Időről időre szembe kell néznünk a természet olykor pusztító erejével. Ennek megjelenési formái az árvizek is, melyek – következményeikkel együtt – veszélyt jelentenek az épített infrastruktúrára, a természetre és ránk, emberekre egyaránt. Árvíz esetén a folyó vízszintje hirtelen hóolvadás, jégtorlódás vagy heves esőzések következtében megemelkedik, kilép a medréből, és elárasztja az egyébként vízzel nem borított területeket. A villámárvíz némileg különbözik a klasszikus árvíztől, mert minden esetben nagy mennyiségű lokális csapadék hatására alakul ki, amit a talaj nem tud elvezetni.
Az árvizek fajtái
Az árvizeket három nagy csoportba sorolhatjuk:
- jeges árvíz, amelynek kiváltó oka a jégtorlódás;
- tavaszi árvíz, amelyet a folyók felső folyásán és a vízgyűjtő területen lezajló gyors hóolvadás okoz;
- zöldár, amely jelentős tavaszi vagy nyári esőzések után jelentkezik.
Fontos megemlíteni, hogy az áradás és az árvíz nem ugyanazt jelenti: az áradás során a vízszint ugyan megemelkedik, de a víz nem lép ki medréből.
A nagy pesti árvíz
Az árvizet régiesen vízözönnek is nevezik. Ez azt mutatja, hogy nem az épített környezet elburjánzásához köthető a jelenség pusztítóvá válása, hanem már régen is nagy rombolást tudott véghez vinni. Az egyik legemlékezetesebb és legveszélyesebb hazai árvíz 1838-ban Pesten zajlott. A március 13-a és 18-a közötti árhullám súlyos károkat okozott, összesen 2281 ház semmisült meg, 50–60 ezer ember vált hajléktalanná, és 153 ember veszett oda. Ez az eset egyben hozzájárult a Duna szabályozásáról folyó diskurzus megélénküléséhez. A katasztrófa emlékét ma is városszerte emléktáblák őrzik, melyek képet adnak arról, mekkora területeket árasztott el a Duna.
Magyarország legnagyobb árvizei között meg kell említeni az 1879-es szegedi, az 1954-es és a 2002-es dunai árvizet. Előbbi lényegében a földdel tette egyenlővé az alföldi nagyvárost: 5458 ház összeomlott, 60 ezer ember vált hajléktalanná, és 151 ember került hullámsírba. Összehasonlításképp: akkoriban a településnek 75 ezer lakosa volt.
Árvízkörkép a világban
Egyes becslések szerint ma világszerte 1,81 milliárd ember van kitéve súlyos árvíz kockázatának; a definíció szerint ez olyan erősségű árvíz, amely 100 évente egyszer következik be. A világ egyes országaiban a földrajzi sajátosságoknak megfelelően eltérő kockázatokkal kell számolni, de a legkitettebbnek Hollandia számít, ahol a népesség 58,7%-át veszélyeztetik közvetlen árvizek. A dobogó második fokán Banglades (58%), harmadik fokán pedig Vietnám áll (46%). Ebből az is látszik, hogy a leginkább veszélyeztetett régió Délkelet-Ázsia, ahol az árvíznek kitett populáció kétharmada, 1,24 milliárd ember él. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az adatok a tengerár veszélyét is magukban foglalják, amivel magától értetődően hazánkban nem kell számolni.
Mi az a villámárvíz?
Az elmúlt években egyre többször találkoztunk itthon is villámárvizekkel. Ez összefüggésben van azzal, hogy a klímaváltozás már ma is érezhető hatásai nyomán a csapadék eloszlása rapszodikussá vált, gyakran annyi csapadék zúdul le néhány óra alatt, amennyi máskor hetek alatt. Ez a legnagyobb veszélyt elsősorban a hegyvidéki területeken jelenti, ahol a szintkülönbség okán a talaj által el nem nyelt víz felgyorsul, és elárasztja a mélyebben fekvő területeket. Közben magával ragadhatja mindazt, ami az útjába kerül. A városi környezetben is veszélyes, épületeket moshat el, aluljárókat, alagsori helyiségeket áraszthat el, magával sodorhatja például a járműveket.
Fotó: canva.com
A villámárvizek egyik ismertetőjegye, egyben megkülönböztetője a hagyományos árvizektől, hogy a csapadék megjelenése és az árvíz kezdete között kevesebb mint 6 óra telik el. A kiindulópont azonban nem minden esetben a csapadék: gátszakadások éppígy okozhatnak villámárvizeket. 2010. október 4-én átszakadt az Ajkai Timföldgyár zagytározójának gátja, a kiömlő vörösiszap pedig óriási károkat okozott, és emberéleteket követelt az útjába eső településeken, elsősorban Kolontáron és Devecserben.
A villámárvizek hátterében ritkán vulkáni tevékenység is állhat: a kitörések nyomán gyorsan megolvadó gleccservíz levágtathat a lejtőkön elárasztva az alacsonyabban fekvő területeket.
A talaj nem tudja elnyelni a lezúduló csapadékot
A villámárvizek során az intenzíven lezúduló nagy mennyiségű csapadéknak köszönhetően nincs elég ideje a víznek arra, hogy behatoljon a talaj mélyebben lévő víztározó rétegeibe. A helyzetet súlyosbítja a túlzottan átalakított talajfelszín: egy domb- vagy hegyoldal természetes vegetációjának eltávolítása után nincs, ami lassíthatná a lezúduló vizet, mely így gyakran a termőréteget is magával viszi. Ez helyben eróziót okoz, az alacsonyabban fekvő területeken pedig sárlavinát. A helytelen mezőgazdasági gyakorlatok, például a szintvonalakra merőleges szántás, a fedetlen talaj, a szőlősorok, illetve a burkolt felületek is súlyosbítják a problémát, és például a lakott területek felé vezetik az áradó vizet.
Az árvíz kapcsolata a klímaváltozással
A klímaváltozás, azon belül is a felmelegedés bizony felelőssé tehető az egyre gyakoribb, illetve hevesebb árvizekért, beszéljünk bármely fajtájáról is. Az intenzívebb esőzések egyik oka például az, hogy a melegebb levegő több nedvességet képes raktározni, a levegő minden 1℃-os melegedéssel 7%-kal több nedvességet tud megtartani. Emellett nyilvánvalóan a szélsőséges időjárási események is növelik a kockázatokat. Itt nemcsak a csapadékra kell gondolni, hanem arra is, hogy a kiszáradt talaj például jóval kevésbé képes elnyelni a hirtelen jött vizet, mely így szinte akadály nélkül elfolyik a felszínen.
Bár nem a klímaváltozáshoz köthető, de fontos megemlíteni azt is, hogy a védekezéshez szükséges előrejelző, illetve infrastrukturális rendszerek (például záportározók) kialakítása a szegényebb országokban nem vagy alig megoldható források hiányában. Ez is rámutat arra, hogy az éghajlatváltozás hatásai elsősorban és leginkább a szegénységben élő embereket érintik.
Hazánk árvízkitettsége magas
Ahogy láthattuk, a Kárpát-medencében rendszeresen fordulnak elő árvizek. Hazánk alvízi ország, ami azt jelenti, hogy a folyók nem nálunk erednek, csak átfolynak a területünkön. Az országból kifolyó vizek 95%-a külföldről érkezik, valamint a vízkészletünk háromnegyede a Duna és a Dráva medencéjében összpontosul. Ebből következően még csak arra sincs szükség az árvízhez, hogy nálunk legyen jelentős mennyiségű csapadék. Ha a felvízi országokban keletkezik nagy mennyiségű többletcsapadék, vagy épp olvadás van, akkor ez nálunk is árvízi helyzetet idéz elő.
A villámárvizek esetében lényegesek a hidrológiai tényezők: ez kissé leegyszerűsítve a terület domborzatának a szerepét jelenti. A völgyekben, hegyek között fekvő települések jóval nagyobb veszélyben vannak. Nagyobb a lejtés, könnyebben megindul az áradás, és a kisebb patakok szűk medre nehezebben birkózik meg a néhány óra alatt lehulló több tíz milliméter csapadékkal.
Hogyan reagáljunk rá, és mit tehetünk az árvíz ellen?
Az árvizekkel szembeni helyzeti előnyünk, hogy ma már akár napokkal előre tudhatunk az érkezésükről. Ennek megfelelően fel tudunk rájuk készülni, vagy adott esetben van lehetőségünk elhagyni a helyszínt, illetve a hatóságok elrendelhetik az evakuációt. Magyarországon régóta komoly erőfeszítések zajlanak az árvízi védekezéssel kapcsolatban, így a klasszikus, folyami árvizek manapság talán kisebb veszélyeket tartogatnak. Ezzel szemben a villámárvizek, illetve a gyakoribbá válásuk komoly kihívásokat tartogat.
Mi a teendő, ha jön a villámárvíz?
A villámárvizekkel szembeni védekezés nehezebb, ezért kiemelt fontosságú, hogy magánemberként is tisztában legyünk a védekezés lehetőségeivel, illetve az óvintézkedésekkel. Az Egyesült Államok Országos Meteorológiai Szolgálatának tanácsa egyszerű és rövid: „Fordulj meg, és ne merülj el!”. Függetlenül attól, hogy hol találkozunk villámárvízzel, az alábbiak mindenképp megfontolandók:
- ne próbálj átkelni a vízen, és
- ne próbáld átvészelni a villámárvizet az autódban!
A víz sodrása elképesztő erejű lehet, amit kívülről nem tudunk jól felmérni, ráadásul azt sem mindig látni, ha a víz sodor magával valamilyen tárgyat. Az autók esetében pedig – legyen az akármilyen nagy autó – számolnunk kell azzal, hogy a víz könnyen elsodorhatja. Ennek megfelelően az elárasztott úton való átkelés is igen veszélyes, nem érdemes próbálkozni vele. Már 60 centiméteres víz képes a járműveket megemelni és feldönteni. Ha a víz már bokáig ér, keressünk másik útvonalat, és ha járművünk lefulladna, szálljunk ki, inkább ázzunk el, minthogy az autóban veszítsük életünket!
Fotó: canva.com
A villámárvíz túrázás közben is utolérhet minket. Épp ezért nagy jelentősége van annak, hogy indulás előtt tájékozódjunk a várható időjárásról, még akkor is, ha a villámárvizet kiváltó felhőszakadások nem mindig jelezhetők előre.
Hogyan készüljünk fel az árvizekre?
A villámárvizek egyik oka, hogy az adott terület nem tud elegendő vizet elnyelni. Épített környezet esetében ez az árkokat és a csatornahálózatot is magában foglalja, így ezek karbantartása kulcsfontosságú. Persze a legjobb az, ha eleve olyan helyen vagyunk, ahol kisebb a katasztrófa kockázata: ha tehetjük, magaslati, védettebb helyre építkezzünk! Segít az is, ha tisztában vagyunk lakóhelyünk vízrajzi és meteorológiai adottságaival, illetve ha volt már példa árvízre, akkor jegyezzük meg az esetleges menekülési útvonalakat.
Szintén lényeges, hogy valamilyen módon védjük értékeinket: ha olyan területen élünk, ahol villámárvizek nagyobb eséllyel fordulhatnak elő, akkor érdemes biztosítást kötnünk, olyat is választhatunk, amely az ingóságainkra is kiterjed. Az interneten fellelhető információk alapján a legjobban a Duna és a Tisza mentén fekvő – elsősorban kisebb – települések vannak kitéve a villámárvizek kockázatának.
A villámárvizek ellen sokat tehetnek a mezőgazdasági területek kezelői is: a forgatás nélküli művelés, a szántás nélküli gazdálkodás (no-till), illetve a talaj szervesanyag-tartalmának emelése, mind elősegítik a vízmegkötést. A mezővédő erdősávok és cserjesorok szintén sokat javíthatnak a helyzeten, a víz lassításában, és az is kulcsfontosságú, hogy a domb- és hegyoldalak ne maradjanak növényborítás, lehetőleg fás szárú növények nélkül.
Az Országos Katasztrófavédelem tisztában van a villámárvizek veszélyével, és összeírt egy listát, hogy mire figyeljünk, és hogyan készüljünk fel.
A cikkben használt fotók forrása: canva.com
