A permakultúra nem csupán kertészkedés, hanem egy komplex tervezési rendszer, amit akár a mindennapok kihívásai során is alkalmazhatunk. Vendégünk, Márkuly István nagyjából 20 éve, a kétezres évek elején találkozott először a módszerrel, amely lépésről lépésre ráirányította a figyelmét a fenntarthatóság személyes, illetve globális aspektusaira is.
Ez a fajta látásmód sokat segíthet abban, hogy fenntarthatóbban éljünk. Ahogy vendégünk mondja, amikor az ember megérti a természetes rendszerek működését és a rendszerben a saját helyét és hatásait, ez megtanítja arra is, hogyan álljon a környezethez vagy épp az emberi közösségekhez.
Mit jelent a permakultúra?
Ahogy Márkuly István mondja, a permakultúra egy tervezési tudomány, melynek célja az emberiség fenntartható létezésének megteremtése. Metódusa pedig közvetlenül kapcsolódik a természetes rendszerekhez, ezekkel együtt dolgozik ahelyett, hogy szembe menne velük.
Az életfilozófiaként is értelmezhető permakultúra arra is megtanít, hogy az élővilág minden elemét tisztelni kell függetlenül attól, hogy emberről, állatról, növényről vagy épp a talajban élő mikrobákról beszélünk. Ezenfelül eszköztára segít meghatározni, hogy melyek a valós szükségleteink, és milyen irányba érdemes elindulnunk, ha ezeket ki akarjuk elégíteni.
Az információs társadalom eltávolodott a valóban fontos dolgoktól
A szakember véleménye szerint napjaink információs társadalmában az egyének elvesztették az alapvető szükségleteikhez tartozó prioritások fókuszát. Pedig ezek viszonylag egyszerű dolgok: például az egészséges környezet, az élelmiszerbiztonság vagy épp a tiszta ivóvíz.
Mint mondja, az ő életében volt egy szakasz, amikor offgrid életmódot folytatott. A legtöbb szükségletét maga elégítette ki, de még ekkor sem volt teljesen önellátó. Hozzáteszi, a természetben sem így működnek a folyamatok. Az ökoszisztéma résztvevői segítik és erősítik egymást, éppen úgy, ahogy az emberi társadalmakban is kiemelt jelentősége van az erőforrások, tudások, termékek megosztásának.
Mára odáig jutottunk, hogy a fenntarthatóság önmagában már nem elég. Rendbe kell hoznunk, regenerálni kell azt, amit az elmúlt évtizedek, bő 100–150 év során tönkretettünk
– mondja Márkuly István.
Persze itt nem arról van szó, hogy mindenkinek offgrid módon kellene élnie. Azonban ez a fajta természetközeliség ad egy olyan látásmódot, mely nélkül sokkal nehezebb megérteni a minket körülvevő természetes rendszer működését. Ezzel együtt azt is fontos megjegyezni, hogy a permakultúrát nem úgy kell elképzelni, mintha vissza akarnánk utazni az időben, kézzel szántani és lóval közlekedni.
A mai modern technológia és a tradicionális tudások keveréke az, amely kifogyhatatlan erőforrást jelenthet a fenntarthatóbb jövő felé vezető úton.
Kapcsolódó bejegyzések
Cseréld a gyepet erdőkertre!
Élelmiszer-biztonságunk alapját a kertünkben is meg tudjuk teremteni, komplex fás rendszerek tervezésével pedig más funkciókat is elláthatunk.
A növények fontos tanítók
Legtöbbször, ha a permakultúra szóba kerül, az embereknek a kertészkedés jut eszébe. Ahogy a szakértő mondja, a növényekkel való foglalatoskodásnak nem csupán a növények közvetlen, kézzel fogható haszna az egyetlen hozadéka.
Látjuk a növekedésüket, gondoskodunk róluk. Egy másik természetes elem a vele való együttélés során tanítóként jelenik meg.
Hol lehet megismerkedni közelebbről a permakultúrával?
Márkuly István bő 10 éve maga is tanítja a módszert, az Életfa Permakultúra kezdeményezés keretében pedig már Magyarországon is több száz emberrel ismertette meg a fenntartható életmód alapvető összetevőit. Mint mondja, a képzés egyik erőssége, hogy közösséget formál, melynek résztvevői megtanulják, hogyan segíthetik egymást, és persze azt is, hogy miként ismerjék fel, és osszák meg egymással saját szükségleteiket. A tanfolyamok kora tavasszal indulnak, és végigkövetik a vegetációs ciklust egészen a nyár végéig, amikor egy 7–10 napos tábor keretében együtt „learatják” a termést, és közösen gyakorlatba öntik a tanultakat.
Borítókép: facebook.com/permaculture.hu