Az egyes országok energiaigényeik kielégítésére a rendelkezésre álló energiafajtákat (a fosszilis energiahordozókat, az atomenergiát, a megújuló energiaforrásokat) különböző arányban használják fel. Ezt nevezzük energiamixnek.
Az energiamix országonként jelentősen eltér. Az energiatermelés módját meghatározza az adott ország fekvése, éghajlata és az energiahordozók készletének a nagysága is. Vagyis az egyes országokban más-más a fosszilis tüzelőanyagok (pl. a szén, a kőolaj, a földgáz), az atomenergia és a megújuló energiaforrások (pl. a bio-, a víz-, a szél-, a nap- és a geotermikus energia) felhasználási aránya.
Ami hazánkat illeti, a villamosenergia-mixünk 2020-ban a következőképpen alakult:
- Atomenergia: 46,4%.
- Fosszilis energia: 37,2%, ebből a földgáz 26%, a szén 11%.
- Megújuló energia: 14,7%, ebből a napenergia 6,9%, a biomassza 5,6%, a szélenergia 1,9%.
- Egyéb: 0,9%.
A világ népességének növekedésével együtt a világ energiatermelése is folyamatosan növekszik. A jövőre vonatkozóan a fenntarthatóság érdekében kiváltképp fontos lenne, hogy a jelenlegi fosszilis energiahordozókat lecseréljük. Ennek lehetséges módjai az atomenergia vagy a megújuló energiák részarányának növelése az energiamixben.
Sajnos napjainkban globális szinten még a fosszilis tüzelőanyagok uralják az energiaszerkezetet, az összes energia több mint 80%-át teszik ki. Viszont biztató, hogy Európában 2020-ban fordult elő először, hogy összességében több elektromosságot állítottak elő megújuló forrásokból, mint a fosszilis energiahordozók felhasználásával.
