A NASA Föld körül keringő laboratóriumának fedélzetén található a NASA OCO-3 műszere, amely a szén-dioxid-kibocsátás változásainak helyi szintű nyomon követésére használható. Az éjszakai égboltról készült felvételen láthatóak a legnagyobb kibocsájtók. Egy Európa legnagyobb széntüzelésű erőművét érintő esettanulmány azt mutatja, hogy az űrből végzett megfigyelések segítségével a szén-dioxid-kibocsátás azok forrásánál nyomon követhető.
Egy földmegfigyelő küldetés lehetővé tette a kutatók számára, hogy a világ ötödik legnagyobb széntüzelésű erőművét használva kísérleti esetként, egyetlen létesítményből származó szén-dioxid kibocsátási változásokat észleljenek és kövessenek nyomon.
Egyik OCO-műszert sem kifejezetten az egyes létesítmények kibocsátásának kimutatására tervezték eredetileg, így az új eredmények kellemes meglepetésnek számítanak
– mondta Abhishek Chatterjee, a NASA dél-kaliforniai Jet Propulsion Laboratoryjának OCO-3 misszió projektkutatója.
A nemrégiben készült tanulmányban a kutatók a NASA Orbiting Carbon Observatory (OCO) 2 és 3 misszióinak űrmérései alapján számszerűsítették a több száz kilométerrel lejjebb kibocsátott szén-dioxid mennyiségét a lengyelországi Bełchatów erőműben, Európa legnagyobb kibocsátójában. Az erőmű kibocsátási füstcsóváit 2017 és 2022 között több műholdas átrepülés során elemezve a szén-dioxid szintjének olyan változásait észlelték, amelyek összhangban voltak az áramtermelés óránkénti ingadozásaival. A blokkok ideiglenes és állandó leállítása az erőmű összkibocsátását, amit a csapat szintén képes volt kimutatni.
A NASA 2014-ben indított OCO-2 műholdja most a természetes és az ember által okozott szén-dioxid-kibocsátást térképezi fel a régióktól a kontinensekig terjedő skálákon. A műszer közvetett módon, a Föld felszínéről visszaverődő és a szén-dioxid által a földtől a műholdig tartó légoszlopban elnyelt napfény intenzitásának mérésével méri a gázt. Az OCO-2 spektrométerei úgy vannak beállítva, hogy a szén-dioxid-gáz sajátos jellegzetességeit érzékeljék.
Az említett küldetésből származó tartalék alkatrészeket felhasználták az OCO-3 műszer létrehozásához, amely 2019 óta a Nemzetközi Űrállomáson repül. Az OCO-3-at olyan térképezési üzemmóddal tervezték, amely többszörös pásztázó megfigyeléseket végezhet, miközben az űrállomás elhalad egy terület felett, így a kutatók részletes minitérképeket készíthetnek egy-egy város méretű tartó területről.
(Forrás: nasa.gov)