A magas olaj- és gázárak elvileg jó hírt jelentenek az olyan – a fosszilis függőséget mérsékelni képes – tiszta technológiák szempontjából, mint a napelemek, a hőszivattyúk vagy a villanyautók, mert versenyképesebbé és vonzóbbá teszik őket. Ám a képlet nem ilyen egyszerű!
A közel-keleti háború, illetve a Hormuzi-szoros blokádja által az olaj- és gázpiacokon kiváltott áremelkedés világszerte a fosszilisenergia-függőség csökkentésére ösztönzi az országokat. Noha egyelőre „csak” árkrízis és ársokk alakult ki az energiapiacokon, a helyzet már most rávilágít arra, hogy a világgazdaság milyen erősen függ továbbra is a fosszilis energiahordozók törékeny ellátási láncaitól, valamint arra is, hogy a megújuló energiára való átállás nemzetbiztonsági szempontból is szükséges. Az olaj a világgazdaság Achilles-sarka: a világ népességének háromnegyede olyan országokban él, amelyek fosszilis energiahordozókat importálnak, ezáltal sebezhetővé válnak; közéjük tartoznak az Európai Unió országai is.
Kapcsolódó bejegyzések
Új közel-keleti válság, régi európai dilemmák
A konfliktus egyik stratégiai gócpontja a Hormuzi-szoros, amelyen keresztül a világ olajkereskedelmének mintegy 20 százaléka halad át.
Energiahordozó-mentes, olcsó alternatíva
A megújuló energia gyengeségei mellett is kiutat kínál az országok számára a fosszilis függőségből, hiszen nem igényel olyan folyamatosan működő csővezetékeket, kikötőket vagy hajózási útvonalakat, amelyeket le lehet kapcsolni, blokkolni lehet, illetve amelyeket bombatámadás vagy természeti csapás fenyegethet. A megújuló források kiaknázásához nincs szükség energiahordozó-importra, a napfény és a szél ára nem emelkedik, a belföldön megtermelhető megújuló energia pedig soha nem volt olcsóbb, könnyebben hozzáférhető vagy skálázható, mint napjainkban.
Ma már a megújulók jelentik a legolcsóbb új áramforrást, mivel a naperőművek és a szárazföldi szélerőművek költségei jóval alacsonyabbak a fosszilis tüzelőanyagokéihoz képest, a szintén gyors ütemben csökkenő árú akkumulátoros energiatárolókkal hibridizált rendszerek pedig az időjárástól való függőségből adódó kihívások jelentős részére is választ adnak.
Ahogy António Guterres ENSZ-főtitkár fogalmazott, az energiabiztonsághoz, a gazdasági biztonsághoz és a nemzetbiztonsághoz vezető leggyorsabb út egyértelmű: fel kell gyorsítani a megújulókra való átállást. A fosszilisenergia-árak megugrása több politikai vezetőt máris arra késztetett, hogy újból elkötelezze magát az energiaszuverenitás megújuló források alkalmazásával történő fokozása mellett. Eközben azért olyanok is akadnak, akik a belföldi olaj- és gáztermelés megerősítése mellett érvelnek az energiabiztonság növelése érdekében.
Kockázatok és mellékhatások
A magasabb energiaárak azonban világszerte felfelé hajtják az inflációt, ami arra késztetheti a központi bankokat, hogy emeljék a kamatlábakat. Ez a tisztaenergia-technológiák telepítését is drágábbá teszi, különösen azért, mert az iparág nagyon tőkeigényes, és érzékeny a hitelfelvételi költségekre. Ezért rövid távon és kormányzati beavatkozás nélkül a krízis még vissza is foghatja a megújulóenergia-beruházásokat, ahogyan hasonló okokból – a magas kamatlábak miatt – 2022 és 2024 között is jelentősen alulteljesítettek a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó vállalatok.
A tiszta energia nagyobb arányú alkalmazásához egyéb kockázatok is fűződnek, lásd Kína kulcsfontosságú technológiák ellátási láncai feletti dominanciáját; azonban a vélemények szerint ezek könnyebben kezelhetők, mint a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos kihívások. A közel-keleti háború a tiszta technológiák gyártása mögötti ellátási láncokban közvetlenül is zavart okozhat: például a félvezetőgyártáshoz szükséges (az LNG-termelés melléktermékeként létrejövő) hélium vagy a bróm ellátásában máris problémák mutatkoznak a konfliktus miatt.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit érdemes tudni a kis moduláris reaktorokról?
A kis moduláris reaktorok alkalmasak arra, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett nagy mennyiségű villamos energiát termeljenek.
A szintén a tiszta forrásokhoz sorolható nukleáris technológia ugyan képes a stabil, az időjárástól nagyrészt független zsinóráram-termelésre, de a hagyományos atomerőművek építésének eleve horribilis idő- és tőkeigénye (nem beszélve a sugárzó hulladék hosszú távú tárolásának problémájáról) szintén gátolja a fosszilis források kiváltását, amiben a 2030-as évektől a kis moduláris reaktorok hozhatnak áttörést.
A megújuló technológiák pedig ugyan nagyrészt piacérettek, az energiarendszerek egyelőre még többnyire nem képesek egyedül ezekre támaszkodva garantálni az ellátásbiztonságot. A zömében időjárásfüggő termelés számos kihívást okoz a hálózatban, a piacon és rendszerszinten, amelyek közül az egyik legnyilvánvalóbb a hosszú távú energiatároló kapacitások hiánya. (Erre az egyik megoldást a zöldhidrogén jelentheti. A technológia fejlesztése és költség-versenyképessége szintén új lendületet kaphat az olaj- és gázárak emelkedése folytán.)
Nagy válság, nagy hatás?
A jelenlegi olaj- és gázpiaci helyzet sok tekintetben emlékeztet az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése utáni állapotra, de akár még súlyosabb energiaválság is kibontakozhat belőle.
A világ fosszilisenergia-felhasználása a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború hatására visszaesett, de ma ismét rekordmagasságokat ostromol, és ha a dolgok a jelenlegi kerékvágásban haladnak tovább, az olaj- és a gázfogyasztás 2050-ig biztosan tovább emelkedik. Közben a nukleáris energia és különösen a megújulók termelése és felhasználása is gyorsan bővül, de messze elmarad a lehetségestől, illetve a klímacélok eléréséhez szükségesnek tartott rátától. Pedig a megújulótelepítések és az elektromos technológiák – például a villanyautók – terjedési sebességének maximalizálásával az EU 2040-ig a felére csökkenthetné a fosszilisenergia-importtól való függőségét.
Kapcsolódó bejegyzések
Olajválság – Otthoni munkát és kevesebb utazást ajánlanak
A Hormuzi-szoros körüli feszültség a globális olajpiac történetének egyik legjelentősebb ellátási zavarát idézte elő.
Már a korábbi olajválságok is jelentős változásokat idéztek elő az energiafelhasználásban, ösztönözve például az autók hatékonyságának növelését, az alternatív energiaforrások és technológiák fejlesztését vagy épp a kerékpárok térnyerését. Ma pedig már egy sor olyan technológia áll rendelkezésre, amelyek valódi alternatívát kínálnak a fosszilis energiával szemben – mint a napelemek vagy az elektromos autók –; ezek kereslete az ársokk elhúzódása esetén borítékolhatóan új lendületet kap, aminek a jelei már mutatkoznak is.
Fotók: Canva
