Az Európai Tanács következő, október 21-én és 22-én megrendezésre kerülő ülésének fő témája az európai energiaválság lesz. A kormányfők előtt álló két legfontosabb feladat: dönteni a válság rövid távú, negatív hatásait mérséklő intézkedésekről, valamint közép- és hosszú távú javaslatokat tenni a helyzet kialakulásért nagyrészt felelős, elhibázott brüsszeli klímapolitika irányának módosítására. 

A Századvég az Európa Projekt című kutatásának eredményei alapján elemezte az európai polgárok véleményét a döntések során mérlegelendő főbb dilemmákról.

Az elmúlt tíz évben az Európai Bizottság által kiadott dokumentumok a fosszilis kitermelési kapacitások és hagyományos energiatermelési módok szisztematikus leépítése, valamint a lakossági energiaárak deregulációja irányába terelte a tagállamokat. A törekvések mögötti elképzelés, hogy a hagyományos technológiák erőltetett kivezetésével rá lehet kényszeríteni az ellátási lánc szereplőit, hogy fokozott tempóban álljanak át megújuló alapú termelésre.

A dereguláció pedig – Brüsszel várakozásai szerint – az árjelzéseken keresztül rugalmasabbá teszi a rövid távú energiakeresletet, ami segíti az időjárásfüggő (és emiatt kiszámíthatatlan) technológiák rendszerintegrációját, hosszú távon pedig a magasabb tarifákon keresztül ösztönzi a háztartásokat energiaigényeik radikális csökkentésére.

Növekvő lakossági terhek

A jelenlegi energiaválság azonban egyértelműen rámutat, hogy mindkét megközelítés hibás. A brüsszeli iránymutatások olyan mértékű nem várt társadalmi károkat okoznak, amelyek veszélybe sodorják a közösség klímavédelmi törekvéseinek társadalmi elfogadottságát.

A kitermelési és hagyományos energiaátalakítási kapacitások leépítésének hatására az Európai Unió importkitettsége jelentősen megnövekedett, és így teljesen kiszolgáltatottá vált más nagyrégióknak, valamint a világpiaci folyamatoknak. A lakossági árak deregulációja és a tarifák növekedése pedig a vártnál jóval rugalmatlanabb kereslettel találkozott, így a tendencia nem az energiaigények csökkenését, hanem a háztartások terheinek drasztikus emelkedését eredményezte, ami egyre súlyosabb társadalmi feszültségeket okoz.

Folytatás vagy változtatás?

Bár a kialakult helyzet egyértelműen rámutat az európai energiapiac strukturális problémáira, a bizottsági vezetők a válságból nem azt a következtetést vonták le, hogy a hibás megközelítéseiken változtatni kell, hanem éppen ellenkezőleg, azokat a jövőben fokozni szükséges. Különösen aggasztó, hogy Brüsszel továbbra is ragaszkodik ahhoz a javaslatához, ami egy új, központi kvótakereskedelmi rendszer bevezetésén keresztül tovább terhelné a lakosság épületeihez és közlekedéséhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást, növelve ezzel az egyébként is példátlanul magas energiaárakat.

A Századvég 2021-es Európa Projekt kutatásának eredményei alapján az európai polgárok elutasítják a brüsszeli törekvéseket: a magas energiaárakat és az ellátási kockázatok növekedését egyre nagyobb problémának tartják, a döntéshozóktól pedig a közösség saját ellátási kapacitásainak megerősítését várják. Ráadásul a kutatás adatfelvételére 2021. augusztus 1. és szeptember 15. között került sor, így a válaszok az emberek energiaválságot megelőző aggályait és igényeit tükrözik, amelyek a kialakult helyzet hatására az elmúlt hetekben vélhetően tovább fokozódtak.

A teljes elemzés az oldalukon elérhető.

Forrás: Századvég Alapítvány / MTI