A fa koráról! – vágnánk rá, azonban ennél sokkal több mindent megtudhatunk a fák gyűrűiből. Többek között az erdők egykori állapotáról, régiók évszázadokkal ezelőtti klímaviszonyairól és korábbi erdőtüzekről is bőven derülhetnek ki részletek.
A fák évgyűrűi a fa osztódószövetének (kambium) évszakos változását mutatják. Utóbbinak jellemzően a növekedési időszak elején nagyobb az aktivitása, ekkor kevésbé sűrű faanyag keletkezik, míg a növekedési időszak végén a fa fiziológiai aktivitásának változásával, sűrűbb szövetű faanyag épül. Ezen szöveti rétegek váltakozása lesz az, amit szabad szemmel láthatunk a gyűrűk formájában.
Kapcsolódó bejegyzések
Egyensúlyukból kibillentett erdők
Az erdők nagy mennyiségű szén-dioxidot vonnak ki a légkörből és kötnek meg a sejtjeikben. Ám sajnos ők is változnak, hiszen a fokozódó erdőirtások és erdőtüzek után nem tudnak maradéktalanul megújulni.
Érdekesség, hogy nem mindenhol néznek ki úgy az évgyűrűk mint a mi klímánkon, ugyanis a szabályos gyűrűk kialakulásához arra van szükség, hogy a fa olyan élőhelyen éljen, ahol elkülönülnek egymástól az évszakok, van külön időszaka a növekedésnek és a leállásnak is.
Milyen információkat nyerhetünk a gyűrűkből?
Az évgyűrűkből a legegyszerűbben egy fa korát tudjuk meghatározni, mára azonban léteznek olyan módszerek, melyek segítségével jóval több információhoz juthatunk ezek vizsgálatával. A legklasszikusabb vizsgálati módszer, hogy az évgyűrűk szélességét nézik meg: ha kicsi az évgyűrűszélesség, akkor azt azért megállapítható, hogy abban az évben a fa környezete kedvezőtlenül alakult a növekedésére nézve.
Fontos azonban az is, hogy a fametszeteket sosem önmagukban vizsgáljuk. Egyrészt adott termőhelyen több egyed mintáit kell vizsgálni, hogy az egyedi jellegzetességeket ki tudják szűrni, másrészt mindig a fa életét, illetve a termőhelyet meghatározó ökológiai kontextusban kell értelmezni.
Kapcsolódó bejegyzések
Eltűnnek a magyar fenyvesek?
A következő évtizedekben nagy valószínűséggel eltűnik hazánkból a fenyő, nem sokkal később pedig bükkből is csak mutatóban marad néhány.
Ennek nyomán a hazai környezetet vizsgálva jellemzően azt tudjuk megállapítani, hogy az adott évben mennyi csapadék hullott, mennyire volt aszályos a nyár. Ahogy a szakértő mondja, a magyarországi fák évgyűrűinek szélességi váltakozásában a jó vízellátottságú és a kevésbé jó vízellátottságú évek relatív különbségét látni.
Betekintés a múltba
A fák évgyűrűvizsgálatára világszerte egyre nagyobb hangsúly kerül, mert megfelelő módszerekkel számos információt nyerhetünk olyan időszakok időjárási sajátosságairól, melyekről még nincsenek feljegyzett adataink. Ráadásul nem csak a klímakutatók számára izgalmas a terület: az erdőökológusok például egy-egy régebben kidőlt fa vizsgálatából sok mindent megtudhatnak az erdő aktuális állapotáról, és olyan kérdésekre kereshetik a választ, mint például hogy min múlhat, hogy egy adott évben kisebb vagy nagyobb a fahozam az erdőben. Sőt, az évgyűrűk elemzésének technológiáját akár a régészet is alkalmazhatja.
A fák évgyűrűinek titkairól Kern Zoltán, a Földtani és Geokémiai (Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, ELKH) kutatója beszélt a 444-nek, a teljes, igencsak részletes cikk itt olvasható.
