Ausztráliában az elmúlt években több nagy árvízsorozat is történt. Az emberek világszerte megdöbbentek, amikor látták, hogy Sydney-t idén elárasztották a hirtelen áradások. De vajon ezek az árvizek szeszélyes események voltak, vagy állandóan velünk maradnaki?
A kutatások szerint az elmúlt két évtizedben riasztó mértékben, legalább 40%-kal nőtt a legintenzívebb, gyorsan lezúduló eső mennyisége Sydneyben. Az esőzések intenzitásának ilyen gyors növekedéséről máshol még soha nem számoltak be, de lehet, hogy a világ más részein is előfordulhat majd.
A Science című tudományos folyóiratban közzétett kutatás három szerzője, Hooman Ayat, Jason Evans és Steven Sherwood szerint jelentős hatással vannak a város villámárvizekre való felkészültségére. Az intenzívebb felhőszakadások valószínűleg túlterhelik azokat a csapadékvíz-rendszereket, amelyeket a korábbi körülményekre terveztek.
Két évtized alatt 40%-os fokozódást figyeltek meg, ami azt jelenti, hogy újra kell értékelni a meglévő árvízvédelmi rendszereket
– mondták el a kutatásban résztvevő tudósok.
Az események előrejelzésében a fő akadály az időjárási jelenségek kis léptékű jellege volt, amelyet a tipikus megfigyelési eszközök, például az esőmérők és a műholdak nehezen tudnak rögzíteni. Az éghajlati modellek sem képesek közvetlenül szimulálni a gyors esőzéseket. Ezek a nehézségek korlátozzák az ilyen események megértésének és előrejelzését.
A kutatók egy együttműködés során új módszert dolgoztak ki e korlátok leküzdésére. Új eljárásukkal a régió kilenc nagy pontosságú mérőállomásán hasonló emelkedő tendenciákat találtak a rövid ideig tartó csúcscsapadékmennyiségben.
Kapcsolódó bejegyzések
Kína mesterséges esővel mentené az aszálytól a rizstermést
Az aszály nem csak Európát sújtja, Kínában is olyan szárazságot és csúcshőmérsékleteket tapasztalnak, amelyet korábban sosem regisztráltak.
A wollongongi radar esetében az elmúlt 20 év során a gyors esőzések átlagos mértéke óránként körülbelül 35 mm volt. A Terrey Hills-i és a Newcastle-i radarok átlagos értékei 60 mm/óra, illetve 25 mm/óra körül mozognak. Ez a magas változási sebesség aggasztó, mert az árvízvédelmi infrastruktúrát az évekkel ezelőtt megfigyelt csapadékmennyiség alapján tervezték. Az esőtörések e változását nem vették megfelelően figyelembe az olyan szerkezetek tervezésében, mint a lefolyók, csatornák, visszatartó medencék és a part menti árvízvédők.
(forrás: phys.org)
