Az ENSZ egyiptomi klímatárgyalásai a félidejükhöz közelednek, a tárgyalófelek keményen dolgoznak azon, hogy a jövő héten a miniszterek elé kerülő kérdések széles köréről megállapodásokat dolgozzanak ki, abban a reményben, hogy a tárgyalások végére érdemi eredményt érnek el.
A találkozó a világ vezetőinek határozott felhívásaival kezdődött, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket az üvegházhatású gázok kibocsátásának megfékezésére és a szegény országoknak a globális felmelegedéssel való megbirkózása érdekében. A tudósok szerint 2030-ig a felére kell csökkenteni a légkörbe pumpált üvegházhatású gázok mennyiségét, hogy teljesüljenek a párizsi klímaegyezményben kitűzött célok.
A 2015-ös paktum azt a célt tűzte ki, hogy ideális esetben az évszázad végére 1,5 Celsius-fokban korlátozza a hőmérséklet-emelkedést
– írja cikkében a Euronews.
Mivel az éghajlatváltozás hatásai már világszerte érezhetőek, különösen a világ legszegényebbjei számára, a kampányolók és a fejlődő országok is arra ösztönzik a gazdag szennyezőket, hogy több pénzt adjanak a károk enyhítésére. Ezt a fejlődő országok tiszta energiára való átállásának és a globális felmelegedéshez való alkalmazkodásnak a támogatására fordítanák. Egyre többen követelik az éghajlattal kapcsolatos veszteségek kompenzálását is.
A tavalyi glasgow-i tárgyalások házigazdái elmondták, hogy sikerült életben tartaniuk az 1,5-ös értéket, többek között azáltal, hogy az országok jóváhagyták a célt a záródokumentumban. A kampányolók ugyanakkor csalódottak voltak amiatt, hogy az idei napirend nem említi kifejezetten a küszöbértéket, miután néhány nagy olaj- és gázexportőr ország ellenállást tanúsított.
A tárgyaló felek megpróbálnak összeállítani egy kibocsátáscsökkentési munkaprogramot, amely rögzítené a különböző intézkedéseket, amelyeket az országok a kibocsátás csökkentésére vállaltak, beleértve az egyes ágazatokra, például az energiára és a közlekedésre vonatkozóakat is. E vállalások közül sok nem képezi hivatalosan az ENSZ-folyamat részét, ami azt jelenti, hogy az éves találkozón nem lehet őket könnyen ellenőrizni.
Végül az országok számos kiskapuban állapodtak meg, és az éghajlat-pártiak aggódnak amiatt, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól energiaigényük vagy bevételeik tekintetében nagymértékben függő országok tárgyalópartnerei megpróbálhatják visszavonni a korábbi kötelezettségvállalásokat.
Kapcsolódó bejegyzések
Az ENSZ 2050-re érné el repülési klímacélját
Az ENSZ a légi közlekedésre vonatkozóan hosszú távú célként 2050-re nettó nulla kibocsátást tűz ki. Ez azonban nem lesz kötelező erejű.
Az éghajlati károk kompenzálása is kiemelt téma. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kártérítés témája egykor tabunak számított, mivel a gazdag országok attól tartottak, hogy hatalmas összegeket kell fizetniük. A fejlődő országok erőteljes nyomására azonban a veszteségek és károk kérdése idén először hivatalosan is napirendre került a tárgyalásokon. Hogy lesz-e megállapodás a további technikai munka előmozdításáról vagy egy tényleges alap létrehozásáról, még nem tudni.
(forrás: euronews.com/green)