2022, a harmadik La Niña által befolyásolt év sok esőt hozott Ausztráliában és Délkelet-Ázsiában, száraz körülményeket pedig a Csendes-óceán túlsó partján. Ezek a minták várhatóak voltak, de eme változások mögött nyugtalanító jelek húzódnak meg, úgy tűnik, hogy a teljes globális vízciklus megváltozik.
Kutatócsoportok szorosan figyelemmel kísérik a globális vízkörforgást. Több mint 40 műhold megfigyeléseit elemzik, amelyek folyamatosan figyelik a légkört és a Föld felszínét. Ezeket egyesítik több ezer földi időjárás- és vízfigyelő állomás adataival. Most először lehet támaszkodni arra a sok terabájtnyi adatra, hogy teljes képet lássunk a víz körforgásáról egy év alatt az egész földkerekségre, valamint az egyes országokra vonatkozóan. Az eredményeket egy most közzétett jelentés tartalmazza.
A legfontosabb következtetés? A Föld vízkörforgása egyértelműen megváltozik. Világszerte a levegő egyre melegebb és szárazabb, ami azt jelenti, hogy az aszályok és a veszélyes tűzesetek egyre gyorsabban és gyakrabban alakulnak ki.
Az tavalyi év dióhéjban
2022-ben a harmadik egymást követő La Niña befolyásolta az időjárást világszerte. Három egymást követő La Niña év szokatlan, de nem példa nélküli. A La Niña egy óceáni esemény, amelyben a tengerfelszín hőmérséklete a Csendes-óceán középső és keleti trópusi részén a normálisnál hidegebb, a Csendes-óceán nyugati részén pedig a normálisnál melegebb. A jelenség megerősíti a keleti passzátszelet, amely esőt hoz Délkelet-Ázsiába és Ausztráliába.
2022-ben a La Niña az Indiai-óceán északi részének meleg vizeivel egyesült, és széles körben elterjedt áradásokat hozott Irántól Új-Zélandig, és szinte mindenhol a kettő között. A legpusztítóbb árvizek Pakisztánban történtek, amelyben körülbelül 8 millió embert száműztek otthonából az Indus folyó mentén lezajlott hatalmas áradások. Ausztráliában is több súlyos árvíz volt az év során – főként keleten, de Nyugat-Ausztrália Kimberly régiójában is az év legvégén és 2023-ban.
Részletes édesvízhálózat-modell – mi történik a vízzel?
A La Niñára jellemző módon a Csendes-óceán túloldalán sokkal kevésbé esett az eső. Az Egyesült Államok nyugati részén és Dél-Amerika középső részén a többéves szárazság következtében a tavak történelmi mélypontra zuhantak. Az újabb száraz év szintén megtizedelte a termést, és gyorsan romló humanitárius helyzethez vezetett Afrika szarván.
Változás a csapadékban
Bár az adatok nem utalnak az átlagos globális csapadékmennyiség változására, több régióban aggasztó tendenciák figyelhetők meg. Az Indiától Észak-Ausztráliáig terjedő monszun régiók egyre nedvesebbek. Amerika és Afrika egyes részein egyre szárazabb a helyzet, beleértve az Egyesült Államok nyugati részét is, ahol 2022-ben 23. éve volt aszály. A havi összesített csapadékrekord sértetlennek tűnik. De a rövidebb időszakokban hulló csapadék sok régióban egyre intenzívebbé válik.
Amint a jelentés is rávilágít, heves esőzések sújtották a közösségeket szerte a világon 2022-ben – Brazíliától, Nigériától és Dél-Afrikától Afganisztánig, Indiáig és Pakisztánig. A felhőszakadások hirtelen áradásokat és földcsuszamlásokat okoztak, ezrek halálát okozva, és emellett sokezren maradtak otthon nélkül. A növekvő népesedési nyomás egyre több embert taszít árterekre és instabil lejtőkre, ami a heves esőzéseket és az árvizeket még nagyobb károkat okoz, mint a múltban.
Egy forróbb, szárazabb világ
A globális levegő átlagos hőmérséklete emelkedik. Míg a La Niña évek történelmileg viszonylag hűvösek, ez a hatás nagyrészt elveszett a globális hőmérséklet emelkedő menetében. A hőhullámok súlyossága és időtartama fokozódik, és ez 2022-ben észrevehető volt. Amellett, hogy önmagukban természeti katasztrófák, a hőhullámok és a szezonálisan magas hőmérséklet a víz körforgását is befolyásolja.
2022-ben az intenzív hőhullámok Európában és Kínában úgynevezett „villámaszályokhoz” vezettek. Ezek akkor fordulnak elő, amikor a meleg, száraz levegő hatására a talajból és a belvízrendszerekből gyorsan elpárolog a víz.
2022-ben Európa számos folyója kiszáradt, felfedve ezáltal az évszázadok óta rejtőzködő tárgyakat. A levegő nemcsak melegszik, hanem szárazabb is, szinte mindenhol. Ez azt jelenti, hogy az embereknek, a növényeknek és az ökoszisztémáknak több vízre van szükségük ahhoz, hogy egészségesek maradjanak, ami tovább növeli a vízkészletekre nehezedő nyomást.
A száraz levegő azt is jelenti, hogy az erdők gyorsabban kiszáradnak, növelve a bozóttüzek súlyosságát. 2022-ben az Egyesült Államok nyugati része nagy tüzeket szenvedett januárban, az északi féltekén tél közepén. A melegebb hőmérséklet gyorsabban olvasztja a havat és a jeget is. A pakisztáni árvizeket tovább rontotta a megelőző heves hőhullám, amely fokozta a gleccserek olvadását a Himalájában.
Nem az éghajlatváltozás az egyetlen oka annak, hogy az emberiség megváltoztatja a víz körforgását. Világszerte folyamatosan nőtt a tavak térfogata. Ez leginkább annak tudható be, hogy az egyének és a kormányok gátakat építenek és bővítenek, hogy biztosítsák a hozzáférést a vízhez, ami megváltoztatja a folyó folyását.
A mostani La Niña gyenge, de hosszú ideig kitarthat
Üdv a jövőben
La Niña befolyása gyengülni látszik, és az év felénél lehetséges az El Niño-ra való váltás. Remélhetőleg ez kevesebb árvízi katasztrófát jelent Ázsiában és Óceániában, és több esőt Amerika és Kelet-Afrika aszály sújtotta régióiban. Ausztráliában azonban visszatérhetnek a hőhullámok és a bozóttüzek. Hosszabb távon 2023 újabb többéves aszály kezdetét jelentheti.
Az El Niño és La Niña közötti libikóka természetes jelenség. Azt azonban még látni kell, hogy a hármas La Niña statisztikai szerencsétlenség volt-e, vagy az éghajlatváltozás okozta zavarok jele. Ha La Niña vagy El Niño tovább marad a jövőben, valószínűleg az eddigieknél szárazabb aszályokat és súlyosabb árvizeket fogunk tapasztalni.
Az emberiségnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében elért sikere több évtized múlva meghatározza a bolygó jövőjét. Addig a globális hőmérséklet tovább fog emelkedni. Továbbra is új rekordok dőlnek meg: kánikula, felhőszakadás, villámszárazság, bozóttüzek és jégolvadás tekintetében. Ezt nem lehet elkerülni. Amit tehetünk, hogy figyelünk a figyelmeztető jelekre, és felkészülünk a kihívásokkal teli jövőre.
(forrás: phys.org)