Párosan szép – Sportok a szabadban
Párosan szép – Sportok a szabadban

A tavasz a testi-lelki megújulás ideje. A jó idő beköszöntével a szabadtéri sportolás az egyik legalkalmasabb formája lehet az aktív kikapcsolódásnak. Íme néhány páros szabadidős sport, amely az egészségünket, az energiánkat és a jókedvünket is növelheti.

Frizbi

A frizbi kialakulásának története valóban nem mindennapi. 1871-ben William Russel Frisbie, az amerikai Bridgeport városába költözött, hogy pékséget alapítson és működtessen. 1958-ra az általa létrehozott üzem naponta 80 ezer süteményt készített, és minden egyes megrendelést korong alakú lemeztálcán szállítottak.

két ember frizbizik
A frizbit ma már az egész világon ismerik.

1920-ban a szomszédos Yale egyetem diákjai elkezdték a korong alakú tálcákat egymás között dobálni és mint sporteszközt használni. Hamar rájöttek, hogy ha a fémet műanyagra cserélik, akkor a sport és a biztonság szempontjából sokkal hatékonyabb korongokat kapnak. Így született ez a játék, amely 1992-ben „érkezett” Magyarországra egy amerikai házaspár, Bob Flynn és Yvonne Wittmann közvetítésével.

Ma már mindenki ismeri ezt a műanyag korongot, melyet a kertben, a parkban vagy a strandokon dobálunk egymásnak. A frizbizés remek páros szórakozás, bárhol is töltsük a szabadidőnket.

Tollaslabda

A tollaslabda nagy múltra tekint vissza. Ősi gyermekjátékból ered, régebbi változata pedig még a kőkorszaki körülmények között élő busmanoknál is fellelhető. Korábban kis gumóba tűztek tollakat, és bottal ütögették annak érdekében, hogy minél tovább a levegőben maradjon. A tollaslabda ma már kültéren és beltéren egyaránt űzhető, világszerte ismert sportággá vált.

két ember tollasozik
A tollasozás az egyik legjobb szabadtéri mozgásforma.

A tollaslabdázás sok más sportághoz hasonlóan igen jótékonyan hat a szervezetre. Csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, illetve a túlsúllyal összefüggő egyéb betegségek kialakulásának kockázatát, valamint javítja a jó és a rossz koleszterin arányát a vérben. A sportolás intenzitásától és gyakoriságától függően akár pár hét alatt megszabadít a túlsúlytól is. A rendszeres tollasozás nemcsak a testet edzi, hanem a mentális egészségünkre is jótékony hatással van. Különböző kutatások azt is megállapították, hogy a rendszeresen – a bemelegítés után legalább napi 30 percig – tollasozók várható élettartama mintegy 2 évvel megnövekszik.

A tollasozáshoz nem kell más, mint egy talpalatnyi szabad hely a kertben, egy rögtönzött háló (vagy még az sem), illetve néhány ütő és labda. Remek páros időtöltés lehet egy napsütötte hétvégén.

két ember tollasozik
Szélcsendben irány a tollaspálya!

Lábtengó

A lábtenisz vagy közismert nevén lábtengó az 1920-as években terjedt el Közép-Európában. Bő egy évszázaddal később elmondható, hogy napjainkban igen nagy érdeklődés övezi ezt a strandon is űzhető sportágat. Nem véletlen, hiszen a lábtenisz legalább annyira izgalmas, mint egy teniszmérkőzés, és éppúgy megdolgoztatja a lábizmokat, mint a futball.

A játékhoz csak egy kifeszített teniszhálóra és egy focilabdára van szükség. A szabályok egyszerűek: a cél, hogy úgy rúgjuk át a labdát az ellenfél térfelére, hogy az csak egyszer érjen a talajhoz. Az amatőr mérkőzéseken általában 11:15-ig számolják a pontokat, de a hangsúly elsősorban a szórakozáson és a szabadban megvalósuló közös programon van. Ha a hirtelen érkező nyárias időben homokos partközelben vagyunk, remek páros kikapcsolódás lehet kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Agility

Az agility modern kutyasport, amely pár évtizedes múltra tekint vissza. Úgy alakult ki, hogy 1978-ban Peter Meanwellt bízták meg a birminghami kutyashow megszervezésével. Ő azelőtt lovastisztként szolgált a hadseregben, így egy kreatív ötlettől vezérelve kitalálta, hogy olyan feladat elé állítja a kutyákat és gazdáikat, amely a díjugratás alapjain nyugszik. Az akadályokat a kutyák szintjéhez igazították, a pálya méretét pedig a kiállítás ringjéhez. Így született meg az első agility-pálya.

egy kutya rúdugrás közben
Az agility-tréning során a kutyának hibátlanul kell teljesítenie egy akadálypálya feladatait meghatározott idő alatt.

Később két angol úriember, John Gilbert és Peter Lewis közbenjárásával 1980-ban kialakult a ma is elfogadott szabályrendszer. Kibővítették az akadályelemeket, és szintidőket határoztak meg. Magyarországra 1990-ben robbant be ez a kutyás edzés. Ezután hamarosan meg is alakult a Magyar Agility Szövetség, amely a sport gondozásáért, fejlesztéséért és felügyeletért felel. Az igazgatáson kívül versenyeket és klubnapokat is szerveznek.

Az agility segít a gazda és kutyája közötti kommunikáció fejlesztésében, s kiváltképpen ideális kinti elfoglaltságot jelent a melegebb hónapokban. Az agility-tréning során a kutyának hibátlanul kell teljesítenie egy akadálypálya feladatait meghatározott idő alatt, s mindehhez sem póráz, sem nyakörv nem használható. Főként a kutya dolgozik, gazdája „csak” irányítja az akadálypályán, és követi a mozgását. Ma már itthon is nagyszerű kutyaiskolákban és tanfolyamokon lehet elsajátítani ennek a remek szabadtéri sportnak az alapjait.

kutya és gazdája az agility pályán
Az agility a kutya és gazdája közti bizalomra épül.

Az agility célja az örömteli szórakozás és a sportos aktivitás kutyának és gazdájának, miközben egyúttal a bizalom is kiépül és erősödik közöttük. Remek páros időtöltés a jó időben!

A rendszeres sport és testmozgás a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is a kiemelt témák közé tartozott. Az egészséges életmóddal számos előadás és kerekasztal-beszélgetés foglalkozott a rendezvényen.

Fotó: Canva, Stock photo

search icon