Éljenzés és álló ováció kísérte, hogy közel két évtizednyi tárgyalás és alkudozás után szombat éjszaka az ENSZ tagállamai elfogadták a nyílt tengerek védelméről szóló szerződést New Yorkban. Sokan ezt hatalmas győzelemként aposztrofálták, a környezetvédelmi csoportok szerint segít megfordítani a tengeri biodiverzitás csökkenését és biztosítani a fenntartható fejlődést.
A történelmi jelentőségű megállapodás megnyitja az utat a decemberben zajlott biodiverzitás csúcstalálkozón megfogalmazott célkitűzésnek (30×30), melynek értelmében 2030-ra a szárazföldi és a tengeri területek 30-30%-át védelem alá kell helyezni. Ez a Greenpeace szerint az évtized végéig évi 11 millió négyzetkilométernyi területet jelent (ez bő egymillióval több mint a világ második legnagyobb országa, Kanada területe) A szerződés, mely az óceánok közel kétharmadára kiterjed (az államok felségvizein túl), jogi keretet biztosít a védet tegeri területek létrehozásához. Ezen felül létrehozza a klímavédelemből már ismert részes felek konferenciáját (COP), mely rendszeresen ülésezik majd, lehetővé téve a tagállamok elszámoltathatóságát.
A hajó partot ért.
– mondta Rena Lee, az ENSZ-konferencia elnöke a tárgyalások maratoni utolsó napja után.
Ahogy a Guardian cikkéből kiderül, az óceáni ökoszisztémák termelik a belélegzett oxigén felét, továbbá ezek jelentik a bolygó bioszférájának 95%-át. Szerepük a klímaharcban is jelentős, hiszen a tengerek nyelik el a szén-dioxid tetemes részét. A nyílt tengerek védelme mégsem volt eddig megoldott, ez pedig – szemben a part menti területekkel – jóval nagyobb mértékben tette ki őket a kizsákmányolásnak.
A megállapodást számos környezetvédelmi szervezet és döntéshozó üdvözölte. A Greenpeace egyik illetékese mérföldkőnek nevezte a megállapodást, Virginijus Sinkevičius, a környezetvédelemért, az óceánokért és a halászatért felelős európai biztos pedig az „óceánok történelmi pillanatának” nevezte.
Az ENSZ nyílt tengeri szerződéséről szóló megállapodással döntő lépést teszünk előre a tengeri élet és biológiai sokféleség megőrzése érdekében, amely létfontosságú számunkra és az eljövendő generációk számára.
– tette hozzá Sinkevičius
Jessica Battle, a WWF munkatársa szerint a megállapodás nyomán ezentúl nem lesz többé „szem elől tévesztve és elfelejtve” az ami a nyílt tengeren történik. „Mostantól úgy tekinthetjük át az óceánunkra gyakorolt kumulatív hatásokat, hogy az tükrözze az egymással összefüggő kék gazdaságot és az azt támogató ökoszisztémákat.”
Svédország szerint, mely az EU soros elnökségét betöltő országként vett részt a tárgyalásokon, a mostani szerződés a legfontosabb nemzetközi környezetvédelmi megállapodás a 2015-ös párizsi egyezmény óta. (Guardian/Reuters)