Rajtunk és bennünk is élnek: különös lények
Rajtunk és bennünk is élnek: különös lények

Behálózzák az életünket: segítenek termékeny talajt alkotni, megkelesztik a kenyerünket, de ha nem esszük meg időben, el is fogyasztják. A gombák szinte mindenütt jelen vannak, elképesztően változatosak, és leírhatatlanul sokféle szerepet töltenek be az ökológiai rendszerekben és az életünkben.

Csak Magyarországon több ezer nagygombafaj él, a világon élő gombafajok számát pedig hárommillió körülire becsülik [1]. Vannak köztük ránézésre egymástól megkülönböztethetetlenek és jellegzetes, összetéveszthetetlen fajok is. Sok gomba a mikroorganizmusok közé tartozik. Kezdjük a nagyokkal, majd nézzünk szét a szabad szemmel láthatatlanok világában is!

Sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus) szedése

Amit a köznyelv gombának nevez, az csak a jéghegy csúcsa

Az erdőkben és a gyepeken felbukkanó kalapos gombák a nagygombáknak pusztán a termőtestei, azok a szervek, amelyek az ivaros szaporodáshoz, a spórázáshoz nélkülözhetetlenek. Étkezési és esztétikai szempontból ezek a legérdekesebbek számunkra, az egész gombának viszont csak kis részét képezik. A talajt ugyanis gombafonalak tömege szövi át láthatatlanul, belőlük fejlődik ki a termőtest.

Sokféle gomba, sokféle szerep

A biológiai változatosság ezernyi oldala jól megérthető a gombákon keresztül. Vannak holt növényi anyagon (például holtfán, avaron vagy akár kupacson) fejlődő fajok, míg mások egyéb szerves anyagokon vagy más élőlényeken fejlődnek. Bizonyos gombák szoros gyökér–gomba (mikorrhiza) kapcsolatban állnak növényekkel, jócskán előfordulnak fajspecifikus kapcsolatok is [2]. A mikorrhiza kapcsolat igen fontos például az orchideák életében, a zuzmók pedig fotoszintetizáló mikroorganizmusok és gombák együttesei. A gombák világában egészen hajmeresztő dolgok is történnek: egyes gombák például átveszik az irányítást rovargazdáik felett, hogy végül belőlük kinőve szórják el spóráikat. Vannak olyan gombák is, melyeket mezőgazdálkodó termeszek termesztenek.

Balról jobbra: talajon növő védett őzlábgalóca (Amanita vittadinii), tölgymakk kupacsán növekvő csészegombafaj, és holtfához kötődő pikkelykés lánggombácska (Flammulaster muricatus).

Extrém változatosság jellemzi a gombákat méretben, színben és formában egyaránt, ahogy jelen cikk képanyaga is mutatja. Még egyetlen fajon belül is igen sokféle egyeddel találkozhatunk, többek között a termőhely és az adott szezon sajátosságaitól függően.

Sokféle gomba, sokféle ízélmény és tápanyag

A boltok polcairól leginkább ismert csiperkék (champion) és laska végtelenül szegényes képet nyújtanak a gombákban rejlő ízélményekről és tápanyaggazdagságról. Hazánkban is számtalan különleges ízvilágú gomba található, a különösen kedveltek közé tartoznak többek között a vargányák, a rókagombák, a kucsmagombák, a mezei szegfűgomba, a déli tőkegomba, az óriás pöfeteg és a sárga gévagomba is. A gombák illata is változatos. A halszagtól kezdve a vegyszerszagon keresztül az ánizsos illatig rengetegféle előfordul, sok esetben fontos határozóbélyeg.

Sokféleség a gombászkosárban. Nemcsak étkezési értékük, hanem a gombaszedés, az erdőben töltött idő élménye is sokat hozzáad az életünkhöz.

Az íz mellett érdemes kiemelni, hogy a gombák egészséges táplálékként és gyógyászati szempontból is igen fontosak. Magas fehérje- és szénhidráttartalmuk miatt, és mivel gazdagok esszenciális ásványi anyagokban, fogyasztásuk kedvező. Az, hogy tápanyagban gazdagok, részben arra vezethető vissza, hogy felhalmozzák magukban a környezetben található anyagokat. Ez az úgynevezett bioakkumuláció, ami az előbbi szempontból előnyös, azonban ugyanezen jelenség révén környezetünk szennyezettsége is visszaüt [3]. A gombák ugyanis kiválóan felhalmoznak szennyező anyagokat, például nehézfémeket is. Szennyezett területről származó gombát fogyasztani – és a környezetünket elszennyezni – ezért sem javasolt. Ezektől a különleges élőlényektől egyébként sokat tanulhatunk, bizonyos gyógyhatású anyagok felfedezése, létrehozása is köszönhető nekik.

Korallgombafaj

A gombák nemcsak közel állnak hozzánk, hanem rajtunk és bennünk is élnek

Se nem növények, se nem állatok, viszont egyes tulajdonságaikban közel állnak hozzánk, állatokhoz. A növényekkel szemben nem fotoszintetizálnak, hanem hozzánk hasonlóan szerves anyagok lebontásából élnek. Hasonlóságuknak köszönhető, hogy az emberi testet érintő patogén gombás megbetegedéseket igen nehéz elmulasztani. Tévedés azonban azt hinni, hogy mindenféle gombajelenlét a testünkön valami rossz dolog. A legtermészetesebb, hogy bélrendszerünktől kezdve a bőrünkig különféle mikrogombákkal élünk együtt, baktériumok és vírusok mellett, melyek közül számos a normál bőrflóránk, illetve mikrobiomunk részét képezi. A velünk élő mikroorganizmusok befolyásolják az egészségünket, a hangulatunkat, a szervezetünk működését. Nem túlzás azt állítani, mikroorganizmusok nélkül mi sem léteznénk, illetve mi nem mi lennénk. Ez a tény jól megmutatja, hogy mennyire elválaszthatatlan részei vagyunk a természetnek.

Kígyógombák csoportja holtfán

Ismerkedjünk a gombákkal, kapcsolódjunk (újra) a természethez!

A gombászás izgalmas, megmozgat minket, és segít elmerülni a több-mint-emberi élővilágban [2]. Ha szeretnénk jobban megismerni a gombákat, érdemes böngészni a Miskolci Gombász Egyesület honlapját, az általunk szedett gombákat pedig számos piacon bemutathatjuk szakellenőrnek, aki biztosan meg tudja állapítani, hogy fogyasztható-e. A gombaszedésről – trükkökről, tippekről, szabályokról – korábban részletesen írtunk.

Fotók: Pribéli Levente

Irodalmak:

[1] Hawksworth, D. L., & Lücking, R. (2017). Fungal diversity revisited: 2.2 to 3.8 million species. Microbiology spectrum, 5(4), 5–-4.

[2] Heilmann‐Clausen, J., Barron, E. S., Boddy, L., Dahlberg, A., Griffith, G. W., Nordén, J., … & Halme, P. (2015). A fungal perspective on conservation biology. Conservation biology, 29(1), 61–68.

[3 ]Alzand, K. I., Bofaris, M. S. M., & Ugis, A. (2019). Chemical Composition and Nutritional Value of Edible Wild Growing Mushrooms: A Review. World J. Pharm. Res, 8(3), 31–46.

search icon