A szilveszteri tűzijátékozás kapcsán nemrég írtunk arról, hogy milyen súlyos problémákat okozhat az élővilág számára a zajszennyezés. Arról viszont ritkábban ejtünk szót, hogy a környezetszennyezés egyik fajtájaként az emberek hétköznapi életére nézve talán a legnagyobb kockázati tényezők egyike.

Hosszú évek óta húzódik a Ferihegyi reptér közelében élők harca. A reptér okozta zajterhelés néha már elviselhetetlen mértékűvé fokozódik, főképp az éjszakai órákban rendkívül zavaró. Egy jogszabályváltozás eredményeképp erősen lecsökkent az éjfél és öt óra közötti légiforgalom a főváros légterében, a légitársaságokra úgynevezett mélyalvási díjat szabtak ki. Ezt az esetet leszámítva azonban alig-alig merül fel a zajszennyezés kérdése a hírekben.

Mit értünk pontosan zajszennyezés alatt?

Valamilyen zaj szinte mindig körbevesz minket. Forrása legalább annyira lehet természetes, mint mesterséges. Mégsem mindegy persze, hogy madárfüttyöt vagy teherautókat hallgatunk. A káros hatások akkor jelentkeznek, ha a zajok „felhalmozódnak”, vagy ha túl erős hangok érnek minket.

A zaj szintjének számbeli értékét a decibel mutatja, zajszennyezésről pedig akkor beszélhetünk, ha ez az érték meghaladja a 65-öt. Hogy ezt nagyjából be tudjuk lőni, az alábbi hozzávetőleges zajszintekkel lehet összehasonlítani:

• Levélsusogás 10 dB
• Óraketyegés 20 dB
• Társalgási beszéd 60 – 70 dB
• Hangos beszéd 70 – 85 dB
• Kiabálás 80 – 100 dB
• Zongora 60 – 95 dB
• Légkalapács 105 dB
• Négymotoros repülő 3 m távolságból 120 dB

A fájdalomküszöb 120-130 dB értéknél húzódik, az ilyen értéket elérő hangok már egyszeri behatásra is visszafordíthatatlan halláskárosodást okozhatnak, azonban ennél alacsonyabb zajszint is komoly problémákhoz vezethet, és ez az igazán nagy baj a zajszennyezéssel.

Milyen problémákat okozhat a zajszennyezés?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyes megállapításai szerint a zaj az egészségügyi problémák második legfontosabb környezeti oka, közvetlenül a légszennyezés után. Ennek ellenére az egyéb környezetszennyezésekhez képest a zajszennyezést gyakran figyelmen kívül hagyjuk. Azonban ettől még a hatását nem kerülhetjük el. Az átlagos városlakó számára elsősorban a mentális egészséget fenyegető tényezők a legjelentősebbek, kutatások szerint a folyamatos zajszennyezettségnek kitett emberek ingerlékenyebbnek, frusztráltabbnak érezhetik magukat, a stressz-szintjük, valamint a stresszre való érzékenységük is megemelkedhet. Az alvás minőségének romlása a fizikai egészségre is hatást gyakorolhat, míg a hangulat és a koncentrációs készség is romlik.

Jelenlegi adatok alapján úgy becsülik, hogy a környezeti zaj évente 48 ezer új iszkémiás szívbetegséghez és 12 ezer korai halálesethez járul hozzá az Európai Unióban. Emellett nagyjából 22 millió embert ér tartós, magas szintű terhelés, és 6,5 millióan szenvednek krónikus alvászavarban. Ezek az extrém zajszennyezésnek kitett embereket fenyegetik.

Amellett, hogy akár az élettartamra is kihatással lehet, az időskori halláskárosodás hátterében is legtöbbször a zajszennyezés áll. A probléma pedig már a születés előtt megjelenik, a zajszennyezés a magzatok hallását is befolyásolhatja. A veszélynek legjobban kitett csoport a gyermekeké, akik különösen ki vannak téve a zaj okozta hallásvesztésnek. A városi lakosság hallásküszöbe átlag 4 dB-lel romlott az elmúlt évtizedekben.

Mit tehetünk a zajszennyezés ellen?

Lakásunk funkcióját csak akkor teljesítheti maradéktalanul, ha ott a pihenés, kikapcsolódás és az alvás feltételei adottak. Ezért is az egyik legfontosabb feladat otthonunk szigetelése, hiszen a koronavírus miatt is, de mostanában itt töltjük a legtöbb időnket. Az épület hangszigetelésének fejlesztése mellett az olyan egyszerű megoldások is sokat segíthetnek, mint egy vastagabb függöny és szőnyegek használata.

Azokat a zajártalmakat is tudjuk csökkenteni, melyek otthonunkból erednek. Érdemes időzítőt használni például a légkondicionálók vagy a hangosabb fűtőberendezések használatakor. Ha kisebb lakásban élünk és a mosógép a fürdőszobában működik, már azzal nagy eredményt érünk el, ha becsukjuk az a fürdő ajtaját.

Ne használjunk párhuzamosan hangos eszközöket, ha megy a tévé, ne szóljon mellette a rádió vagy a zene, és arra is próbáljunk odafigyelni, hogy tényleg csak addig legyenek bekapcsolva az ilyen eszközök, amíg a figyelmünk rájuk irányul.

A régebbi háztartási eszközök általában hangosabbak. Ezek felújításával, javításával esetleg valamennyit javulhat a helyzet, de ha egyébként is szükséges lehet a cseréjük, érdemes megfontolnunk kisebb energiafogyasztású, halkabb eszközök beszerzését helyükre.

Ha már szinte elviselhetetlen a hangszint, próbálkozhatunk füldugóval, melyekből egyre nagyobb a választék és elég hatékonyan képesek tompítani a külvilág zajait. Hasonló, de jóval drágább megoldás lehet az úgynevezett aktív zajszűrő funkcióval felszerelt fej- vagy fülhallgató beszerzése, melyek képesek kioltani a felénk áramló zajokat.

Érdemes lehet beiktatni mindennapjainkba olyan időszakokat, amikor csendes környezetben lehetünk. Ma már sok munkahelyen vannak csendesszobák, de akár az is jó megoldás lehet, ha időről-időre egy mesterséges zajoktól távolabbi helyen hagyjuk hallásunkat egy kicsit megnyugodni.