Pontosabban a virágából készült teáról, ugyanis más része erre nemigen alkalmas. De miért beszélünk erről novemberben, amikor már jó fél éve nem tudunk szedni belőle? Mert annak, amire jó, most van az idénye.
Az egyre hidegebb és nyirkosabb napok magukkal hozzák a nagy őszi náthaszezont, amely szinte mindenkit érint. Hőemelkedés vagy akár láz, köhögés és szűnni nem akaró orrfolyás. Ezekhez igazán nyomott hangulat társul. Viszont mindkettőn segíthet egy jó tea, amely az egyik őshonos fánk, a hársfa virágzatából készül.
A mályvafélék családját erősítő fa virágának illatát szinte semmivel nem lehet összetéveszteni, májusban még a nagyvárosokban is messze száll. A szemfülesebbje gyorsan szalad is szüretelni a virágot, hogy később, szárítás után legyen miből teát készítenie.
Már eleink is így voltak ezzel, a népi gyógyászatban is gyakran megjelenik nyugtatóként vagy meghűlésre adandó orvosság gyanánt. Nem is lőttek ők mellé, hiszen a hársfavirágtea rendkívül jó köhögésre, torokfájásra és fájdalomcsillapításra.
De nemcsak főzete remek egészségjavító s -megtartó, hanem a belőle készült méz is, amely hasonló nyavalyákra jó, tehát a kettőt kombinálva jó lökést adhatunk a megfázásából való gyógyulásnak.