Koronavírus járvány miatt mostanában nem érdemes útnak indulni, de ha egyszer véget ér a vészhelyzet, ezekben a városokban tudjuk megnézni azokat a megoldásokat, melyek egy fenntartható jövőhöz vezetnek.
Ilyen például Koppenhága, melynek célja, hogy 2025-re a világ első szén-dioxid semleges városa legyen. Ebben az olyan megoldások segítik, mint a napelemmel működő hajók és buszok vagy a kiterjedt és biztonságos kerékpárút-rendszer. A város hulladékának csupán 2%-a kerül lerakóba, a többit vagy újrahasznosítják, vagy energiatermelésre fordítják.
A listán olyan városok is szerepelnek, ahova jellemzően csak repülővel juthatnánk, például a várostervezés egyik ékkövének tartott Portland, amely nem csak rendkívül sok városi zöldfelülete miatt, hanem a városlakók zöld szemléletmódja miatt is kiemelendő. Az Egyesült Államok városai közöl itt a legmagasabb az aránya a bringával munkába járóknak.
Ha nem szeretnénk olyan távoli helyekben gondolkozni, mint a listán szintén szereplő San Francisco, Szingapúr vagy az indiai Bengaluru, akkor elég ha a szlovén fővárosig megyünk.
Ljubljanát nem érdemtelenül emelte ki a Lonely Planet. A szlovén főváros az első Európában, mely elkötelezte magán a hulladékmentesség mellett, melynek keretében például a helyi hulladékgazdálkodási vállalat hulladékmentes automatából árul organikus tisztítószereket, sampont vagy épp ecetet, melyet a vásárlók a saját újrafelhasználható tárolóikba tölthetnek.
Ezen túl a város már ma 80%-al kevesebb hulladékot szállít a lerakókba, 2025-re pedig a fejenként termelődő éves hulladékmennyiséget 60 kg-ra tervezik csökkenteni. Az is Ljubljana mellett szól, hogy a városközpontban már 10 hektárnyi területet változtattak gyalogosbaráttá, az város utcáinak tisztítását pedig újrahasznosított- és esővízzel oldják meg.
A listán egy további európai város szerepel, az a Lisszabon, ahol az ott élők 85%-a számára 300 méteren belül elérhető egy park vagy nagyobb zöldövezet.