A sivatagi porról feltételezték, hogy az egész Közel-Keleten a megemelkedett légszennyezés elsődleges okozója. A légszennyezésnek való kitettség a korai halálozás egyik fő oka Szaúd-Arábiában. Most egy nemzetközi tudóscsoport, köztük a KAUST (King Abdullah University of Science and Technology) kutatói kimutatták, hogy az antropogén forrásokból származó szennyezés hozzájárul az egészségügyi kockázatokhoz és fontos éghajlati tényező az egész régióban.
A hagyományos elképzelés az volt, hogy az Arab-félsziget felett a viharok által szállított por uralja a régió levegőminőségét – mondja Szergej Osipov a Max Planck Kémiai Intézet (MPI) munkatársa, akinek csapata a KAUST munkatársai, Georgij Stencsikov és Alekszandr Ukhov, valamint a King Saud Egyetem és a Ciprusi Intézet munkatársai dolgoztak a projekten.
A Közel-Kelet levegőminőségéről szóló korábbi modellezési tanulmányok általában túlbecsülik a sivatagi por arányát, elfedve ezzel az antropogén források hozzájárulását a rossz levegőminőséghez – teszi hozzá Osipov. Az ilyen modellek rossz okból adnak félig-meddig helyes válaszokat, mert rosszul reprezentálják a régióban az antropogén eredetű finom részecskeszennyezés jelentős összetevőjét. Korábban a megfigyelési adatok hiánya, valamint a kibocsátási források rossz ábrázolása jelentősen akadályozta a légkör kémiai összetételének modellezését a régióban – mondja Osipov.
Kapcsolódó bejegyzések
A sivatag törékeny bőre nem bír el több hőséget
A kriptobiotikus talaj – vagy biokéreg – alkotja a sivatag legfelső rétegét, egy élő szervezetektől hemzsegő „bőrt”. Ahogyan a mikroszkopikus organizmusok is létfontosságúak az egészségünkhöz (gondoljunk csak a bélbaktériumokra az emésztés és a betegségek megelőzése érdekében), a sivatag bőre az ökoszisztéma számára létfontosságú organizmusok egész közösségének ad otthont. A sivatag bőre nélkül sokkal kevesebb élet létezne ezeken a területeken; a virágok elhervadnának, és a ritkás bokrok küzdhetnének a túlélésért.
Az adatok hiányának orvoslására a Jos Lelieveld (MPI for Chemistry) által vezetett csapat a tengeren végzett méréseket gyűjtötte össze a Levegőminőség és éghajlat az Arab-medencében (AQABA) elnevezésű nemzetközi együttműködés keretében. A 2017 nyarán két hónapon keresztül gyűjtött adatok különböző környezeti viszonyokra terjedtek ki, a távoli légkör érintetlen állapotától kezdve az erős szennyezésig és a porviharokig.
Az AQABA-adatok elemzése átfogó képet adott a por méreteloszlásáról, ami lehetővé tette a por tömegáramlás és életciklusának reálisabb szimulációját. Ennek eredményeként a csoport képes volt modellezni az aeroszol reális kémiai összetételét a teljes mérettartományban. Az antropogén forrásokból származó porszemcsék az aeroszol látható optikai mélységének mintegy 53 százalékát teszik ki, és a térségben a természetes poréval egyenértékű sugárzási nyomást indukálnak az éghajlatra – mondja Osipov.
Tanulmányunk rávilágít arra, hogy az antropogén eredetű légszennyezés a Közel-Kelet egész területén vezető egészségügyi kockázatot és fontos éghajlati befolyásoló tényezőt jelent.
(forrás:kaust.edu)