A Magyar Bankholding 2022 novemberében csatlakozott a Mastercard „Priceless Planet Koalíciójához”, amelynek részeként reprezentatív kutatás során a fiatalok pénzügyekhez való hozzáállását és bankolási szokásait vizsgálta. Különösképpen azt, hogy a fenntarthatóság mennyire nyilvánul meg a pénzügyeikben.
A fiatalok körében fontosabb a fenntarthatóság, és már trendi a környezettudatosság, de az még mindig elég homályos, hogy mit tesz vagy tehet egy pénzintézet a fenntarthatóságért.
Az ország második legnagyobb bankcsoportja, a hazai tulajdonú Magyar Bankholding megbízásából 18 és 30 év közötti fiatalok zöld pénzügyi szokásait vizsgálták. Ebből az is kiderült, hogy a fiatal korosztálynak más a bankolási gyakorlata az idősebbekhez képest.
Még a fiatalok sem értik a bankok szerepét a fenntarthatóságban
A bankok érintettsége a fenntarthatóságban sokak számára nem egyértelmű, csak a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a hitelintézeteknek is feladatuk a környezetvédelem. Miközben az állam és a nagyvállalatok a lista elején szerepelnek, addig a bankok, pénzintézetek, biztosítók – pedig ők is jellemzően nagyvállalatok – a lista legvégén állnak.
A válaszadók csupán 27 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy az ilyen típusú intézmények a fenntarthatóságot a vállalati stratégiájuk részévé tegyék. Látható tehát, hogy a fiatalok a környezettudatosságot könnyen összekötik konkrét termékek gyártásával, de nem kézzelfogható árucikkek esetében nehezebben kapcsolják össze a környezetvédelmet az árut „előállító” cégtípussal.
A re-plastic kártyánál jóval több a zöld bankolás
A válaszadók alig fele hallott a zöld bankolásról, és aki hallott róla, annak is általános fogalmak ugrottak be róla, mint például „környezettudatos”, „környezetbarát”, „fenntartható”. Szemléletes, hogy a fenntartható bankolás eszközeinek még a fiatalok is a re-plastic bankkártyát és nyomtatópapír-használat csökkentését gondolják.
Pedig gyakran – ha nem is tudatosan – más fenntartható megoldásokat választanak. Jó példa erre a fintech megoldások terjedése – a megkérdezettek 26 százaléka használ ilyen szolgáltatást. Ezek egyszerűbb digitális megoldások, amelyeknek nyilvánvalóan van fenntarthatósági vetületük, többnyire mégis kedvező áruk és a kényelem miatt veszik igénybe őket.
Ki a felelős?
A bankcsoport a friss kutatási eredményeket kerekasztal-beszélgetés keretében vitatta meg, ahol banki és fenntarthatósági szakemberek is helyet kaptak.
Ginzer Ildikó, a Magyar Bankholding standard kiszolgálásért felelős vezérigazgató-helyettese és Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója hangsúlyozták, hogy a pénzintézeteket a zöld pénzügyi csomagok fejlesztésében leginkább mi magunk tudjuk ösztönözni a döntéseinkkel.
A kerekasztal-beszélgetésen résztvevők egyetértettek abban, hogy fontos lenne az edukáció – akár már a középiskolában –, hogy a következő generáció képbe kerüljön a pénzügyi lehetőségekkel és működésekkel.
Sipos Katalin, a WWF Magyarország ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy sürget minket az idő. Ha pedig a pénzintézetek eddig csak lassan mozdultak el a fenntarthatóság irányába, akkor a válságok korában miként tud ez végbemenni?
Egy bank kiválasztásakor egyelőre a racionális szempontok az elsődlegesek
A fiatalok erősen árérzékenyek: 45 százalékuk szerint a bank által kínált szolgáltatások díja a három meghatározó szempont egyike, ahogy a jól működő digitális megoldások is fontosak (37%). Emellett a válaszadók 41 százaléka helyezett előtérbe legalább egy környezetvédelmi szempontot, amelyet a bank kiválasztásában figyelembe vesz. A három legfontosabb elvárás a javarészt papírmentes működés (58%), a környezetvédelem kiemelt ügyként kezelése (53%) és a karbonlábnyom csökkentése (48%) volt.
A kutatásból kiderült az is, hogy a bankokat a fiatalok számára jelenleg az olyan zöld megoldások teszik vonzóvá, amelyek valójában bármilyen más cégre is vonatkoztathatóak: a digitalizáció az elsők között szerepel a korosztály listáján (61%). A szolgáltatóválasztás szempontjából nem tekinthető általános jelenségnek a környezettudatossági törekvések mérlegelése. A válaszadó fiataloknak csak 46 százaléka áll szerződésben olyan szolgáltatóval, ahol a környezettudatosság a vállalati stratégia része.