Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke a World Science Forum pénteki napjára időzítette bejelentését, miszerint közel egyéves munkájuk eredményeként egy forradalmian új mutatót prezentálnak a fenntarthatóság mérésére.
Az ENSZ az idei Summit of the Future záródokumentumában, az Európai Unió a 2023-as Stratégiai előrehaladási jelentésben célként tűzte ki egy integrált mérőeszköz kidolgozását, mert a GDP ugyan sok fontos dolgot mér, de azt nem, ami az emberi élet, a jóllét és a fenntarthatóság szempontjából releváns.
Fotó: Lakatos Péter / MTI
Magyar kutatók most három, önmagában is integrált módszertan kombinált alkalmazását javasolják a fenntarthatósági fordulat értelmezéséhez. Ez a három mutató együtt alkalmas a termelési tényezők mennyiségének és minőségének mérésére, és reális képet nyújt a szélesebb értelemben vett jóllét állapotáról. Célja, hogy a GDP-ben eddig láthatatlan, sőt sokszor negatív előjelű társadalmi és gazdasági költségeket láthatóvá tegye.
Kapcsolódó bejegyzések
Megnyílt a World Science Forum 2024
A World Science Forum a legbefolyásosabb nemzetközi tudományos szervezetek partnerségének az eredménye.
Bevezetésre kerül a fenntarthatósági GDP, az sGDP
Az új fogalom az sGDP (Sustainable GDP), amely megmutatja, hogy mekkora lenne az a gazdasági teljesítmény, amely a termék- és munkapiac, a pénzügyi szektor és a finanszírozási képesség egyensúlya, valamint az ökológiai források megőrzése esetén jönne létre, és ami egyúttal biztosítaná a megtermelt javak és szolgáltatások fair elosztását. A számítás méri az aktuális folyamatok eltérését az egyensúlyi szinttől, és az eltéréssel korrigálja a GDP értékét.
Újra Budapest ad otthont a World Science Forum nemzetközi tudományos konferenciájának. A Magyar Tudományos Akadémia szervezésében ezen a héten zajló rendezvény fő témája a tudomány és a szakpolitikai döntéshozatal kapcsolata a globális átalakulások idején.
Mire alkalmas az sGDP?
Áder János elmondta: 2018-ban két amerikai közgazdász kapta a közgazdasági Nobel-díjat. Egyikük – William Nordhaus – a díj átvételekor rámutatott arra, hogy ha a gazdasági működés során okozott negatív externáliákat nem számítjuk be („0-ra árazzuk”), akkor ezért társadalmi szinten fogunk nagyon magas árat fizetni.
Hadd egészítsem ki Nordhaus szavait! – folytatta a volt köztársasági elnök. – Ha a gazdasági működés során okozott negatív externáliákat (azaz a vízszennyezést, a termőföld-degradációt, a biológiai sokféleség csökkenését, az erdők pusztítását, az óceánok túlhalászását stb.) nem számítjuk be („0-ra árazzuk”), akkor ezért társadalmi szinten fogunk nagyon magas árat fizetni.
A javasolt módszer alkalmas arra, hogy megmutassa, hogy a GDP-t mennyire fenntartható vagy fenntarthatatlan módon termeltük meg, és további információkat nyújt a szükséges beavatkozásokhoz, lehetővé téve ezáltal a hatékonyabb szakpolitikai döntéshozatalt.
Az országok sajátosságai közötti különbségek elismerése mellett is lehetővé teszi a fenntarthatósági fordulat mérésének standardizálását. Az egyes országokon belüli időbeli összehasonlítás révén pedig segíti a fejlődési fázisoknak megfelelő képalkotást.
Áder János kiemelte, hogy az sGDP alkalmas a teljesebb kép megalkotására, a gazdasági–társadalmi–környezeti folyamatok jobb megértésére, könnyebb döntési helyzet előidézésére és a kockázatok csökkentésére. Ez a módszer jól mutatja, hogy nemcsak gazdasági növekedésről kell beszélnünk, hanem megmutatja gazdasági tevékenységünk negatív hatásait, és segít eltüntetni a GDP „vakfoltjait”.
A természeti erőforrások valódi értéke eddig megfoghatatlan volt
Az sGDP bemutatása egy Benjamin Franklintől vett idézettel zárult:
„Amikor a kút kiszárad, akkor ismerjük meg a víz valódi értékét.”
Benjamin Franklin gondolatát folytatva, mire alkalmasak ezek az indikátorok? Alkalmasak arra, hogy megtudjuk, hogy mennyi víz van még a kútban. Hogy megtudjuk, hogy az a mód, ahogyan a vizet használjuk, a kút kiszáradásához vezet-e, mert ha igen, akkor ez a földművelést, a helyben maradást, röviden az életet lehetetleníti el. Mi azon fáradoztunk, hogy olyan módszert adjunk a döntéshozók kezébe, amely a világ minden pontján segít elkerülni, hogy a kút kiszáradjon – zárta beszédét a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke.
Fotók: Lakatos Péter / MTI
