A japán Nagoya Egyetem kutatócsoportja modellt dolgozott ki annak tisztázására, hogy milyen fontos az emberi és természetes részecskékből származó felhők képződésének elemzése. Mivel számos éghajlati modell leegyszerűsíti a légköri részecskék szerves gőzökből történő képződését, ezek az eredmények az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés pontosabb előrejelzését eredményezhetik.
Az elsődleges szerves anyagok olyan gázok vagy részecskék, amelyek főként fosszilis tüzelőanyagok égetéséből, ipari folyamatokból, valamint a növények és fák elégetéséből származnak. Amikor ezek az összetevők a légkörbe kerülnek, kölcsönhatásba lépnek a légköri oxigénnel és a napfénnyel. E folyamat során másodlagos szerves aeroszolokká alakulnak át, amelyek az egészséget és az éghajlatot károsító részecskék fő alkotóelemei.
Mivel a távoli óceáni területek a Föld felszínének nagy részét, mintegy kétharmadát teszik ki, a távoli felhők kritikus szerepet játszanak a Föld sugárzási egyensúlyának meghatározásában
mondta el Hitoshi Matsui, a Nagoya Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájának docense.
Ezen aeroszolok egy részhalmaza akár felhők kondenzációs magjaként is szolgálhat, amelyek, ahogy a nevük is mutatja, a felhők magját alkotják, amelyek körül a felhők képződhetnek. A felhők tulajdonságainak ilyen jellegű változásai befolyásolják a rövid és hosszú hullámú sugárzás visszaverésére való képességüket, és ezáltal befolyásolják a Föld sugárzási egyensúlyát.
A tudós hozzátette, hogy a felhők kondenzációs magjainak eloszlásának fontossága igen fontos, különösen a Csendes- és az Atlanti-óceán felett. A távoli területeken található felhők kondenzációs magjainak hajtóerőinek megértése ezért hasznos a megbízható éghajlati előrejelzések elkészítéséhez.
Kapcsolódó bejegyzések
Szakértők szerint mérgező arzénfelhők alakulhatnak ki a Nagy-sóstó kiszáradása miatt
A The New York Times jelentése szerint az éghajlatváltozás miatt az Utah állambeli Nagy-sóstó drasztikusan zsugorodik, ami előkészíti az utat egy olyan környezeti katasztrófa előtt, amely Salt Lake City levegőjét mérgező arzénfelhővé változtathatja.
Ha a felhőket, illetve azok visszaverési képességét jobban megismerjük, képesek leszünk arra is, hogy pontosabb éghajlati modelleket készítsünk, ami segíthet abban, hogy jobban megértsük a globális éghajlati folyamatokat.
(forrás: www.enn.com)