A Nemzetközi Energiaügynökség energetikai innovációs jelentése szerint a klímacélokat az ellátásbiztonság váltotta fel, ami a kiszámíthatatlan zöldenergiát háttérbe szorítva Kínát és a technológiai váltást fontosabbá tette.
A Makronóm cikke rámutat arra, hogy az elmúlt év teljesen átrajzolta az energetikai fejlesztések térképét. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb átfogó jelentése szerint az innovációt ma már az ellátásbiztonsági szempontok és az ipari versenyképesség fenntartása hajtja, nem pedig a globális felmelegedés lassítása. Egyszerűbben: a relatíve drága és megbízhatatlan – a 2025 tavaszán tapasztalt spanyol–portugál áramkimaradásért is feltehetően felelős – zöldenergia háttérbe szorul. Ezt az energetikai szakmában jó egy éve, Trump beiktatása és az amerikai zöldvisszavonulás óta egyre többet hallani. Fontos azonban, hogy mindezt az IEA éves, a globális trendeket elemző, közel 300 oldalas energetikai jelentése is tényként kezeli.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi várható klímaügyben Donald Trumptól?
A bolygónak és a klímavédelmi céloknak határozottan nem kedvez, hogy Donald Trump lett az USA 47. elnöke.
Jelenleg a nagyhatalmak továbbra is az energiaszuverenitásért küzdenek, Európa pedig komoly lemaradásba került az olcsóbb fosszilis energia diktálta kiújult hatékonysági versenyben. Olcsó orosz energia híján pedig a megkapaszkodásra is egyre kevesebb esély látszik a nagy energiaigényű ipari, gyártási területen. Ez az új helyzet Magyarország számára is kijelöli a következő évek legfontosabb feladatát: a hazai tudásbázist a mainál is jobban be kell kötni a nemzetközi értékláncokba, hogy ne rekedjünk meg tartósan az összeszerelői szerepben.
Az elmúlt bő egy évtizedben megszokhattuk, hogy az energetikai innovációk elsődleges mozgatórugója a dekarbonizáció és a párizsi klímacélok elérése volt. Ez a narratíva azonban mára a háttérbe szorult. Az IEA „The State of Energy Innovation 2026” című jelentése rámutat arra, hogy a geopolitikai feszültségek, a technológiai kereskedelmi háborúk és a megváltozott gazdasági irányvonalak új prioritást hoztak.
Kapcsolódó bejegyzések
Hazánk a megújuló és a nukleáris energiára alapozza a jövőjét
Az áram-, és a földgázárak ingadozása miatt Magyarország a megújuló energiákra és a nukleáris energiára alapozza a jövőjét.
Amikor az energiaügynökség negyven ország vezető szakértőit kérdezte meg az innovációt hajtó legfőbb erőkről, a válaszadók 80 százaléka az energiaellátás biztonságát tette az első helyre. Azaz a jelentés alapján a kormányok és a multinacionális energetikai vállalatok ma már elsősorban arra fókuszálnak, hogyan tehetik ellenállóvá a saját ellátási láncaikat, miként biztosíthatják a kritikus nyersanyagokat, és hogyan védhetik meg a hálózataikat az egyre szélsőségesebb terheléstől.
Az energia- és az iparpolitika eddig is szétválaszthatatlan fogalmak voltak, de mára ezek terén egyre fontosabbak az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdések. A publikáció tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotó: Canva