A bedrock.farm egész évben szezontól és időjárástól függetlenül kifejezetten éttermek számára állít elő kiemelkedő minőségű mikro- és leveles zöldségeket, gyógy- és fűszernövényeket, illetve ehető virágokat. Segítségükkel az éttermek rengeteg szállítási feladatot, valamint költséget spórolhatnak meg. Szűcs Endrével, a bedrock.farm alapítójával és ügyvezetőjével beszélgettünk startupjáról, aki a termesztést a városba hozta.
Milyen filozófia alapján működik a cégetek?
Hiszünk benne, hogy a mezőgazdaság az életünk egyre több szeletét kitöltő digitális térhez képest egyfajta megfogható szabadságot testesít meg. A kétkezi munkánknak nem valahol távol látszódik az értéke, hanem aratás után közvetlenül, közösségünk asztalán, tápláló, finom és friss élelmiszerek formájában.
Napjainkban ez az elemi iparág számos olyan globális kihívással néz szembe, melyek megoldásától valószínűleg még nagyon messze járunk. A bedrocknál hisszük, hogy a probléma megfejtését nem egyetlen személy vagy vállalat, hanem számos csapat összeadott eredményei fogják biztosítani. Így tevékenységünk direkt mércéje, hogy mennyivel csökkennek az iparág belépési korlátai, és ezzel egy időben mennyire válik vonzóvá a populáció számára, hogy ezzel a területtel foglalkozzon.
Meglátásunkat az úgynevezett first principles módszertanra alapozzuk, ami a megszokott analogikus gondolkodásmódtól eltérően nem mások döntéseire, tapasztalataira, hanem a vizsgált kérdéskör fizikai tényeire, a valósághoz legközelebbi leképezésére fókuszál. Ennek felhasználásával például olyan környezet- és költségkímélő szerkezeti technológiát fejlesztettünk ki, amellyel például elhagyható egy soha nem lebomló, nem újrahasználható és a vetési költségek 3-10%-át adó alapanyag.
Miben különbözik a bedrock.farm a többi hasonló, hazai kistermelőktől származó élelmiszerek értékesítésével foglalkozó cégektől?
A bedrocknál Budapesten belül, a célpiacunkat jelentő éttermek közvetlen közelében, mi magunk termesztünk szezontól és időjárástól függetlenül, mindig azonos magas minőségű mikro- és leveleszöldeket, gyógy- és fűszernövényeket, illetve ehető virágokat. Kontrollált környezetű termesztőházaink egyenként 3-5 séf személyes igényeire fókuszálnak. Kizárólag rendelésre aratva, 2 km-es körzetbe szállítunk, ekképp az étterembe legkésőbb 1.5 órán belül megérkezik a friss termény, akár a hét minden napján. Vagyis lényegesen megrövidíti a szállítási, ellátási láncot, és helyben összehozza a lokális keresletet a kínálattal. Így olyan kiszámíthatóságot biztosítunk ügyfeleinknek, amelyre más termelők vagy kereskedők saját folyamataikból, környezetükből adódóan nem képesek.
Mit takarnak a termesztési környezeteket jellemző adatok? Ahhoz, hogy egy termelő, gyártó elnyerje és megtartsa a vásárlók bizalmát, fontos, hogy ismerje az adott élelmiszer eredtére vonatkozó adatokat. Ebbe beleértendő többek között az is, hogy egy termény volt-e permetezve, ha igen, mikor és mivel, mennyi időt töltött a termőföldeken, mikor aratták vagy szedték le, milyenek voltak az időjárási körülmények. Nyugaton a termékekről már le lehet olvasni a teljes ellátási láncot. A Walmartban, Amerikában nyilvánosan elérhető információ, hogy pl. a mangó hol termett. A cél az lenne, hogy a közeljövőben Magyarországon is transzparenssé váljon a teljes termék életút.
Miért a bedrock.farm nevet kapta a vállalkozás?
A bedrock magyarul alapkőzetet, alapkövet jelent, ami a missziónkra utal: teremtsük meg az alapokat, amelyre mások is építkezhetnek, azaz demokratizáljuk az élelmiszertermesztést. Így várhatóan többen mernek majd belevágni, és többen leszünk azok, akik a globális problémák megoldásait építjük. A farm középpontba helyezi a mezőgazdaságot, ami az emberi tevékenység közel 10%-át adó iparág.
2020 júniusában vetettünk először, az éttermek pedig júliustól számíthatnak ránk. Belső-Ferencváros lakói számára várhatóan – a pandémiás helyzettől függően – idén téltől lesznek elérhetőek terményeink.
Dolgoztok további fejlesztéseken, milyen jellegű jövőbemutató terveitek vannak még?
Számos olyan technológiai fejlesztésünk zajlik már most, melyek három-öt év múlva fognak valódi értéket képviselni. Többek között azon dolgozunk, hogy elhozzuk a termesztési környezeteket jellemző adatok szabad felhasználásának és megosztásának korát, mivel sajnos ezek hasznát napjainkban csak pár tőkeerős cég élvezheti. Szeretnénk szakmai kiteljesedést biztosító alternatívát kínálni a mezőgazdasági szakon tanulóknak, hiszen hiába indul számos képzés Budapesten, ha az ilyen irányú pozíciók jelentős többsége vidéken található.
A fenntarthatóság hogyan jelenik meg a bedrock.farmon keresztül?
Önadóztatási programjaink vannak, melyekben a piaci árhoz hozzáadjuk a nem megjelenő környezeti hatásokat (externáliákat). Az így képezett tőkét pedig a lehető legnagyobb társadalmi, illetve környezeti, pozitív foganattal rendelkező beruházásokra fordítjuk.
Egy olyan világban szeretnék élni, ahol a saláta, amit megeszek, nem utazik többet mint én!
Mit (t)eszel a pazarlás ellen? – Ételmentő összefogás indult
A világon évente a megtermelt élelmiszer harmada a kukában végzi, miközben az ételpazarlás elkerülésével nemcsak életeket mentenénk meg, hanem környezetünk terhelését is csökkentenénk, hiszen a kevesebb hulladék hatására kevesebb üvegházhatású gáz termelődne. Ez a környezettudatos szemlélet motivált 4 huszonéves srácot, és így született meg a Munch.hu ötlete. Wettstein Alberttel, a Munch egyik alapítójával beszélgettünk a startup mögött rejlő példamutató elképzelésről.
Milyen filozófia alapján működik a cégetek?
A Munch célja, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, hogy az étel érték. Azokat az élelmiszereket, amiket nem tudnak eladni boltokban, pékségekben, éttermekben, fél áron lehet megvásárolni az alkalmazáson keresztül az adott egységeknél, meghatározott időintervallumon belül. Ezzel a kezdeményezéssel támogatjuk a bajban lévő dolgozókat, termelőket, vendéglátókat, munkahelyeket és a környezetünket is.
A vendéglátók nem tudják pontosan, hogy hány adag étel fog elfogyni, így amit kidobnának, az nekik már mindenképpen veszteség. Ha viszont fél áron el tudják adni a fennmaradó mennyiséget, akkor legalább nem megy teljesen kárba a befektetett energia.
A név egyébként onnan jött, hogy egyik ismerősömnek ez a beceneve, Muncs, cs-vel. Megtetszett, hogy rövid, játékos, vidám hangzása van, ráadásul, ha angol szóként tekintünk rá, magyarul azt jelenti, hogy majszolni.
Mennyire elterjedt az emberek körében az általatok kínált megoldás?
Nagyjából másfél éve működünk, és ez idő alatt Budapesten kívül még 14 magyar várost hódítottunk meg. A csapatmunkának és a vásárlóknak köszönhetően a Munch-on keresztül már több, mint 70.000 adag ételt mentettünk meg, ami nagyjából 185 tonna szén-dioxid kibocsátást jelent.
A Facebook csoportjainkban, körülbelül 25 ezer tag van, akik naponta posztolnak, és megosztják egymással, hogy éppen milyen meglepetéscsomagot (aznap derül ki, hogy mi maradt) fogtak ki a Munchon keresztül, és ezzel segítik egymást.
Ki a célközönség?
Azt mondanám az eddigi tapasztalatunk alapján, hogy fiatal felnőttek, egyetemisták, illetve családosok is érdeklődnek, akik okostelefont használnak, és fontos számukra a környezettudatosság.
Miben különböztök más klasszikus ételmentő projektekhez képest?
Amiben különbözünk, az az, hogy mi kis adagokkal foglalkozunk, nem nagy tételekkel. Nekünk nincsenek kamionjaink, az ételek elszállítására még nincs logisztikánk, az emberek személyesen veszik azokat át. Szintén nagy különbség, hogy mi piaci alapon szeretnénk működni, nem adományokból tartjuk fenn magunkat.
A vendéglátóhelyeknek is megéri a környezettudatos magatartás, mert ezzel a plusz bevétellel még azokat az egységeket is motiválni tudjuk, akiknél egyébként ez nem lenne fontos szempont.
Ha egy-egy adag étel marad meg, akkor az munchként kerül eladásra. Nálunk a környezetvédelem mellett fontos szempont, hogy szociálisan is egy felelősségteljes közösség legyünk. Korábban a Máltai Szeretetszolgálattal működtünk együtt a jótékony akciókban, most már pedig az Élelmiszerbank Egyesülettel, akik márciusban váltak a stratégiai partnerünkké, dolgozunk együtt egy társadalmilag is fenntarthatóbb jövőért.
Hogyan tudjátok fenntartani magatokat, miből finanszírozzátok a plusz költségeiteket?
Gyakorlatilag jutalékos rendszerben dolgozunk. Hogy egy példát mondjak, megmentünk 800 forint értékben egy adag ételt, abból annak egy kis töredéke kerül hozzánk, amiből próbáljuk a költségeinket fedezni.
Nagyon különböző hátterű és érdeklődésű emberekből áll a csapat, ugyanakkor a célunk ugyanaz: Visszaadjuk az ételnek az értékét és egy fenntartható, felelős vendéglátást hozzunk létre nemcsak itthon, hanem az egész régióban.
A hozzátok forduló emberek bátrabban próbálnak ki új ételeket?
Érdekes dolog, hogy nálunk nem tudják az emberek, hogy pontosan mit fognak kapni. Ez kicsit izgalmasabbá teszi a dolgot, ami azért is fontos, mert egyrészt megvan a felfedezés öröme, másrészt, olyan ételeket is megkóstolnak, amiket egyébként nem biztos, hogy kipróbáltak volna. A visszajelzések szerint ez ugyan kibillenti őket a komfortzónájukból, de egyben örömet is okoz, mert rájönnek, hogy igazából így is lehet finomat enni. Az ételt csak az adott napon van lehetőség megvásárolni élelmiszerbiztonsági előírások miatt.
A projekt szíve-lelke a fenntarthatóság, és mindig három szempontot veszünk figyelembe:
Motiváljuk anyagilag a vendéglátóhelyeket.
Szociális segítséget nyújtsunk a rászorulóknak.
Szeretnénk megálljt parancsolni az ételpazarlásnak, ennek csökkentésében az élén járunk.
Azon vagyunk, hogy elindítsunk egy olyan tartós mozgalmat és gondolkodásmódot Magyarországon, ami egy fenntartható jövőt biztosít a következő generációnak.
Komposztálni egy kert nélküli lakásban? Erre is van már lehetőség!
A lakossági vegyes hulladék 35-47%-a jellemzően biológiailag lebomló, a komposztálással pedig csökkenthetjük az általunk termelt háztartási hulladékaink mennyiségét. Egy kertes ház esetében ez egyszerűen megoldható hagyományos módszerrel, amellyel a háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban található tápanyagokat visszajuttathatjuk a talajba. De hogyan komposztáljanak azok, akik erkély nélküli társasházakban laknak? Erre kínál lehetőséget a Compocity. Pancsa Emesével, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk.
Milyen filozófia alapján működtök?
Sokszor érezhetjük azt a minket érő ingerek által, hogy nem teszünk eleget a klímaváltozás ellen. A mi tapasztalataink szerint azonban a városi emberekben igenis megvan a szándék, hogy érdemben cselekedjenek, a proaktív hozzáállás ugyanakkor indirekt módon egyfajta tehetetlenséggel párosul.
A hulladék megfelelő kezelése – a hulladéktermelésen túl – napjaink egyik legnagyobb problémája. Erre nyújt részlegesen megoldást a komposztálás, ám a lakásban élők számára ez nehezen megvalósítható. A mi célunk az, hogy a Compocity által a városi emberek is kényelmesen beilleszthessék napi rutinjukba a komposztálást. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy ők is megtalálják a helyüket ebben a folyamatban, és számukra is megoldást tudjunk kínálni egy már meglévő technika felhasználásával, automatizált módon. Emellett a rendszer fontos eleme egy játékos edukációs platform, amelynek nem titkolt célja a gyerekeken keresztül történő játékos együttműködés.
Honnan jött a név és az eszköz dizájnjának ötlete?
A Compocity név ösztönösen jött. Egy leíró szókép, és azt remélem, segíti a megértést is, a komposzt és a város szó összemosásával született. A forma az egész komposztálás technikáját támogatja. A gömb alakzatnak a komposztálás során kicsapódó nedvesség elvezetésében is szerepe van, egyfajta tölcsérként funkcionálva, miközben elkerülhető vele a sarkokba való letapadás, berothadás. A lábon állásnak ergonómiai okai vannak, a használatot teszi könnyebbé, a fentebb említett komposzt tea pedig a lábakban lévő tartályba csorog tovább, így a gravitáció nekünk dolgozik a folyamatban, valamint a végtermékek különválasztásában. Formatervezőként ez volt a diplomamunkám.
Miben különbözik a Compocity egy klasszikus komposztálóhoz képest?
A klasszikus komposztálás alapvetően egy idő- és energiaigényes folyamat. A kert végében elhelyezett, gilisztákkal működő komposztálóba kerülő hulladékot földdel kell kevernünk, rétegelnünk, át kell forgatnunk, ami akár 6-8 hónapig tartó eljárás. Ehhez szükség van kertre és azon belül erre felhasználható területre.
Mi szerettük volna a komposztálás lehetőségét a beltérbe vinni, mivel a hagyományos megoldás alapvetően nagyobb elköteleződéssel jár, és a legtöbb ember komfortzónáján kívül esik. Szerettünk volna ezeket áthidalni, a külföldi kutatásaink során találtuk meg azt a mikroorganizmust, amivel a Compocity mára már működik, és rugalmasabbá teszi a folyamatot.
A maximum hőmérséklet ebben az esetben jóval alacsonyabb, mint a klasszikus komposztálásnál (90 Celsius-fok). A Compocity csak 40-45 fokra melegszik fel, ezáltal jóval több tápanyag megmarad a keletkezett koncentrátumban, ami egyfajta komposzt katalizátorként is értelmezhető. Ezt tudjuk aztán a beásni a földbe, vagy azzal bekeverni.
Milyen forradalmian új eljárást alkalmaztok?
Egy japán eljárás automatizált változatát alkalmazzuk, amely már több ezer éves, és ahol a mikroorganizmusok nem egy rothadási, hanem egy légmentesen lezárt környezetben zajló erjesztéses folyamatban működnek. Magát a mikroorganizmusokat nem mi állítjuk elő, egy kereskedelmi forgalomban kapható anyaggal dolgozunk. A Compocity egy 5-6 lépésből álló folyamat összevonásával és automatizálásával ezt az elköteleződést oldja fel, és mindösszesen a hulladék megfelelő helyre dobását igényli a komposzt anyag előállításához. A többiről a rendszer gondoskodik. Az ötlet tehát nem maga az eljárás, hanem annak egy autonóm eszközben, rendszerben való alkalmazása.
Mit gondolsz, kik lesznek nyitottak erre a megoldásra?
Abban gondolkodunk, hogy mindenkit elérhetünk, aki nyitott a fenntartható eljárásokra. Minél több közösséghez szeretnénk eljutni, ebben azok a vásárlók lehetnek már első körben partnereink, akiknek van erre intézményesített keretük, mint a CSR kerettel rendelkező irodák vagy egyéb üzleti partnerek, önkormányzatok és szervezeteik vagy éppen oktatási intézmények. Segítségükkel pedig olyanok számára is elérhetővé válik az eszköz, akik egyébként önállóan nem tudnák megengedni a Compocityt maguknak.
A hagyományos kültéri komposztálás helyes módja és a beltéri komposztálás forradalmi megoldása – Jövőidőben a Greendex Youtube csatornáján
Miből finanszírozzátok a Compocity előállítását?
Részben önerőből, valamint két befektető segítségével, akik a fejlesztéshez biztosítanak forrást számunkra. Ennek köszönhetően a kisszériás termékfejlesztést elkezdhetjük olyan ökoetikus módon, ahol az alapanyagok választásán keresztül a kivitelező partnerekig hazai cégekkel tudunk együttműködni. Az applikáció fejlesztését pedig külső szakértőkkel támogatva, az alkalmazás már év végig több platformon is elérhető lesz.
Mesélj kicsit erről az applikációról!
Abban igyekszünk segíteni a felhasználóknak, hogy közvetlenül érezhessék saját hozzájárulásukat a komposztanyag, azaz a tápanyag létrehozásában. Ha valaki a Compocityt használja, akkor a bedobott hulladék súlyának arányában pontokat gyűjthet az alkalmazáson keresztül, ahol ráadásul – a bevitt adatoknak köszönhetően – nyomon tudja követni az ökológiai lábnyomának alakulását. A pontokat nálunk lehet beváltani, akár egy saját Compocityre, vagy általa különböző közösségi célokhoz lehet hozzájárulni.
Milyen jellegű jövőbe mutató törekvések jellemzik a Compocityt?
Fontos missziónk, hogy közelebb hozzuk a fizetőképes döntéshozókat azokhoz az emberekhez, akik szintén nyitottak lennének az otthoni komposztálásra, de mondjuk nincs meg a szükséges tőkéjük hozzá. Szeretnénk a közösségi összefogásnak egyfajta eszköze lenni.
Az első körben legyártott 10-20 eszközzel egyfajta közösségi termékfejlesztést indítottunk el, melynek célja minél több közvetlen visszacsatolást kapni a felhasználói csoportoktól Ahogyan az imént is említettem, arra törekszünk, hogy elérjük, minél több közösségben helyet kapjon a Compocity, és elsősorban az innen érkező visszajelzésekre számítunk.
Emellett van egy talán most még kicsit idealista elképzelésünk: a jövőben a társasházakban lakó gyermekek az okos kukából származó koncentrátumot felhasználhatnák az óvodák, iskolák kertjében, vagy akár a nagymamánál vidéken, és ezzel részeseivé válhatnának egy fenntarthatóbb körforgásnak, ami felnőtt életükben már természetes lenne. A kulcs, hogy a körforgás a lehető legkisebb útvonalon, pl. társasház és óvodák, városi közösségek és tereik között valósuljon meg.
Ha fel tudnánk oldani az előítéleteket, hogy a komposztálás büdös, problémás, akkor sokkal több ember kapna kedvet hozzá. Ezzel nemcsak a műtrágya felhasználást csökkenthetnénk, hanem a tápanyagok körforgásával helyben megoldanánk a fenntarthatóságot.
Napelem-támogatási rendszer: nem kell pánikba esni a változtatások miatt
A 2024-es tervezet meggyorsíthatja döntésünket a napelemes rendszer kiépítése mellett. Anyagi megfontolásból is érdekes ez a választás, ami nem mellesleg hozzájárulhat Magyarország 2030-ra vállalt klímavédelemi céljainak eléréséhez.
Magyarország kormánya az üvegházhatású gázkibocsátást 40%-kal kívánja mérsékelni 2030-ra az 1990-es bázishoz viszonyítva. A 2020 januárjában megjelent Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentuma alapján a kormány lakossági szinten három ágazatot szeretne támogatni: ezek a fűtés-hűtés, a villamosenergia-termelés és a közlekedés. Ennek érdekében egyre nagyobb segítségre számíthatnak 2021 júliusától a magánszemélyek, díjszabásban viszont a 2024-es tervezet szerint változás állhat elő.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Energia- és Klímapolitikáért felelős államtitkársága (ITM-E) a napokban közleményt adott ki, mely a hamarosan érkező lakossági napelemes pályázatról szól. 2021 júliusától 30-40%-os vissza nem térítendő támogatást nyújtanak majd a családi házak tulajdonosai számára, de egy fontos információt is közöltek: 2024. január 1-től megváltozik a jelenlegi háztáji napelemes rendszerek elszámolási módja, megszűnik a szaldó és felváltja a bruttó elszámolás.
Ennek okaként az ITM-E az európai uniós szabályozást nevezi meg. A X. Szolár Konferencián Tóth Tamás, a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnökhelyettese jelentette be, hogy 2024-től az EU-s jogszabályoknak megfelelően megszűnik a szaldós elszámolás. Ezt a bejelentést Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke azzal egészítette ki, hogy a legjobb tudomása szerint, aki 2024 előtt már megszerezte a jogosultságot, annak ez a lehetőség továbbra is fennáll. Ez alapot adhat annak a reménynek, hogy a 2023 december 31-ig telepített rendszerek továbbra is megőrzik a szaldóra megszerzett jogot és sok más egyebet is, mint például a 4 kW feletti rendszerek adóját, ami jelenleg 0 Ft.
A tagállamok biztosítják, hogy az aktív felhasználók (…) esetében olyan költségtükröző, átlátható és megkülönböztetésmentes hálózati díjakat alkalmazzanak, amelyekben külön számolják el a hálózatba táplált villamos energiát és a hálózatból kivett villamos energiát. …Azok a tagállamok, amelyek olyan meglévő rendszereket alkalmaznak, amelyek nem külön számolják el a hálózatba táplált és a hálózatból kivett villamos energiát, 2023. december 31-ét követően nem biztosíthatnak új jogokat e rendszerek keretében.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/ 944 IRÁNYELVE
Andreas Gücklhorn – Unsplash
Mi történt az elmúlt években?
Magyarországon a támogatások előtt jobb esetben a tehetősebb családok ingatlanjain láthattunk napelemes eszközöket. Mostanra eljutottunk oda – a technológia fejlődése és a piacon megjelenő egyre több versenytárs miatt is –, hogy a rendszer ára nem megfizethetetlen, sőt tovább támogatja a kormány a háztáji napelemes rendszer kiépítését. 2020-ban is országosan elérhető a családi házak energetikai korszerűsítésének uniós támogatása.
Két lakossági kiírás történt, amik közül az egyik még most is nyitva van és fűtési rendszerek korszerűsítésére, szigetelésre, nyílászárók cseréjére, valamint megújuló energiaforrások, vagyis napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk, vagy korszerű faelgázosító berendezések beépítésére is szolgál. A két pályázat feltételei lényegében megegyeztek, csak abban különböztek, hogy földrajzilag hol lehet igénybe venni azokat. Az egyik pályázat (VEKOP-5.2.1-17) a központi régiónak szólt (Budapest és Pest megye), ami viszonylag gyorsan kimerült.
A másik (GINOP-8.4.1/A-17), az ország többi részének szól és még elérhető, elvileg 2022 végéig, Magánszemélyeknek, azaz például családi házaknak és társasházaknak.
Uniós pályázati támogatással elegendő a teljes összeg 10%-val rendelkeznünk, és a fennmaradó 90%-ot legfeljebb 20 éves futamidő alatt kell törleszteni. Sok családi ház esetében kevesebbre jön ki, mint a havi rezsiszámla.
A megtérülési idő lejárta után „ingyen” energiához jutunk, és döntésünkből a természet is profitál
A napelemes berendezések a napfényt elektromos energiává alakítják át. Ezek háztartási méretű kiserőművek, általában háztetőkre telepített napelemes rendszerek, amik az áramszolgáltatót egy végtelen kapacitású akkumulátornak használják. Tehát a napelemes rendszer helyes tervezésével és kiépítésével „nullás” villanyszámlát produkálhatunk, értékesebb lesz az ingatlanunk, és ami a gyermekeink és a mi jövőnk szempontjából a legfontosabb: ezek a családi, környezetbarát fejlesztési döntések összeadódva csökkentik az üvegházhatást, hiszen így 2020-ra talán már mindenki tudatáig eljutott, hogy az emberiség és a Föld élővilágának fennmaradása a tét.
A napelemek megtérülését a „nullszaldós” elszámolás tette lehetővé, illetve csökkentette a megtérülés időtartamát 10-15 évre. A szaldós elszámolás lényege, hogy évente egyszer olvassák le a két irányú mérőórát. Ha az előző évben többet fogyasztottunk, mint termeltünk, akkor ki kell fizetnünk a többletfogyasztást, ha a termelés volt több, akkor az áramszolgáltató fizet nekünk.
A most előrevetített pályázat sok bizonytalanságot rejt magában. Leegyszerűsítve a dolgot, jelenleg a szolgáltató ingyen (na jó, ilyen persze nincs, maradjunk minimális haszonnál) kezeli a fel nem használt áramot, ezért a rendszer nem tartható fenn örökké, erre számítani lehet a kapitalista világrendben. A 2024. január elsejétől tervezett elszámolásra nem vonatkozik majd a szaldós rendszer.
A háztető-mennyiséghez mérten nem mondható túl soknak a napelemet viselők aránya, de nem nehéz kikövetkeztetni, hogy ha növekszik az arány, akkor a családok költségei csökkennek, kvázi önellátókká válnak, miközben a nagy áramszolgáltatók áramkiszolgálási kockázata is csökken, hiszen nem egyedül kell megoldania minden túlterheléses problémát.
Az ITM azt mondja, hogy az új rendszerben „a hálózatból vételezett energia árát az ellátási szerződés szerint számolják el, a lakossági fogyasztóknál tehát az egyetemes szolgáltatás egységárával egyezhet meg. A napelemes termelő által a hálózatba táplált energia átvételi árát szintén a későbbiekben szabják majd meg.” A szaldó megszűnésével ezentúl nem éves egyenleget néznek majd, hanem külön-külön a termelést és a fogyasztást. A fogyasztást az éppen aktuális áramárral számolják ki, azt viszont nem tudjuk (még), hogy a termelést milyen áron veszik át.
Gyaníthatóan, akik eddig hezitáltak a napelemes rendszer kialakításában, azok a jelenleg előrevetített 2024-es elszámolási változás miatt hamarabb élnek majd a pályázati lehetőséggel, annak reményében, hogy marad számukra a szaldós rendszer, mivel a 2021 júliusától tervezett, újfajta, vissza nem térítendő támogatás csökkenteni fogja a kialakítás megtérülésének idejét.
Jelenleg kétféle napelemes rendszer telepítését választhatjuk
Hálózati visszatáplálás. A legelterjedtebb megoldás lényege, ha a napelemes rendszer többet termel, mint a pillanatnyi fogyasztásunk, a felesleget az áramszolgáltató hálózatába visszatáplálja. A fogyasztott és termelt mennyiségeket a felszerelt digitális, kétirányú fogyasztásmérő tárolja. Ha többet termelünk, mint amennyit fogyasztunk, a villanyóra visszafelé pörög. Végtelenül egyszerű, logikus működés. A rendszer előnye, hogy kiépítése nem jár akkora költséggel, mint a szigetüzemű. Hátránya ugyanakkor, hogy nem vagyunk teljesen függetlenek az áramszolgáltatótól.
A szigetüzemű rendszer a megtermelt energiát akkumulátorokban tárolja, innen történik aztán a későbbi felhasználás. Előnye, hogy teljesen függetlenek vagyunk az áramszolgáltatótól, hátránya a költséges akkumulátorok telepítése, ráadásul azokat rendszeresen kell karbantartani, időszakosan cserélni is, ami jelentősen megnöveli a költségeket.
A fontos dolog, hogy akkor sem jár rosszul egy felelősen gondolkodó család, ha 2024 után dönt a napelem mellett. A megtérülési idő akár csökkenhet is a technológia rohamos fejlődésével, 10 év múlva lehet, hogy 1 nm napelem felület a most kapható termékek teljesítményének három-négyszeresét képes majd produkálni. Ahogy utaltunk cikkünk korábbi részében erre, a támogatással és egy kedvező hitellel akár már az első naptól elérhetjük, hogy a hiteltörlesztő részlet hasonló szinten legyen, mint az aktuális villanyszámlánk, közép és hosszú távon pedig minimális profittal is számolhatunk.
A jövőben még inkább elterjedhetnek az energiaközösségek
Az ún. microgrid rendszer civil felhasználása az 1970-es, 80-as években kezdett elterjedni, hiszen voltak olyan gazdag emberek, társaságok, akik megvették a drága napelemeket (vagy szélerőművet, malomból átalakított mini vízierőművet, stb.), az akkori technikai szinten lévő akkumulátorokat és megpróbálták saját közösségen belül megoldani az áramellátást, függetlenül a szolgáltatóktól.
Manapság ez még inkább elterjedt, főleg tőlünk nyugatabbra. Bármikor lehetősége van egy családnak, vagy több családnak, de akár még egy falunak, városrésznek is, hogy pályázatokat igénybe véve, és természetesen komoly önerővel is beszállva kialakítsák a maguk rendszerét, mely akár teljes önellátást biztosít számukra, vagy jelentősen csökkenti a függést a szolgáltatóktól.
A telepítések két fajtáját az egyik keretes írásunkban mutatjuk be, valójában ritkán van szükség a teljesen elszigetelt megoldásra, ilyen rendszert jellemzően katonai vagy fontos stratégiai rendszereknél alkalmaznak, vagy olyan távoli, nehezen elérthető, civilizálatlan helyszíneken (pl. lakatlan sziget, egy kis falu Afrika mélyén), ahol valójában nincs is semmilyen áramszolgáltató.
Rengeteget fejlődtek az akkumulátorok az utóbbi évtizedben
Természetesen a legelterjedtebb rendszerek jelenleg Lítium alapúak, ami Li-NMC-t, de még inkább Li-LFP megoldást takar. A Lítium jól bírja a sok töltést-lemerülést, hatékonyságát sokáig megőrzi. Az autóiparban a Teslák és a Toyoták akkumulátorai is bizonyították, hogy több százezer kilométer megtétele után is képesek 70-80 százalékos kapacitással üzemelni. Elérhető áru termékeket gyárt az LG Chem, a Tesla, a BYD, a Varta is, csak hogy néhányat említsünk a piaci szereplők közül. Többségük 10-15 kWh maximális kapacitásra képesek, ez a teljesítmény több modul összekötése révén jön össze. Persze vannak „nagyágyúk” is a piacon, a GenZ és a Pylon Technology gyárt olyan rendszert, melyek 100kWh+ teljesítményre is képesek. A többségük garanciát vállal arra, hogy 10 év elteltével a gyári állapot 60, 70, vagy 80 százalékát tudni fogja a rendszer, a vállalás mértéke cégfüggő.
Sokan a „Vanadium Redox (Flow) Battery”, azaz vanádium redox (folyadékáramos) akkumulátorban látják a jövőt, amit egyébként 1976 óta fejlesztenek. A vanádiumnak azt a tulajdonságát használják ki, hogy többféle oxidja van, vagyis a vanádiumatomok az oxigénatomokkal többféleképpen tudnak kapcsolódni, és emiatt ehhez a különleges tüzelőanyag-cellához csak egyféle anyagot kell kívülről hozzáadni. A redox akkumulátorok nagy előnye a korábbi konstrukciókkal szemben, hogy gyakorlatilag nem rendelkeznek időbeli korlátokkal: ezek az akkuk bármikor leállíthatók, újraindíthatók, egészen minimális önkisülés mellett hosszan tárolhatók, élettartamuk folyamatos használat mellett is igen hosszú, hiszen bizonyítottan minimum 14 000-szer tölthetők. Kisebb készülékekbe egyelőre nem alkalmasak, alacsony energiasűrűségük miatt, de házak, települések áramellátására tökéletesek.
NaS, azaz Nátrium-Kén akkumulátorok. Nagy teljesítmény és jó hatásfok jellemzi ezt a technológiát, mostanában már az ára is kedvezőnek mondható. Ezek akár 10+ MW tárolókapacitásra is képesek, amihez persze nem árt egy kis telekméret is. Nagyjából 3 hónap alatt telepíthető egy ilyen rendszer, ami akár egy falu energiaigényét is tárolhatja, fedezheti. Élettartamuk csaknem 15 év, illetve kb. 3 000 töltési/kisütési ciklus.
Kis utánajárással Magyarországon is találunk jó néhány céget, melyek képesek kialakítani családunk, cégünk, vagy saját közösségünk számára egy remek, ütőképes Microgrid rendszert.
A technika fejlődésével, ezen belül az akkumulátorok küszöbön lévő generációváltásával 5-10-20 évben belül jelentősen csökkenni fognak a bekerülési költségek, összességében az energiához való hozzáférés olcsóbb és sokkal környezetbarátabb lesz.
Ez az oldal sütiket használ a lehető legjobb felhasználói élmény elérésének érdekében.
A greendex.hu adatkezelési és adatvédelmi szabályzata itt találhatók.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindenképpen engedélyeznie kell, hogy el tudjuk menteni az Ön süti beállítási preferenciáit.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
Statisztikai sütik
A statisztikai sütik lehetővé teszik a honlap üzemeltetője számára, hogy a felhasználói szokásokat anonimizált adatokként elemezzék, ezzel hozzájárulva a magasabb szintű felhasználói élményt támogató fejlesztésekhez.
A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
