„Azért vagyok, hogy gyógyítsak” – vallja dr. Varga József állatorvos. A budapesti Család utcai Kisállatrendelő alapítójával a már kisgyermekkorában felismert hivatásáról, a rendelő mindennapjairól, az alapítványi munkáról, az állatorvosi szakma mai helyzetéről, az állatvédelem fontosságáról és a több évtizedes sportmúltról is beszélgettünk.
Honnan ered az élővilág iránti nagy szeretete?
A természet iránti érdeklődésem kisgyermekkoromra vezethető vissza. Folyamatosan kerestem a kapcsolatot az élővilággal, így egészen korán, 6 évesen döntöttem el, hogy állatorvos szeretnék lenni. Meghatározó helyszíne az életemnek az a Békés megyei tanya, ahol a gyermekkorom nagy részét töltöttem. Ez a világtól távol eső hely, mint egy kis sziget, békét, nyugalmat és biztonságot adott számomra. Ebbe a létállapotba vágyom vissza mind a mai napig.
Az állatorvosi hivatáshoz az élővilág szeretetén túl a segítségnyújtás küldetése is hozzátartozik. Döntésében melyik volt a hangsúlyosabb?
Mindkettő. Az adni vágyás és a gyógyítás is gyermekkoromban fogalmazódott meg bennem, így ennek az általam vélt jó célnak rendeltem alá minden más tevékenységet. Az Állatorvosi Egyetem elvégzése után, 1997-ben megnyitottam Budapest III. kerületében a Család utcai Kisállatrendelőt, ami napjainkban is egyet jelent a hivatásom helyszínével. Rendelőnk profilja fokozatosan alakult ki, a kisállat-tulajdonosok igényei alapján periferikus munkavégzéssel is bővült. Folyamatosan bővítettük a szolgáltatásainkat is, az alapellátástól indulva az ultrahangos vizsgálatok, operációk és homeopátiás gyógymódok alkalmazásán túl, a daganatos megbetegedések nem kívánt továbbfejlődésének megszüntetése irányába. A hagyományos állatorvoslás mellett – a gazdi igényeinek megfelelően – szívesen próbáljuk ki a legújabb, alternatív gyógymódokat is.
Állatorvosi rendelője országosan híres arról, hogy senkit sem utasítanak vissza, akár késő este és éjszaka is fogadják a betegeket. A mindenki által csak Józsi dokinak hívott megmentőnél minden állat esélyt kap a gyógyulásra?
Ez azért túlzás, hiszen a mi teherbírásunk is véges, minden nap nem lehet éjszakázni, ezt a kollégáim sem bírnák, de azért igyekszünk megmenteni, akit csak tehetünk. Természetesen az életben tartásnak és maradásnak is vannak határai, ez nem csak a mi kapacitásunkon múlik. Ez nagyban függ az állat egészségi állapotától és küzdeni akarásától is. Általában a jószág jelzi, hogy a segítséget el tudja-e fogadni vagy sem.
Ehhez érteni kell az állatok nyelvén?
Reakcióikat követve megérthetjük őket. Az biztos, hogy másképp kommunikál egy kutya, és másképp egy macska, hogy csak a legközelebbi társállatokat említsem. Ezt a „közös nyelvet” azonban elsősorban a gazdinak kell felfedeznie, hiszen ő az, aki a kisállattal együtt harcba száll a betegséggel. Mi azért vagyunk, hogy gyógyítsunk! Ha egy beteg állat élni akar, küzd, hogy velünk maradhasson, akkor nekünk is küzdenünk kell érte, és a lehetetlent is véghez kell vinni, hogy segíthessük őt a gyógyulásban. De van, amit és akit nem lehet meggyógyítani, és ezt el kell tudni fogadni.
A legkedveltebb társállatokon kívül milyen állatok fordulnak meg leginkább a rendelőben?
Vadászgörény, nyúl, hörcsög, sün és még sokan mások. Az biztos, hogy minden állatfajhoz külön „recept” tartozik. Ezért a folyamatos tanulás és a szakirodalom állandó olvasása szintén jellemzi az életemet. Sokszor eszembe jut a régi bölcsek nagy mondása, miszerint minél többet tanulok, annál inkább érzem, hogy még mennyi mindent nem tudok…
Hazánk egyik legkorszerűbben felszerelt rendelőjében milyen diagnosztikai eszközökkel dolgoznak?
Rendelőnk infrastruktúrája régi, van olyan bútorunk, amellyel anno még együtt nyitottam. Inkább a jobb eszközökbe fektettünk, mint a külcsínbe. A hatékony gyógyítás érdekében igyekszem a legjobb minőségű diagnosztikai eszközökkel fogadni a betegeket. Tevékenységi körünkbe tartozik a kisállatok teljes körű belgyógyászati kivizsgálása, ellátása és utógondozása. Továbbá a sebészeti ellátás, a teljes körű laboratóriumi szolgáltatások, és az ultrahangos vizsgálat is. Rendelőnkben biokémiai, cytológiai és mikrobiológiai laboratórium is működik, amely teljes egészében ellátja az orvosi szolgáltatás diagnosztikai igényét, emellett kutatási és fejlesztési feladatokat is végez. Ezenkívül digitális röntgen, IDEXX laborrendszer és a legmodernebb ultrahang-berendezés segíti a munkánkat. Ezekkel az eszközökkel még pontosabb diagnózist tudunk felállítani, ami a gyógykezelést is sokkal hatékonyabbá teszi. Emellett persze a folyamatos páciens- és gazdiforgalom korlátozta lehetőségek között próbálunk mindig csinosítani a külső megjelenésünkön is, illetve komfortossá tenni a gazdik számára a várakozási időt.
Melyek a leggyakrabban előforduló állatbetegségek?
Az utóbbi időben az irritáció és az allergiák, köztük az ételallergia egyre nagyobb számban fordulnak elő. Ezeknek a betegségeknek a diagnosztikája nagy kihívást jelent éppúgy, mint a nehezen megoldható belgyógyászati problémák gyógyítása. A súlyos betegségek, az életmentő beavatkozások nem várhatnak, így a hivatalos rendelési időn túl is gyakran dolgozunk. Távollétemben kiváló kollégáim összeszokott csapatként fogadják a betegeket, de ha lehet, ilyenkor is elérhető vagyok, sokszor a család és a pihenés rovására.
A 2004-ben létrehozott Elveszett Állatok Alapítványnak mi a legfőbb küldetése?
Állatorvosként kollégáimmal az élet megóvása a hivatásunk, ha úgy tetszik, az életfeladatunk. Munkánk során nemcsak a gazdik hozzák el a kedvenceiket, hanem gyakran kóbor, elhagyott állatok is a segítségünkre szorulnak. Kötelességünknek érezzük, hogy segítsünk. Azonban ez nem könnyű feladat. Szükségesnek véltük rendelői munkánkat kiterjeszteni, ezért majd két évtizede létrehoztuk az Elveszett Állatok Alapítványunkat, ennek kapcsán folyamatosan szembesülünk az állatvédelem szerteágazó feladataival. A hontalan állatok ellátásra és otthonra vágynak. Miután ellátjuk őket, az egyre fejlődő, örökbefogadói hálózatunkon keresztül végleges gazdit találunk a számukra. De a szerető, családi légkörben élő kedvencek is segítségre szorulnak olykor. A kisnyugdíjasok vagy a szociálisan rászoruló családok kedvencei sokszor nem kaphatnának megfelelő kezelést az alapítványi segítségünk nélkül. Az alapítványi támogatás eredményeképpen az állatok nem kerülnek az utcára a pénzhiány miatt, és egészségesen, biztonságban élvezhetik tovább szerető gazdijuk gondoskodását. Hiszem, hogy ez nemcsak az állat, hanem sok esetben az egyedül élő, magányos gazdik támogatása is.
Az alapítványi tevékenységhez oktató munka is társul?
Hivatásomból adódóan vallom, hogy a feladatom nem ér véget az állatok megmentésével, gyógyításával, és gazdihoz juttatásával. Az igazi segítség hosszú távon az, ha embertársaink megfelelően, tudatosan, és szeretettel bánnak a jószágaikkal. A megelőzés és a szemléletváltás érdekében hoztuk létre „Zoo Ovi” oktatási programunkat óvodák és iskolák részére, melynek kidolgozását és akkreditációját is az alapítványunk végezte. Programunk keretében az óvodapedagógusok elsajátíthatják a környezetvédelmi, játékos, nevelő és ismeretterjesztő tanítási módszereket. Az állatsimogatással színesített előadásaink révén a gyermekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy megtanulják a felelős állattartás szabályait, és megértsék, hogy az állatok is érző lények, nem pedig eldobható játékok. Kollégáimmal bízunk abban, hogy a programjainkon részt vevő sok-sok gyermekben sikerül elültetnünk az állatvédő szemléletet, így felnőve környezettudatos, felelős állattartókká válhatnak.
Említette a környezettudatos szemléletet. A természetvédelemről hogyan vélekedik?
David Attenborough felhívja a figyelmünket arra, hogy a természetet károsító cselekedetekkel a létezést, köztük a sajátunkat is veszélyeztetjük. Nem beszélve az utánunk következő generációról, amelynek rontjuk az életminőségét. Közös felelősségünk, hogy jól bánjunk a természettel, és csak annyit vegyünk el belőle, amennyire valóban szükségünk van. A tanyán töltött gyermekéveim pontosan ezt a látásmódot erősítették meg bennem. Az ökoszisztéma rendezettsége és az egészséges körforgás a tanyasi világban évszázadok óta működik. Úgy hiszem, ezt a példát kell átörökítenünk és alkalmaznunk a nagyvárosi életünk mindennapjaiban.
Hogyan látja az állatorvosi szakma jelenlegi helyzetét?
A mai állatorvosi szakma egy fejlődő, óriási diszciplína. A tudomány is változik, folyamatosan követni kell ahhoz, hogy a régi, elavult, megszokott protokollokat felválthassa az újszerű, modern szemlélet, ami a munkánk tekintetében elengedhetetlen. Minél több szakmai és tudományos információt ismerünk meg az állatvilágról, annál hatékonyabban tudunk segítséget nyújtani.
A felelős állattartásra is felhívja a rendelőbe érkezők figyelmét?
Vallom, hogy az állatorvoslás 30 százaléka megelőző munka. Az új gazdiknak minden esetben edukációt tartok az adott fajra jellemző felelős állattartással kapcsolatban. Ettől függetlenül sajnos számtalan esetben előfordul a gondatlanság. Rengeteg emésztőszervi betegség és allergia melegágya a helytelen etetés, amit a „szeretetből” fakadó túletetés okoz, s ami nagyban lerövidíti a jószág élettartamát. Szállóigém, hogy a jól tartott, sportos, nem elhizlalt állat már fél egészség.
A társállatok kínzásának megelőzése is szívügye?
Igen, a társállatok kínzása elleni fellépést alapítványunk is kiemelt küldetésének tekinti. A kutyákon és a macskákon túl a kis társállatok – a nyulak, a tengerimalacok, a görények, a hörcsögök, a sünök stb. – tartása kapcsán is fontos, hogy a megfelelő tudásanyag birtokában kezdjék el a gazdik az állatok gondozását. Egyebek mellett a kriminalisztikában sok esetben az állatkínzás jelenti az emberellenes bűncselekmények előszobáját, ezért a szigorítás önmagában nem elegendő. Egy ilyen súlyos cselekményt fel kell deríteni, regisztrálni, gondozni, utánkövetni és folyamatosan ellenőrizni kell. Úgy hiszem, ha ezzel a fontos témával valóban foglalkozunk, a megelőzés társadalmilag is létrejöhet.
A hivatásán túl mi az, ami a leginkább feltölti?
Kisgyermekkorom óta sportolok, ami most már 40 éve az evezésben teljesedik ki. Hosszútávú evezésben 28-szor nyertem meg csapatban a Budapest–Baja Evezős Versenyt, és Guinness Rekordot tartok a 24 órás versenyben. Ami azonban az eredményeknél sokkal fontosabb, hogy a hivatásomból adódó (túl)terhelést a sport nélkül nem tudnám kipihenni. Az evezés feltölt, regenerál, és olyan impulzusokkal lát el, amelyek az egészségemet és az állóképességemet is egyensúlyban tartják. Emellett igyekszünk olyan programokat szervezni a családdal, amelyek szintén kikapcsolnak, feltöltenek.
Józsi doktor, mi a legfontosabb üzenete?
Szeressük egymást, több tolerancia, empátia és kevesebb önzés! Ez az utolsó esélye az emberiségnek, és ehhez az állattartás jó tanítómester. Igyekezzünk a szeretetet kiterjeszteni a szűkebb és a tágabb környezetünkre is, és adjuk tovább azt a szívbéli tudást, amely révén a világ élhetőbbé válhat. A természetet pedig tiszteljük, óvjuk, és gondoskodjunk róla, mert ez az emberiség életben maradásának a záloga!
