Egyhangúlag fogadta el helyi idő szerint hétfő este az ENSZ 193 tagállama azt a nyilatkozatot, amelyben a világszervezet létrejöttének 75. évfordulója alkalmából globális összefogást szorgalmaznak a világot érintő kihívásokkal szemben.

A nyilatkozat szerint ritkán volt nagyobb szükség a globális összefogásra, mint most, amikor a világ olyan megpróbáltatásokkal néz szembe, mint a koronavírus-járvány, a klímaváltozás és az erőszakos szélsőségesség.

„A velünk szemben álló kihívások összefüggenek egymással, és csakis megerősített többoldalú együttműködéssel legyűrhetők”

– hangsúlyozza a nyilatkozat.

Az idén 75 éves Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), fő célkitűzései:

• fenntartani a világon a békét és a biztonságot,
• fejleszteni a baráti kapcsolatokat,
• együttműködést elérni a nemzetközi problémák megoldásában,
• harmonizálni a közös célok eléréséért tett erőfeszítéseket az országok között.

Sikerek

Bár sokszor nem úgy tűnhet, de az ENSZ megalakulása óta az emberiség viszonylagos békében él – a konfliktusokban elhunytak számának jelentős visszaesése mindenesetre ezt mutatja.

A háborús uszítók is kevésbé tudják elkerülni a felelősségre vonást. A nemzetközi együttműködés tette lehetővé például olyan háborús bűnösök felelősségre vonási eljárásának megkezdését, illetve elítélését mint az egykori jugoszláv államfő Szlobodan Milosevics, vagy a volt libériai elnök, Charles Taylor.

A Világélelmezési programon (WFP) keresztül az ENSZ számtalan életet ment meg az éhínség sújtotta területeken, a világszervezet Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO pedig az emberiség „intellektuális és morális szolidaritását” hivatott elősegíteni.

Kudarcok

Az ENSZ tevékenysége a sikerek mellett nem mentes a kudarcoktól sem. Ezek közé sorolható például a ruandai népirtás, vagy az etnikai tisztogatás Boszniában, amelyeket nem sikerült megakadályozni.

Még kevésbé válik a világszervezet dicsőségére, hogy 2005-ben a Kongói Demokratikus Köztársaságban ENSZ békefenntartó katonákat nemi erőszak és más bűncselekmények elkövetésében találták bűnösnek.

Bár akaratlanul, de szintén békefenntartó egységek játszottak szerepet a 2010-es haiti kolerajárvány kitörésében, amiért Ban Ki Mun korábbi ENSZ-főtitkár később bocsánatot is kért.

Az ENSZ 2003-ban befejeződött iraki olajprogramját korrupció árnyékolta be: a program igazgatója több mint egymillió dollár kenőpénzt kaphatott az az amerikai szenátus vizsgálata szerint.

(euronews.com/infostart.hu)