Már sok éve tudjuk, hogy a légszennyezés káros az egészségünkre, számos tanulmány is foglalkozott a kérdéssel. Az elmúlt években sok ország, különösen a nyugati országok, rengeteg időt és energiát fordítottak arra, hogy megoldásokat találjanak a légszennyezés problémájára. A fejlődés ellenére azonban a jövőben még több ember fog idő előtt meghalni a légszennyezés miatt.
Az Aarhusi Egyetem Környezettudományi Tanszékének kutatója és a NASA közösen dolgoztak ki egy globális légszennyezési modellt, amely magában foglalja az éghajlatváltozást, a részecskekibocsátás csökkentésére irányuló intézkedéseket és a népesség összetételében bekövetkező változásokat. A modell borús jövőt vetít előre, különösen az ázsiai országok számára. Az eredményeket az Environmental Research című folyóiratban tették közzé.
Bár Kína az elmúlt évtizedekben sokat tett a légszennyezés csökkentése érdekében, a rossz minőségű levegő okozta halálozási arány akkor is magas lesz
– mondja Ulas Im, az Aarhusi Egyetem Környezettudományi Tanszékének kutatója.
Az Aarhusi Egyetem és a NASA azért fogott össze ebben a projektben, mert mindkét intézmény olyan technológiákkal rendelkezik, amelyek teljesen új perspektívákat kínálnak ezen a kutatási területen. A New York-i NASA Goddard Institute for Space Studies a világ egyik legjobb klímamodelljét fejlesztette ki, amíg az Aarhusi Egyetem hatalmas számítógépes adatbázissal rendelkezik.
A két modellből létrehozott új rendszer segítségével a kutatók három forgatókönyvet tudtak létrehozni arra vonatkozóan, hogy a légszennyezés hogyan hat az emberi egészségre a jövőben. Ezek az eredmények azokat az adatokat is tartalmazzák, amelyek a levegőben szálló finom részecskék, illetve az ózon hatását elemzik.
Ezek az apró részecskék mélyen behatolnak a tüdőbe, ahol leülepednek, és kárt okoznak. Ennek súlyos következményei lehetnek. Egyeseknél asztma, másoknál vérrögök, érelmeszesedés vagy akár rák is kialakulhat. Az ózon ugyanezt a hatást fejti ki, mivel az apró gázmolekulák szintén károsíthatják a tüdőt.
A kutatás rámutat, hogy – ahogy jellemzően Európában is – a városok a légszennyezés jelentős részéért felelősek. Ez azért lehet így, mert itt van a legtöbb autó, gyár és erőmű, itt szállnak le a repülőgépek és itt kötnek ki a tengerjáró hajók. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a levegő tiszta, amint vidékre érünk. A városokban ugyan több a finom részecske a levegőben, de kevesebb az ózon. Vidéken ez fordítva van, ott kevesebb a finom részecske és több az ózon. Az eredmények tehát arra mutattak rá, hogy mind vidéken, mind a városokban hatással van ránk a légszennyezés.
(Forrás: phys.org)