Európa legnyugatibb pontja, a vulkanikus talapzaton fekvő Azori-szigetek példát mutathat mindenkinek, hogy lehet 30 év alatt 0-ról 40%-ra növelni a megújulók arányát az energiamixben, mindezt pedig a geotermikus energia használatával.

Az Azori-szigetek egy kilenc szigetből álló szigetcsoport, amely Portugáliához tartozik. Lisszabontól körülbelül 1500 kilométerre helyezkedik el az Atlanti-óceán közepén, az éghajlata a szubtrópusitól a mediterránig terjed. A szigeteken máig több mint harminc aktív vulkán található, de aggodalomra semmi ok, a legutolsó szárazföldi kitörés 1811-ben volt, azóta szunnyadó tűzhányók lakják a térséget. A szigetcsoport olyan régióban található, ahol három litoszféralemez – az észak-amerikai, az eurázsiai és az afrikai – kapcsolódik egymáshoz. Ennek köszönhetően lehetőség van geotermikus energia használatára, illetve ott a hatalmas erejű óceán, és ennek köszönhetően a szél is. De vajon mennyire használják ki a térségben ezeket a természeti adottságokat annak érdekében, hogy fenntartható energiával működtessék a szigeteket? Vajon ez mennyire kivitelezhető, és anyagilag gazdaságos-e?

A fosszilis üzemanyagtól a geotermikus energiáig

Az Azori-szigeteken 1990-ig szinte teljesen fosszilis energiaforrásból származott a villamos energia. Az utóbbi évtizedekben javuló tendenciát mutat a megújuló energiaforrások használata. Jelenleg a villamos energia mintegy 40%-a származik megújuló forrásból, amelynek közel kétharmada geotermikus. A fennmaradó részt túlnyomóan szél- és vízenergia biztosítja. A maradék 60%-hoz szükséges fosszilis tüzelőanyagot a szárazföldről importálják. Az égetés mellett a szállítás költsége is hatalmas, és jelentős környezeti terheléssel jár. De akkor mégis mi az oka annak, hogy még mindig a hagyományos tüzelőanyagok használata uralkodik a térségben?

Az Azori-szigetek másról is híres: itt található Európa egyetlen teaültetvénye.

A zöld energia alkalmazásának nehézségei

Mivel kis szigetekről és aránylag alacsony lélekszámról van szó – hiszen a kilenc szigeten összesen 250 000 lakos él –, nem beszélve a szigetek közötti hatalmas távolságokról, nagy a késztetés, hogy elterjesszék a zöld energiát. Kétféle lehetőségük van: vagy mindegyik szigeten önálló megújuló energiát felhasználó rendszert fejlesztenek ki, vagy az egymáshoz közel lévő szigeteket összekötik. Minden szárazföldi területet lehetetlen összekapcsolni, mert nem állnak rendelkezésre azok a méretgazdaságossági előnyök, amelyek a legtöbb szárazföldi megoldást megvalósíthatóvá teszik. Ennek köszönhetően hatalmas energia- és pénzveszteséget okozna, ha mind a kilenc szigetet összekapcsolnák.

Mire megy el az energia?

Az Azori-szigeteken nincs nagyipari termelés, az energiafelhasználás 80%-át a háztartások fenntartására, a kereskedelem és a szolgáltatások működtetésére fordítják. Ez az arány természetesen nagyobb a népesebb területeken, Terceria és São Miguel szigetén.

Fejlesztések

A megújuló és endogén energiaforrásokkal való kísérletezést 1980-ban São Miguel szigetén kezdték meg, amikor Pico Vermelhónál megvalósult az első kísérlet a geotermikus energia kinyerésére. Nyolc évvel később szélturbinákat telepítettek Figueiralban, Santa Maria szigetén. Emellett jelenleg tizenkét – közöttük tíz mini – vízerőmű működik a szigeteken. A sajátos klímájú térségben a napenergia nem túlzottan népszerű, a felhasznált összes energia kevesebb mint 0,1%-át teszi ki.

Jelentős előrelépés, hogy mára már mind a kilenc szigetre telepítettek megújuló energia termelését szolgáló technológiákat. A fejlesztések a fent említett két nagyobb szigetre összpontosulnak, hiszen a nagyobb lakosságarány miatt ezeken a területeken éri meg legjobban megújuló energiába fektetni.

A megújuló energiaforrások közül a legnépesebb szigeteken a geotermikus energia játszik meghatározó szerepet: São Miguel szigetén a villamosenergia-szükséglet 42%-át, Terceira szigetén pedig 11%-át biztosítja. Az elmúlt harminc évben 5%-ról 37%-ra növekedett a megújuló energia felhasználása az Azori-szigeteken. Ennek eredményeként 2018-ban a São Miguel szigetén folytatott geotermikus termeléssel 87 000 tonna szén-dioxid-kibocsátást sikerült elkerülni, ami 15 000 háztartás áramfelhasználásának felel meg egy év alatt.

Sajnos a megújuló energiaforrásokkal is akadhatnak problémák. Jelenleg még nincs olyan technológia, amellyel teljesen biztosra lehetne előre jelezni a természeti jelenségeket, például a napsugárzás erősségét vagy a szélsebességet. Így annak ellenére, hogy minden egyes szigetrendszer képes biztosítani saját energiatermelését, hiszen megvannak a szükséges természeti adottságai, nem jó ötlet teljesen leállítani a fosszilis tüzelőanyagokból származó energia felhasználását sem. Viszont jelentős mértékben csökkenteni lehet. Európa többi részén – így Magyarországon is – sosem volt cél a gáz teljes kivonása, pusztán a minimálisra csökkentése. Ugyanis kiegyenlítő energiaforrásként a gyorsan üzembe helyezhető gázturbinák jól kiegészítik a megújuló energiaforrásokat.

Geotermikus energia

Ez a legtöbbet emlegetett és alkalmazott zöld energiaforrás az Atlanti-óceánon található szigeteken. De pontosan mit is jelent ez a kifejezés?

A szó görög eredetű, a geo és a thermos szavakból származik, amelyek jelentése ’föld’ és ’forró’. A geotermikus energia felhasználja a Föld belső rétegeiből felfelé áramló hőt, amely a bolygó kialakulása során keletkezett hőből és a föld alatti anyagok radioaktív bomlásából származik. Ezt a hőenergiát a Föld középpontjában lévő kőzetek és folyadékok tárolják. Ha 4000°C felett van a hőmérséklet, a Föld középpontjában lévő kőzet megolvad, ekkor keletkezik a magma. A hő hatására a lemez rugalmasan viselkedik, egyes részek elmozdulnak felfelé, mert könnyebbek, mint a környező kőzetek.

A földből előtörő már megmelegedett termálvíz számos területen alkalmazható. Többek között – nem csak az Azori-szigeteken – használták már otthonok és vállalkozások távfűtésére, üvegházakban növénytermesztésre. Arra is van lehetőség, hogy bevezessék járdák, úttestek alá, hogy télen elolvasszák a felgyűlt havat.

Kapcsolódó bejegyzések

Nyolcszorosára nőhet az EU geotermikus kapacitása 2050-re

A geotermikus kapacitás az EU-ban a század közepére nyolcszorosára nőhet Francesco La Camera, a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) főigazgatója szerint.

Előnyök és hátrányok

A geotermikus energia előnyei közé tartozik, hogy olcsóbb, mint a hagyományos energia, és állandóan elérhető. Mivel a föld alól ered, nincs kitéve az időjárás szeszélyeinek, szemben a nap- és a szélenergiával.

De mint mindig, az éremnek itt is két oldala van. Noha a már kinyert energia olcsóbb, a fúrás és a feltárás nagyon drága folyamat. Ez főleg annak köszönhető, hogy a Föld mélyében uralkodó mostoha körülmények között az eszközök könnyen elhasználódnak. Mindemellett az esetlegesen jelen lévő mérgező anyagokat ártalmatlanítani kell. Ezek lehetnek geotermikus folyadékok vagy a kénhidrogén. Szomorú hátránya a geotermikus energia használatának, hogy egyes helyek évtizedek után lehűlhetnek.

Vulkánpörkölt

A vulkánokból eredő hőt egészen különleges dolgokra is alkalmazzák. A legnagyobb szigeten, São Miguelen található a festői kis falu, Furnas. A meleg vizű forrásairól híres helységben a természetes vulkáni energiát felhasználva lassú tűzön főzik a helyi jellegzetes ételt, a Cozido das Furnas-t. A finomság elkészítése során a szakács egy nehéz fazekat megtölt hússal, véres hurkával, répával, káposztával, krumplival, majd az edényt lefedve a földbe süllyeszti egy gőzölgő üregbe, hogy öt-hat órán át párolódjon. A közel százéves recept családról családra száll Furnas-ban, emellett a helyiek karácsonyi étele is.

Összefoglalás

Zárásként elmondható, hogy a különleges Azori-szigeteken adottak a megfelelő természeti források ahhoz, hogy a fosszilis villamosenergia-termelést, amely még mindig az összes felhasznált energia 60%-át teszi ki, kiszorítsák a megújuló energiaforrások. Szerencsére a technológia fejlődésével a szigeteken gazdasági és ökológiai szempontból is egyre vonzóbbá válik a zöld alternatíva.