Amit ma mobilháznak vagy sokkal inkább pop-up sátornak nevezünk, az régen is létezett. Legalábbis abban az értelemben, hogy bárhol fel lehetett állítani, és ideiglenes hajlékot nyújtott tulajdonosának. A cserény komfortosnak éppen nem volt nevezhető, némely változatát tető sem fedte, mégis fontos szerepet játszott a pusztákon.
Elsősorban a sík füves területeken volt jellemző a használata, így például az Alföldön és a Kisalföldön volt gyakori látvány a cserény. Ami lényegét tekintve nem volt más, mint egy gyorsan felépíthető és elbontható helyiség, ahol a gulyás vagy a pásztor elkerítve tárolhatta a holmiját, illetve étkezhetett.
Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége
Az alföldi cserénynek jellemzően nem volt fedele, így az esőtől nem, leginkább a széltől védett, de árnyat is adhatott. Ezt láthatjuk viszont Petőfi 1848-ban íródott „A Kiskunság” című versének egyik versszakában:
Gazdag legelőkön
Visz az út keresztül; ott hever a gőböly,
Rekkenő a hőség, azért nem fogyaszt most
A kövér mezőböl.
Cserény oldalánál
Szundikál a gulyás leterített subán,
Kutyái is lomhák, nem is pillantanak
Az útazó után.
A Magyar Tudós Társaság 1838-ban kiadott tájszótárában így írnak a régi idők mobilházáról: „A cserény csikósok és gulyások vesszőből font ide s tova hordozható sátora.” A leírás nagyjából helytálló, de ahogy arról több forrás is beszámol, az építmény nem kizárólag vesszőből készült. Léteztek deszkából, illetve más fonott alapanyagokból, például nádból készült változatai is. A falai egyébként nem lehettek magasabbak, mint a tulajdonosa, hiszen fontos volt, hogy bentről is szemmel tudja tartani az állatokat.
Kapcsolódó bejegyzések
Fa mint építőanyag – Tiny-house forradalom
A fából készült tiny-house-ok megváltoztathatják lakhatási szokásainkat. Jó, ha tudjuk, hogy a fa a legfenntarthatóbb építőanyag.
Ahogy a lenti alaprajzon is látható, a cserény nem egyetlen „helyiségből” állt: a tulajdonosának a szobája mellett kényesebb jószágok elszállásolására alkalmas része is volt. Sőt, néha a kocsinak is volt helye. Merthogy cserényt gyakran a fuvarosok is vittek magukkal. Az építmény oldalfalai menet közben a kocsi oldalait adták, amikor pedig táborozni kellett, felépült belőle a menedék.
Forrás: A magyarság néprajza, II. köt., Budapest, 1933, 148. o. 493. ábra
A modern mobilházak funkciója és felépítése is teljesen más, lényegében összehasonlíthatatlanok. Épp ezért talán nem járunk túl messze az igazságtól, ha inkább az 1838-as definíciót vesszük alapul, és sátorhoz hasonlítjuk ezt a hasznos, de igen kezdetleges építményt.
Borítókép: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége
A borítóképen látható építmény egyébként nem klasszikus cserény, talán leginkább kalyibának lehetne nevezni.
Hagyományaink, és természeti értékeinek megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
