Kevesen tudják, de a zaj az egészségügyi problémák második legfontosabb környezeti oka, közvetlenül a légszennyezés után. Ennek ellenére az egyéb környezetszennyezésekhez képest a zajszennyezést gyakran figyelmen kívül hagyjuk. Vendégünk Berndt Mihály, aki több mint 40 éve foglalkozik a környezeti zaj mérésével és a zajszennyezéssel.
De mit is nevezünk zajnak? Ahogy vendégünk mondja: „egy hang akkor válik zajjá, ha kellemetlen és zavaró”. Így például, ha a szomszéd srác gyakorol a trombitán, az számunkra könnyen válhat zajjá, míg a szülei számára ez csupán hang. Ezzel szemben például a villamossínek csikorgását szinte mindenki zajként értelmezi. A zajszennyezés problémája ma már szinte mindenkit érint, de a városban élők helyzete hatványozottan rosszabb.
A Holnapután egyes adásait ezentúl a Greendex YouTube-csatornáján is megtaláljátok! Várjuk visszajelzéseiteket, meglátásaitokat és témaötleteiteket, hogy egyre jobb tartalmakat készíthessünk nektek!
A zajszennyezés nem modern kori probléma: ahogy interjúalanyunk meséli, már az ókori Rómában is jelen volt, olyannyira, hogy meg voltak határozva bizonyos napok, amikor nem lehetett behajtani kocsival a városba. Nem nehéz elképzelni (és sajnos érzékelni), hogy ehhez képest ma mekkora zajterhelés nehezedik ránk, amikor már nem lovak húzzák a fakerekű kordékat.
Eljön majd az idő, amikor úgy kell küzdenünk a környezeti zaj ellen, mint most a pestis és a kolera ellen
– mondta egyszer a bakteriológia atyjának is nevezett, 1905-ben Nobel-díjat kapó Robert Koch.
Mit tehetünk a zajszennyezés ellen?
A helyzet megváltoztatása mindannyiunk közös felelőssége. Vendégünk a városi közlekedést hozta példaként: nézzük meg hányan utaznak egy-egy autóban! Túlnyomó többségében 1 vagy 2 embert látunk a kocsikban. Azt már csak én teszem hozzá, hogy az (egyszemélyes) városi autózást az esetek túlnyomó többségében a kényelmen, illetve a lustaságon túl semmi nem indokolja. Jóval csendesebb lehetne bármely település, ha a közlekedésünket a közösségi lehetőségekkel vagy másféle autómentes módszerrel oldanánk meg. Berndt Mihály szerint a városi zajszennyezés nagyjából 90%-a származik a közúti közlekedésből.