Valóban kihívás az ESG-törvény, vagy sokkal inkább lehetőség?

Valóban kihívás az ESG-törvény, vagy sokkal inkább lehetőség?
Valóban kihívás az ESG-törvény, vagy sokkal inkább lehetőség?

A cégek életében egyre nagyobb teret kapnak a zöld megoldások, a fenntarthatóság kezelése és a társadalmi felelősségvállalás. A példamutatás nemritkán egy egész szektort magával húzhat, ami gazdaságilag és társadalmilag is jelentős fejlődést hozhat magával. A bankszektorban is érzékelhető változásokat eredményezett az ESG-szabályozás.

Némelyekben felmerülhet a kérdés: mit tehet egy pénzintézet a fenntarthatóságért? A válasz egyértelmű: nagyon is sokat. Ha csak abból indulunk ki, hogy milyen ráfordításokra van szükség egy-egy zöldberuházás kapcsán, vagy hogy mennyire elengedhetetlen az átállásban a felelősségteljes gondolkodás, máris árnyaltabb a kép. Ugyanis a befektetések, a zöldhitelek, a lakosság edukációja sokat nyomnak a latban, ezek pedig éppen azok a területek, ahol a bankszektornak is fontos szerep juthat.

Ráadásul a nemrég életbe lépett ESG-szabályozás is ebbe az irányba tereli a vállalatokat.

Mi az az ESG?

Az ESG (azaz az Environmental, a Social és a Governance kifejezésekből létrehozott mozaikszó) a gazdasági rendszer jelölésére jött létre, melynek célja, hogy a vállalatokat a fenntarthatósági szempontok figyelembevételére ösztönözze, ennek megvalósulását objektív módon vizsgálja, és átláthatóbbá tegye egy adott szervezet fenntarthatósági törekvéseit.

Az ESG-törvény értelemszerűen a cégek méretének és tevékenységének megfelelő feladatokat határoz meg, így egészen más kötelezettség vonatkozik a 10–20 főt foglalkoztató kkv-kra, mint a több száz főt alkalmazó nagyvállalatokra. Ám a fő elv mindenkire érvényes: a fenntartható finanszírozás, a vállalati felelősségvállalás és a környezettudatos döntéshozatal minden tekintetben kiemelt szerepet élvez.

Az ESG-szabályozás minden cégre vonatkozik.
Kép: canva

Milyen kihívásokat jelent mindez a cégek számára?

Minden szektor számára kihívásokkal járt az ESG-törvény bevezetése, ugyanis ennek értelmében cégcsoportszinten jelentést kell adni a vállalati tevékenységnek az emberekre és a bolygóra gyakorolt hatásairól, valamint azokról a fenntarthatósági kockázatokról, amelyeknek kiteszik a környezetet.

Tehát gyakorlatilag évente be kell számolnia minden vállalatnak arról, hogy az előző év milyen hatásokkal járt, ráadásul mindezt konkrét adatokkal kell alátámasztani. A fő mutatók: a környezetszennyezés, beleértve az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának mértékét; az erőforrások – például a nyersanyagok és a víz – felhasználásának fenntarthatósága; a természetre, például az erdőkre, az élővizekre, az állat- és növényfajokra, illetve a biológiai sokféleségre gyakorolt egyéb hatások. A cégek a kapcsolódó pozitív környezeti hatásokat is bemutathatják, ami tovább árnyalhatja megítélésüket a befektetők, a partnercégek és a közvélemény szemében.

Mindemellett a társadalmi fenntarthatóságot is előtérbe kell helyezni, beleértve a vállalatnál dolgozók jóllétét szolgáló intézkedéseket vagy a cég termékeit, szolgáltatásait, valamint ezek minőségét és biztonságát is. A tét tehát óriási.

Szerencsére Magyarországon egyre több a jó gyakorlat: a vállalatok komolyan veszik a kötelezettséget, és változatos módon tesznek azért, hogy ne csak „túléljék” a szabályozást, hanem valódi értéket teremtsenek.

Minden szektor számára kihívás és lehetőség.
Kép: canva

Mit tehet egy bank a fenntarthatóság égisze alatt?

A pénzügyek kezelése is lehet fenntartható, sőt: az ügyfelek edukálása fontos feladat egy pénzintézet esetében. Ehhez azonban számos lépést kell megtenni a valódi eredményekig.

Először is fontos lefektetni az alapokat meghatározott értékek mentén haladva, prioritásként kezelve a környezeti fenntarthatóságot és a klímaváltozás elleni küzdelmet.

Lehetséges, hogy nem ez az első gondolat, ha egy bankra gondolunk. Akkor mégis mit tehet a bankszektor a klímaváltozás nehézségeivel szemben? Jobban elmerülve a témában hamar kiderül, hogy a pénzintézetek élen járnak abban, hogy valódi változást idézzenek elő. Ehhez olyan hitel- és befektetési folyamatokat kell kialakítaniuk, amelyek elkerülik a környezeti károkat okozó üzleti tevékenységeket, és támogatják a környezetbarát projekteket.

A „zöld finanszírozási rendszer”-ként aposztrofált folyamatokkal egy bank elköteleződik a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás kihívásai elleni küzdelem mellett.

Természetesen ehhez a finanszírozott projekteknek is meg kell felelniük a környezetvédelmi előírásoknak és a klímaügyi terveknek.

Jó gyakorlatok egy nagy hazai pénzintézettől

Az MBH Bank például átfogó keretprogramot indított a „Fenntartható Jövő Bankja” címmel. A program fő célkitűzései a biodiverzitás megőrzése, a dekarbonizációs törekvések és a zöldhitelezés élénkítése voltak a tavalyi évben. Ennek mentén pedig számos olyan program született, amelyek valóban előremutatók lehetnek a klímavédelem terén.

Ahogyan fentebb említettük, egy ilyen szektor esetében átfogó keretrendszerre van szükség, amely meghatározza a fenntarthatósági törekvések lépéseit. Ennek kialakítása nem egyszerű folyamat, több tényezőt is alaposan mérlegelni kell.

A befektetések is lekövetik a fenntarthatósági törekvéseket.
Kép: canva

Az MBH Bank esetében a biodiverzitás megőrzése kiemelkedő szerepet kapott. Ennek kapcsán a bank együttműködésre lépett az Agrárminisztériummal és hazánk 10 nemzeti parkjával. A bankcsoport 2023-ban megalapította az MBH Erdőt, és tavaly a faültetési akció keretében a munkavállalók bevonásával 13 ezer őshonos facsemetét ültettek el. Az Országos Méhészeti Egyesület évek óta tartó támogatása mellett 2023-ban új zöld vállalati számlacsomagot indítottak a Magyar Madártani Egyesülettel együttműködve, amely minden új számla után fészektelepítésekkel segíti a veszélyeztetett kék vércsék védelmét.

Hasonló törekvés a dekarbonizációs célok megvalósítása is, így az MBH Bank idén a Science Based Targets Initiative kezdeményezés aláírója lesz, ezáltal nemzetközileg validáltatja széndioxid-kibocsátásának csökkentését.

A Net Zero projekt keretében pedig felmérték az MBH Bank weboldalának karbonlábnyomát, és a környezeti terhelés minimalizálását tűzték ki célul. Ennek elérése érdekében pedig új tervezési és fejlesztési folyamatok beépítését indítják el a weboldal kapcsán.

Finanszírozás és fenntarthatóság

Egy bank esetében elengedhetetlen, hogy a zöld pénzügyek felé tereljék ügyfeleiket és dolgozóikat egyaránt. Éppen ezért az MBH Bank létrehozta Zöld Finanszírozási Keretrendszerét, amely fontos lépés volt a bank finanszírozási stratégiájának és fenntarthatósági kötelezettségvállalásainak összehangolásában.

A keretrendszer célja, hogy az olyan beruházásokat és vállalkozásokat támogassák, amelyek hozzájárulnak a globális fenntartható fejlődési céloknak és az Európai Unió fenntarthatósági céljainak eléréséhez. Ebbe pedig a dolgozók edukálása is beletartozik, ezért a bank egészen a felsővezetői és igazgatói szintig terjedő ESG-képzéseket tartott, emellett ismétlődő e-learning oktatásokat biztosított minden munkavállaló számára.

A fentiek értelmében rendkívül fontos, hogy az olyan nagy pénzintézetek, mint az MBH Bank kiálljanak a fenntartható jövő és a klímaváltozás elleni küzdelem céljaiért. A jó gyakorlatok elterjedésével, a folyamatos edukálással és fejlesztéssel elérhető, hogy a cégek valóban jó példaként szolgáljanak, és ösztönzően hassanak a társadalomra.

Kiemelt kép: canva

search icon