A világ messze elmarad a 2030-ra kitűzött, az erdőirtás visszafordításának elérését szolgáló globális céloktól. Csak tavaly Anglia méretű területről tűntek el az erdők, főként az egyre hevesebb erdőtüzek és a mezőgazdaság terjeszkedése miatt – derült ki az erdők helyzetéről szóló idei kiadványból a Reuters beszámolója révén.
A Forest Declaration Assessment idei kiadása arról számol be, hogy a világ erdőségei még mindig válságban vannak, az erdők visszaszorulása 2024-ben is nagy ütemben folytatódott. Ezzel a világ országai egyre távolabb kerülnek attól a közös céltól, hogy 2030-ra megállítsák és visszafordítsák az erdők zsugorodását.
2021-ben a glasgow-i ENSZ-klímacsúcson (COP26) több mint száz ország képviselői állapodtak meg arról, hogy 2030-ig véget vetnek az erdőirtásoknak, nem függetlenül attól, hogy az erdők jelentős szerepet játszhatnak a felmelegedés lassításában.
Tavaly az erdők eltűnésének legfőbb motorját az erdőtüzek jelentették. Világszerte 6,73 millió hektáron égett el a növényzet (ez annyi, mint Magyarország területének több mint 2/3-a). Csak az amazóniai tüzek következtében mintegy 800 millió tonna szén-dioxid került a levegőbe.
A nagy erdőtüzek korábban ritka kivételek voltak, ma viszont már mindennaposak. Ráadásul ezek hátterében többnyire az emberi tevékenység áll – mondta Erin Matson, a jelentés vezető szerzője.
Ha nem a tavalyi évet, hanem az elmúlt évtizedet tekintjük, a főbűnös szerepében a mezőgazdaság tűnik fel. Az erdőirtások 86%-a kötődik hozzá. Ebben persze az is közrejátszik, hogy számos országban a szabályozási környezet még nem támogatja eléggé az erdőirtás csökkentését. Matson szerint az évente 400 milliárd dollárnyi mezőgazdasági támogatás ösztönzi az erdőirtást, míg célzottan az erdők védelmére és helyreállítására mindössze 5,9 milliárd dollár jut globálisan. A jelentés becslései szerint 117–299 milliárd dollárra lenne szükség ahhoz, hogy a 2030-as célokat elérhessük.