Az Európai Unióban élő emberek többsége azt állítja, hogy már a mindennapi életében is érzi az éghajlatváltozás hatásait. Ez csak az egyik megállapítása az Európai Beruházási Bank (EBB) éghajlat-vizsgálatának, amely ezen a héten tárta fel az emberek gondolatait a gyorsan változó világunkról.
A szélsőséges időjárással teli nyár, az ukrajnai háború okozta energiaválság és a megélhetési költségek emelkedése után a felmérés azt mutatja, hogy az emberek világszerte egyre inkább tudatában vannak az éghajlatváltozás hatásainak. Az EU fellép a környezetszennyezés ellen, de a felmérés szerint az emberek szigorúbb szabályozást szeretnének a tiszta levegő érdekében is. Idén a megélhetési költségek és a széles körű gazdasági problémák dominálják az európaiak aggodalmait, és a környezetvédelmi problémák is előkelő helyet foglalnak el a listán.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a válság lehetőséget jelent arra, hogy felgyorsítsuk gazdaságaink átállását egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő felé
– mondta Ambroise Fayolle, az EBB alelnöke.
Összességében a 27 tagállamban az emberek 80 százaléka mondta azt, hogy már érzi az éghajlatváltozás hatásait a mindennapi életében. Az emelkedő olaj- és gázárak csak az ukrajnai háború egyik következménye, de világszerte érezhetőek. Horvátország, Olaszország, Magyarország, Ciprus és Portugália tartozott azon országok közé, ahol a legmagasabb arányban voltak ezen a véleményen.
Az uniós válaszadók túlnyomó többsége (84 százalék) úgy véli továbbá, hogy ha a következő években nem csökkentjük drasztikusan az energia- és termékfogyasztásunkat, akkor globális katasztrófa felé tartunk. A felmérés talán egyik legmegdöbbentőbb statisztikája, hogy az EU-ban élők 87 százaléka úgy véli, hogy kormánya túl lassan reagál az éghajlatváltozás elhárítására.
Összességében az EU-ban a legtöbben azt akarták, hogy országuk a megújuló energiába fektessen be. Az indoklás azonban megoszlott, 36 százalékuk szerint a fosszilis tüzelőanyagokról való lemondás a legjobb a bolygó jövője szempontjából, 32 százalékuk pedig nagyobb energiafüggetlenséget szeretne.
Németországban az egyik legnépszerűbb politika az alacsonyabb sebességkorlátozások bevezetése volt az autópályákon, amelyet az emberek 65 százaléka támogatott, ami 4 százalékponttal magasabb az európai átlagnál. Néhány országban, köztük Bulgáriában, Horvátországban, Romániában, Spanyolországban és Szlovéniában még ennél is nagyobb volt a sebességkorlátozások csökkentésének támogatottsága.
(forrás: euronews.com/green)