A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a 2019-20-as ausztrál bozóttüzek füstje 2020-ban átmenetileg 3-5%-kal csökkentette az ózonréteget. A kutatás szerint a bozóttüzek füstjében lévő részecskék olyan molekulákat aktiválhatnak, amelyek elpusztítják az ózonréteget, az egyre intenzívebb és gyakoribb tüzek miatt pedig az ózon egyre nehezebben áll helyre.
A kutatás vezetője, Susan Solomon professzor, az amerikai Massachusetts Institute of Technology légkörkutatója szerint a füstrészecskék által okozott ózonpusztulás hasonló az antarktiszi ózonlyuk minden tavasszal történő kialakulásához, de ez sokkal magasabb hőmérsékleten történik. A füst aeroszolok aktiválhatják a klórt, az így létrejött vegyület pedig elpusztítja az ózonmolekulákat. Solomon szerint a sztratoszférában lévő klór mennyisége azóta csökken, hogy az 1987-es montreali egyezmény fokozatosan megszüntette az ózonlebontó klór-fluor-szénhidrogének használatát, ami egy óriási tudománypolitikai sikertörténet. Mint mondta,
a kérdés az, hogy az ember által előállított klór gyorsabban fog-e felhígulni és megsemmisülni a légkörben, mint ahogyan a globális éghajlatváltozás növeli az ilyen jellegű tüzek gyakoriságát és intenzitását.
Dr. Martin Jucker, az Új-Dél-Walesi Egyetem oktatója, egyetértett azzal, hogy az ózonlyuk a vártnál lassabban regenerálódhat a jövőben a több bozóttűz következtében. Úgy vélte, Ausztrália szempontjából különösen érdekes, hogy az ózonlyuk az Egyenlítő felé terjed, mert ezzel az ózonréteg sokkal közelebb vékonyodhat el ahhoz a területhez, ahol ausztrálok milliói élnek.
Solomon és kollégái megállapították, hogy az ózonromboló folyamatot a sztratoszférában lévő sósav váltotta ki, amely rendkívül könnyen oldódott fel a füst aeroszolokban. A kutató szerint fontos lenne meghatározni, hogy az Ausztráliában, ahol az őshonos erdőkben az eukaliptuszok dominálnak, a bozóttüzek füstje különbözik-e összetételében más területek tüzeitől.
(Forrás: The Guardian)