Bár a vertikális gazdálkodás modern koncepciója, az egymásra helyezett tálcákon vagy csövekben termesztett növények ötlete körülbelül az 1990-es évekből származik, azt lehet mondani, hogy a gazdák évszázadok óta keresik a módját annak, hogyan termeszthetnének növényeket kevesebb helyen és kevesebb talajjal.
A vertikális gazdálkodás idővel felveheti a versenyt a hagyományos gazdálkodással, és végül minőségben felülmúlhatja azt. Bár a technológia ígéretesnek tűnik, a pénz- és energiaköltségek még mindig magasak. Ez azt jelenti, hogy a leveles saláták, kisebb zöldségek és gyümölcsök, mint például a paradicsom és az eper jelentik a jelenleg kereskedelmi forgalomban elérhető vertikális gazdaságok határait.
A víz- és tápanyag-hatékonyság a hidroponikában és az aeroponikában igen magas, mivel a gyökerek sokkal gyorsabban jutnak hozzá a tápanyagokhoz és a vízhez
– mondja Laura Vickers növénybiológus, az angliai Harper Adams Egyetem Urban Farming Groupjának vezetője.
Nincs szigorú definíciója annak, hogy mi a vertikális farm, de jellemzően egy épületben egymásra helyezett tálcákból állnak, amelyeket minden szinten LED-világítással világítanak meg. Sok függőleges farmon nincsenek ablakok, sőt, néhányat a föld alá is építettek.
Az ilyen típusú farmoknak mindennel el kell látniuk a növényeket, így biztosítaniuk kell a vizet, tápanyagokat, napfényt, esetleg beporzókat is. Ez azt jelenti, hogy a függőleges farmok használatával jelentősen csökkenthető mind a víz-, mind a műtrágyaszükséglet az élelmiszertermeléshez. Eközben a függőleges gazdaságok zárt, ellenőrzött környezete segíthet megakadályozni a kártevők bejutását, ami viszont csökkentheti a növényvédő szerek szükségességét.
A technológia lehetővé teheti a növények termesztését olyan helyeken is, ahol a hagyományos gazdálkodás nem lehetséges. A Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó űrhajósok például talaj nélküli rendszerben, LED-fényben termesztik saját élelmiszerüket, többek között káposztát, mizuna mustárt, salátát és kelkáposztát.
Általánosságban azonban a függőleges gazdaságokhoz szükséges kis földterület azt jelenti, hogy az élelmiszereket a városok közelében lehet termeszteni, ami hatalmas előnyökkel járhat. A rövidebb ellátási láncok javíthatják az élelmiszerbiztonságot és az élelmiszerek minőségét is, mivel minél gyorsabban jut el hozzánk az élelmiszer, annál kevésbé romlanak meg. Ez azt is eredményezné, hogy sokkal kevesebb kilométert kellene megtenni a szállításkor, mint sok importált alternatíva esetében.
(Forrás: bbc.com)