú, fényes, bordó színű, kemény húsállományú, édes-savas ízű.
Vega cseresznye
A Vega sárga húsú cseresznyét Kanadában a Vineland-i Intézetben (Ontario) állította elő G. H. Dickson, G. W. Eaton, C.D. Whitty és G. Tehrani. Hazánkban 1976 óta forgalmazható, de még nem terjedt el. Június közepén, a Germersdorfi óriás előtt nagyjából 1 héttel érik. 7 grammos gyümölcse kissé lapított gömb alakú, világossárga alapszínét a napsütötte oldalon piros márványminta díszíti. Világos színe miatt a szedés és a szállítás során könnyen foltosodhat. Húsa középkemény, ropogós, íze jellegzetesen savanykás és zamatos. Kocsánya rövid. Repedésre nem hajlamos. A Germersdorfi óriásnál jobb termőképességű, de szedés után mielőbb fel kell dolgozni.
Germersdorfi cseresznye
A Germersdorfi óriás cseresznye Németországból származik. Magyarországon 1903 óta van forgalomban. Június végén érik, friss fogyasztásra és befőtt készítésére is kiváló. Igen nagy, 6–12 grammos gyümölcse bordóspiros színű, húsa kemény és ropogós, íze pedig már piros színű állapotában is édes-savas.
Hedelfingeni óriás cseresznye
A Hedelfingeni óriás cseresznye Németországból származik, ahol a legfontosabb cseresznyefajták egyike, de Franciaországban is népszerű. 1956-tól Magyarországon elsősorban pollenadónak telepítették az üzemekben. A legkésőbbi fajták egyikeként június végén, július elején szüretelhető. Friss fogyasztásra és befőtt készítésére is megfelel. Középnagy, 4–7 grammos gyümölcse megnyúlt szív alakú, feketéspirosra színeződő, hosszú kocsányú. Húsa félkemény, nem ropogós, íze kezdetben eléggé kesernyés, éretten viszont édes-savanykás fűszeres zamattal. Csapadékos időjárás esetén repedésre hajlamos. A Germersdorfi óriásnál 40–50 százalékkal nagyobb terméshozamra képes, de ebben az esetben a gyümölcs mérete és minősége is leromlik. A fakorona habitusa és a cseresznye puha gyümölcshúsa miatt gépi betakarításra nem alkalmas.
Katalin cseresznye
A Germersdorfi óriás és a Podjebrád cseresznyefajták keresztezésével állították elő ezt az új hazai fajtát. A Katalin cseresznyét Brózik Sándor nemesítette. 1989 óta forgalmazható a fő árufajták között. Július első hetében érik a Hedelfingeni óriás után. Friss fogyasztásra és feldolgozásra is kiváló. Nagynak számító 6–11 grammos gyümölcse sötétbordóra színeződik, húsa kemény, ropogós, kellemesen édes-savas ízű. Éretten a fán hosszú ideig megőrzi jó minőségét. Korán termőre fordul, és igen bőven terem. Kézi és gépi betakarításra is alkalmas. A kései érésűek jelenleg legjobb fajtája.
Japáncseresznye
A sort a japáncseresznye zárja, amely Kelet-Ázsiából származik, és a legkedveltebb díszcseresznyénknek számít. A japáncseresznye számos nemesített változatának tavasszal nyílik a virága, amelyből termés azonban nem származik. A fajták szín- és formagazdagsága rendkívül nagy, a virágok színe a hófehértől a sárgászöldön keresztül a rózsaszínig sokféle lehet. A japáncseresznye lombja ősszel nemritkán színt vált.
Különbségek a cseresznye és a meggy között
A cseresznye és a meggy két fontos nyár elején érő gyümölcsünk. Mindkét faj Európából, illetve Nyugat-Ázsiából származik. Egymás beporzására nem képesek. A többi fajt, bár termésük ehető, emberi fogyasztás céljából nem szokták ültetni, kivéve azokban az északi régiókban, ahol a két fő faj nem terem meg. Víz- és gondozásigénye, az esővel és a jéggel szembeni érzékenysége a cseresznyét a meggynél relatíve drágább gyümölccsé teszi.
A meggyfának igen sokféle – valószínűleg a cseresznyétől is származó – fajtája ismert. A sötétszürke kérgű fa kisebb, mint a cseresznyefa, de rendszeres metszést igényel. A felkopaszodott ágakat, vesszőket szüret után kell visszavágni. Minél előbb célszerű lemetszeni a monília által megtámadott és elszáradt termővesszőket is. A meggyfa levele hasonlít a cseresznyefáéhoz. Virágzata bogernyő. Nemesebb fajtái önmeddők, azaz a saját virágporukkal nem termékenyülnek meg. A termesztett meggyet a cseresznye és a csepleszmeggy spontán hibridjének tartják, miután svéd nemesítők ezt mesterséges keresztezésekkel is bizonyították. A meggyfa rövidebb életű, mint a cseresznye.
A cseresznyefa metszése és ültetése
A cseresznyefa Olaszországtól Norvégiáig bárhol egyaránt jól termeszthető. Ennek ellenére az ökológiai adottságok apróbb eltérései döntően befolyásolhatják a termesztés sikerét. Kiemelkedő a gyökérzet levegőigénye, amit azok a mély rétegű, középkötött vályogtalajok elégítenek ki, ahol a vízzáró réteg legalább 2 méteres mélységben helyezkedik el. Valamennyi gyümölcsfaj közül a cseresznye szenved leginkább a talaj levegőtlenségétől. Alacsony humusztartalmú talajokra nem érdemes telepíteni.
A cseresznyefa ültetése
Megyeri Szabolcs kertész szerint a cseresznyefa igényei nem túlzóak. Porhanyós, humuszban gazdag, levegős talajt és sok napsütést kíván, ezért ennek megfelelően kell kiválasztani a legideálisabb helyet a számára. Amennyiben konténeres kiszerelésben vásároljuk meg, bármelyik évszakban elültethető a fagyos hónapok kivételével. A szabadgyökeres csemetéket október 20-a és március 20-a között kell elültetni, szintén elkerülve a fagyos időszakot.
Fontos tudni, hogy igazán helyigényes fáról van szó, így ültetésekor ezt is figyelembe kell venni, nehogy később gondot okozzon az egyre terebélyesedő fa. Ilyen probléma lehet, ha az utcafronton esetleg eléri a vezetékeket, vagy ha a termés egy része egy idő után a szomszéd portáján landol.
A cseresznye kedveli a napfényt, vízigénye közepes, a talajra nem érzékeny, csak a kötött közeget kell kerülni. A cseresznyefa nevelése egyébként a közepes nehézségű kerti feladatok közé tartozik, így a kezdő kertbarát is bátran próbálkozhat ezzel a gyümölcsfával. A cseresznyefa több betegségre hajlamos, többféle kártevő támadhatja, így lemosó vagy éppen problémaelhárító permetezésre évente többször is szükség lehet.
A cseresznyefa metszése
A cseresznyefa metszésének egyik elsődleges célja, hogy a lehető legtöbb napfényt biztosítsuk a növénynek. A metszés révén szellősebbé válik az ágszerkezet, és több fény jut be a lombkorona belsejébe. Ezáltal jobb lesz a terméskötődés, azaz több virágból kezd gyümölcs fejlődni, mintha nem metszenénk. Így a gyümölcsszüretet is nagyban megkönnyítjük, továbbá eredményesebben vehetjük fel a harcot a növénybetegségekkel szemben is.
A cseresznyefa hajlamos a gombás és bakteriális megbetegedésekre (különösen a frissen metszett ágain), így sokan nyár végén metszik vissza. Ugyanakkor a nyári metszés csökkenti a fa gyümölcsnevelésre és növekedésre fordítható energiáját, így ideális esetben ez a beavatkozás mindössze egy gyenge ritkító metszést jelent. Ilyenkor tőből távolítjuk el az ágak és vesszők egy részét azért, hogy a korona nyitottabbá váljon, és szabadabban át tudja járni a levegő és a fény.
Kapcsolódó bejegyzések
Így láss hozzá a gyümölcsfák metszéséhez! – Podcast
Mikor és hogyan érdemes megmetszeni a fákat, ha jó termést szeretnénk? Podcastunk aktuális adásában Kosztka Ernő metszőmesterrel beszélgettünk.
Ezzel szemben a fa nyugalmi időszakában végzett metszés sokkal nagyobb mértékű beavatkozást jelent. Az erős visszametszéssel az ágak egy részét teljes egészében vagy részben eltávolítjuk, ugyanakkor a fa energiatartalékai nem apadnak. A nyugalmi periódusban történő metszésnek fontos szerepe van, jellemzően a tél végén célszerű elvégezni, hogy a fát megkíméljük az esetleges károsodásoktól.
A cseresznyefát kora tavasszal is metszhetjük, ami kiváló időpont a fiatal fa rügyfakadás előtti koronaalakítására. Ezt a metszést célszerű akkorra időzíteni, amikor a fán már láthatóvá válnak a rügyek, de még nem pattantak ki, és az extrém fagyok veszélye is elmúlt. Így elkerülhetők a fagykár okozta sérülések, melyekre a zsenge korú fák hajlamosabbak. A kifejlett, idősebb fákat a terméshozást követően is megmetszhetjük.
A cseresznyevirágzás ünneplése Japánban
A Japánban termesztett díszcseresznye nem fogyasztható, mégis a fiatalság és a megújulás jelképe, a cseresznyevirágzás pedig az ország egyik legnagyobb ünnepe. Távol-Keleten a cseresznyevirág a szeretet és a szerelem kifejezésének az eszköze is. A cseresznye virága a japán kultúrában is meghatározó, sok zenei, képzőművészeti és irodalmi mű témája.
A japánok virágnéző ünnepsége a hanami, amely a cseresznyefa virágzásához kötődik. Az ország régióiban eltérő időszakokban virágzik a cseresznyefa, és általában nagyon rövid ideig. Az első virágfakadástól (kaika) a teljes virágba borulásig (mankai) általában mindössze egy hét telik el. A Japán Meteorológiai Intézet ezért ebben az időszakban adatokat szolgáltat a lakosság számára arról, hogy délről északra haladva az egyes zónákban hány százalékban nyílt már ki a cseresznyevirág.
A hanami igazi népünnepélynek számít Japánban. Emberek ezrei lepik el ilyenkor a parkokat. Japán jelentős részén a cseresznyefák virágzásának napja egybeesik a szünet utáni iskola- és munkakezdéssel, ezért a fogadó ünnepségeket gyakorta hanamival nyitják meg. Az emberek már órákkal vagy akár napokkal előre letelepszenek a parkokban, hogy megszerezhessék a legjobb helyeket, hogy a barátokkal, a családdal vagy a munkatársakkal együtt töltsék a hanami ünnepét. Sok helyen, így például a tokiói Ueno parkban is, papírlámpásokat függesztenek ki az éjszakai hanamira. Japán legnagyobb cseresznyevirág-néző helye a Mjógi-hegy lábánál lévő Szakura no Szato (’Cseresznyefalva’), ahol több mint 5000 cseresznyefa található.
Az utóbbi években hazánkban is népszerű ez a hagyomány, a rendezvény minden év áprilisában a budapesti ELTE Füvészkertben kap helyet. A japáncseresznyefák alatt nemcsak piknikezhetnek a látogatók, hanem részesei is lehetnek a többnapos rendezvénysorozatnak, melynek programjai egytől egyig a japán kultúrát elevenítik meg.
Természeti kincseink ismerete és védelme a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott. A rendezvényen a tudományos élet számos neves képviselője vett részt értékes előadásokat és innovatív megoldásokat prezentálva az érdeklődők számára.
Fotó: Canva, Pixabay. Stock photo
