Tíz évvel a Párizsi Megállapodás elfogadása után továbbra is látványos a különbség a klímapolitikai célkitűzések és a tényleges kibocsátáscsökkentési eredmények között.
Az Energiastratégia Intézet háromrészes NEKT-kritikájának harmadik részében olvasható, hogy a Párizsi Megállapodás értelmében minden részt vevő állam saját klímavállalást (NDC-t) nyújt be az ENSZ felé, és együtt határozzák meg a globális kibocsátási pályát. A jelenlegi vállalások azonban messze nem elegendők ahhoz, hogy a felmelegedést a párizsi cél szerinti jóval 2 °C alatt, lehetőleg 1,5 °C-on tartsák: a mostani pálya inkább 2,3–2,8 °C közötti felmelegedés kockázatát vetíti előre, ami súlyos hatással lenne a természetre, a gazdaságra és az emberek életminőségére.
Kapcsolódó bejegyzések
Minden a pénz körül forog: miért mennek félre a klímacsúcsok? – Páros interjú
Évek óta vita folyik a klímaváltozás hatásainak finanszírozásáról, ami rossz mederbe tereli a párbeszédet. De nem csak ez viszi félre a tárgyalásokat.
A 2025-ös év ebben a helyzetben több szempontból is fordulópontot hozott: miközben a hágai Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleménye megerősítette az államok jogi felelősségét az éghajlatváltozás elleni fellépésben, a belémi COP30 klímacsúcs inkább a politikai cselekvés halogatására világított rá.
A belémi COP30 klímacsúcsot a brazil elnökség a végrehajtásra fókuszáló COP-ként határozta meg: a cél az volt, hogy a nagyszabású klímanyilatkozatokat kézzelfogható intézkedésrendszer és finanszírozási keret egészítse ki. A helyszínválasztás – az Amazonas szimbolikája – és a brazil elnökség által mottóként meghatározott mutirão, azaz a közösségi összefogás narratívája is azt jelezte, hogy a hangsúly az új célok kijelöléséről a végrehajtás módjára helyeződik át.
Kapcsolódó bejegyzések
Ürge-Vorsatz Diána szerint aggasztóan kevés előrelépés történt a COP30-on
A legszomorúbb, hogy nem történt érdemi előrelépés a fosszilis energiahordozók visszaszorításával kapcsolatban.
Az eredmények azonban nem elégítik ki maradéktalanul az előzetes várakozásokat. A COP30 végére a Párizsi Megállapodás 195 részes feléből 119 ország nyújtott be új vagy frissített NDC-t, amelyek együttesen a globális kibocsátások mintegy 74%-át fedik le. Ezek a vállalások részben előrelépést hoztak: több ország emelte a 2030-as célját, új szektorális intézkedéseket és beruházási irányokat jelölt ki. Ugyanakkor ez a többletambíció 2035-ig csupán a szükséges globális kibocsátáscsökkentés kevesebb mint 15%-át biztosítja ahhoz, hogy az átlaghőmérséklet-emelkedés 1,5 °C alatt maradjon.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának 2025. évi jelentése szerint a globális felmelegedésnek ebben az évszázadban várható mértéke 2,3–2,5 °C lesz, amennyiben az országok teljes mértékben végrehajtják nemzeti vállalásaikat. Ha azonban a jelenlegi szakpolitikai intézkedések maradnak érvényben, a várható melegedés elérheti a 2,8 °C-ot. A tanulmány tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva