Stratégiai kérdéssé vált a hazai cégek számára a működéshez szükséges villamos energia biztosítása. A kiszolgáltatottság csökkentésére több megoldás is létezik, ezek optimális elegye jelentheti a megoldást. Interjúnk a Greenergy Market két szakértőjével, Virág Gáborral és Kuti Leventével.
Hogyan változott a magyar villamosenergia-piac az elmúlt 2 évben, milyen hatások befolyásolták?
Több olyan kedvezőtlen hatás érte a villamosenergia-piacot, aminek köszönhetően az árak volatilitása jelentősen megnövekedett, és mind a gáz, mind az áram ára történelmi magasságokba szökött. Az infláció elszállásával együtt ez azt eredményezte, hogy a lakossági fogyasztókat leszámítva lényegében minden szereplőnek a többszörösére emelkedtek a 2023-as évre vonatkozó energiaköltségei. Bár az elmúlt hónapokban mérséklődött valamelyest az árszint, az előrejelzések alapján nem lehet hátradőlni, mivel egyre gyakoribbá válhatnak az időszakos, kiugróan magas energiaárak.
Hogyan érintette a hazai szereplőket a megnövekedett árszint?
Kijelenthető, hogy a fogyasztók kiszolgáltatottsága megnövekedett. A teljes KKV-szektort megrendítette, és a várakozásoknak megfelelően áremelést hajtottak végre. A kereskedői piac is átalakult, felértékelődött az ellátásbiztonság, amely a nagyobb, stabilabb pénzügyi háttérrel rendelkező kereskedőknek kedvez. Ennek köszönhetően az a tendencia is megfigyelhető, hogy az energiabeszerzéseknél – a megnövekedett működési kockázatok miatt – nagyon lecsökkent az ajánlatadók köre, így egyes fogyasztói csoportok esetében sajnos már nem az a kérdés, hogy milyen áron, hanem hogy milyen feltételekkel és biztosítékokkal, vagy egyáltalán érkezik-e ajánlat.
Mi a megoldás a kialakult helyzet kezelésére?
Több program indult a vállalkozások hosszú távú versenyképességének növelésére, amelyek azt a célt szolgálják, hogy csökkenjen az energiaszükségletük, ezáltal a kiadásaik mértéke. Ezek közül a legismertebbek a Gyármentő program, az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése, valamint a TAO kedvezmény energiahatékonysági beruházások megvalósítására, amely – bár régebb óta elérhető – jó alternatíva lehet jelen helyzetben is.
Másfelől, hogy csökkenjen a kiszolgáltatottságuk az energiabeszerzés terén, alternatív megoldásokat keresnek saját villamosenergia-igényük kielégítésére.
Mit értesz ezen pontosan?
Az egyik legkézenfekvőbb alternatíva az, hogy a cégek saját napelemes rendszert telepítenek, amely segíthet csökkenteni a függőségüket az energiaszolgáltatóktól, és hozzájárulhat a fenntarthatóbb működésükhöz is. Az energiahatékonysági beruházásokkal kiegészülve – pl. LED izzók bevezetésével, energiahatékony gépek és berendezések használatával vagy az épületek szigetelésével –, az energiafogyasztás optimalizálásával jelentős költségmegtakarítás érhető el.
Amikor a cégek a túlélésért küzdenek, mennyire tudnak forrást biztosítani ilyen beruházások megvalósítására?
Egyre jobban terjed az a megoldás, hogy a vállalkozások ún. Power Purchase Agreement (PPA) konstrukció keretében vásárolnak villamos energiát. (Szerző: A PPA olyan hosszú távú villamosenergia adás-vételi szerződés, mely közvetlenül a megújulóenergia-termelő és a fogyasztó között jön létre.) Az onsite PPA esetében valóban magas beruházási költséggel kell számolni, amely mellett csekély az üzemeltetési költség. A vállalkozások számára ideális megoldás lehet, ha az infrastruktúra kiépítésétől a rendszer karbantartásán át az üzemeltetésig egy hosszú távú ESCO szerződést kötnek egy olyan, stabil pénzügyi hátterű energetikai céggel, melynek kellő tapasztalata és jártassága van az erőművek területén. A vállalkozás részéről tőkét nem igényel a projekt megvalósítása, ugyanis az üzembe helyezés után a megtermelt villamos energiából törleszthető a beruházás. Nyugat-Európában ez már jól működő modell, viszont hazánkban még gyerekcipőben jár, jelenleg csak néhány cég nyújt ilyen teljes körű szolgáltatást, de ez a megoldás kétségtelenül komoly segítséget jelenthet a vállalatoknak.
Mekkora hányadát tudja ez fedezni a saját szükségleteiknek? Illetve mi lesz a fennmaradó résszel?
Ez nagyban függ a vállalkozás tevékenységi körétől és az infrastrukturális adottságaitól. Ahol a lehetőségek adottak, ott akár a fogyasztás 40–50%-a is fedezhető onsite PPA-beruházásból. Jellemzően optimálisan 20–30%-os részarány érhető el.
Mi a helyzet azoknál a cégeknél, ahol nincs lehetőség saját napelem felhelyezésére?
A PPA másik típusa az ún. offsite PPA. Az offsite PPA-nél a vállalkozások olyan külső energiaforrást használnak, amely távolabb van a telephelyüktől. Akár olyan naperőművet, amely az ország másik végében található. Ezzel a megoldással a vállalkozások az onsite-hoz hasonlóan hosszú távra tervezhetik az energiaellátásukat, és a piacinál gyakran kedvezőbb árszinten szerezhetik be a villamos energiát. A zöldenergia felhasználását igyekeznek más ösztönzőkkel is elősegíteni, mint pl. ESG-célok, amelyek a kedvező árszint mellett plusz motivációt nyújthatnak a vállalkozásoknak.
A jelenlegi szabályozás kellő teret biztosít e forma további terjedésére?
Az utóbbi évtizedben pénzügyi ösztönzőket, támogatásokat dolgoztak ki kormányzati oldalról a megújuló energiák előmozdítása érdekében. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a hálózati betáplálást korlátozták, azonban a tervek szerint a következő években több 10 milliárd forintos hálózatfejlesztés fog megvalósulni. Továbbá az Európai Unió karbonsemlegességi céljaival összhangban a megújulótermelő kapacitások további térnyerése várható. Hazánk adottságaiból fakadóan a napelem ennek megkerülhetetlen eleme. Értesüléseink szerint várható a közeljövőben olyan módosítás, amely újra vonzóvá fogja tenni a napelempark-beruházásokat.
Összegezve, egy vállalkozás magára nézve mivel tudja leginkább redukálni az energiapiac kiszámíthatatlanabbá válásából adódó hatásokat?
Az offsite és az onsite PPA-ek egyaránt lehetőséget adnak a vállalkozásoknak arra, hogy hosszú távon biztosítsák az energiaellátásukat, és kiszámítható árszint mellett tervezhessék meg a működésüket. A beszerzés körültekintő lebonyolítása, nagyobb volumen esetén szakértő, tanácsadó bevonása indokolt lehet. A technológia fejlődésével az eszközök beszerzése és telepítése olcsóbbá vált, ami az energiaárak drasztikus megemelkedésével olyan projekteket hívhat életre, amelyeket a korábbi években nem érte meg megvalósítani. Az energiamenedzsment-rendszerek terjedése és az energiaközösségek kialakulása szintén komoly lehetőségeket rejtenek magukban, amint jobban elterjednek.