A Nature Geoscience című tudományos lapban tegnap megjelent tanulmány szerint 2015 óta az Európában tapasztalható nyári szárazságok pusztítóbbak voltak, mint az azt megelőző 2100 évben.

Egy nemzetközi kutatócsoport, melynek többek között a Svájci Szövetségi Erdő-, Hó- és Tájkutató Intézet (WSL) és a Cambridge Egyetem kutatói is tagjai, speciális elemzési módszerrel vizsgálták a fák évgyűrűit, melyből létrehoztak egy hatalmas adathalmazt, így leképezték Közép-Európa hidroklimatikus, vagyis a vízzel kapcsolatos és éghajlati viszonyait a római kortól napjainkig.

Összesen 147 tölgyfa évgyűrűin több mint 27 ezer mérést végeztek. A fák az időszámítás előtti 75 és időszámítás szerinti 2018 között mintegy 2100 évet öleltek fel. A minták többek között régészeti maradványokból és történelmi faanyagokból, valamint élő növényektől származtak a mai Csehországból és Bajorország délkeleti részéből. Minden évgyűrűből kivonták és elemezték a stabil szén- és oxigénizotópokat, melyek a fák fizikai körülményeit és az azokra adott reakcióit rögzítik.

Az évgyűrűk izotópjainak elemzése alapján megállapították, hogy Európában nagyon nedves nyarak is voltak, például 200-ban, 720-ban és 1100-ban, de nagyon szárazak is, mint 40-ben, 590-ben, 950-ben és 1510-ben. Összességében a kontinens az elmúlt kétezer évben egyre szárazabbá vált. A 2015-2018-as minták megmutatták, hogy az elmúlt évek nyarain jóval súlyosabbak voltak a szárazságok, mint az azt megelőző 2100 évben.

A szokatlanul száraz periódus a kutatók szerint az ember okozta klímaváltozásra vezethető vissza. Európa 2003-ban, 2015-ben és 2018-ban is szélsőséges nyári hőhullámokat és szárazságokat élt meg. Ezek hatásai nemcsak a mezőgazdaságot és erdőgazdálkodást érintették, hanem megnőtt a hőség halálos áldozatainak száma is.

Több évszázadon át tartó lassú, jelentős hanyatlás után egy hirtelen, drasztikus összeomlást éltünk át, mely különösen a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás szempontjából riasztó. Az Európa nagy részén tapasztalható példátlan erdőpusztulás alátámasztja eredményeinket

mondta Mirek Trnka a tanulmány társszerzője.

(MTI)

(fotó: pixabay)